Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-711
72 ?11. országos ülés 1901. május 17-éa, pénteken. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, hogy az 5. §. harmadik pontját elfogadja-e: igen, vagy nem P (Igen!) A ház az 5. §. harmadik pontját elfogadja. Következik a 4. pont. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a 4. pontot). Báró Feilitzsch Arthur! Polónyi Géza: Én voltam ellene felirva! Elnök: Bocsánat, Polónyi Géza képviselő úr volt ellene felirva. Polónyi Géza: T. ház! Igen röviden szándékozom észrevételeimet megtenni. Csak a t. ellenzéknek és azoknak, a kik a törvényjavaslatot megalkották, akarom szives figyelmébe ajánlani, hogy miként lehetséges inkompatibilitást oly módon törvényben javasolni, hogy annak fenforgása vagy fenn nem forgása tisztán a kormány tetszésétől függjön. Nevezetesen ez a javaslat azt mondja, hogy *a, ki a kormánynak ingatlan, vagy haszonhajtó jogot elad, vagy elcserél, ha a kormány a jogügyletet — a közérdekűségnek igazolása mellett — a szerződés megkötésétől számított harmincz nap az országgyűlésnek be nem jelentette.« Tehát csak akkor lesz inkompatibilis a képviselő, ha be nem jelentette a kormány az ügyletet; ellenben, ha bejelenti, akkor kompatibilis lesz. (Mozgás és zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Polónyi Géza: Most, t. ház, én csak rá akarok mutatni arra, hogy ezen törvényjavaslat szerkezetébe oly tendencziózus dolgok kerültek bele, a melyeket ón a magam részéről soha de soha, semmi körülmények között támogatni hajlandó nem volnék és nem vagj^ok. E szakasz még azt a módosítást sem veszi fel, t. ház, hogy legalább a képviselőnek magának adatnék meg a jog, hogy ő is a közérdekűségnek igazolása mellett, bejelenthesse azt, ha valamely ügyletet kötött. Ez a szakasz, t. ház, tisztán és kizárólag a kormány kegyétől teszi függővé azt, hogy egy ügylet megkötése eseten az inkompatibilitás fennálljon-e vagy sem. En tehát, t. ház, kijelentésével és világos hangsúlyozásával annak, hog}" magát az elvet, hogy ha valaki jogot elad, vagy elcserél, ez az inkompatibilitási esetek közé tartozandónak tekintetik, helyeslem ; továbbá azt az elvet is helyeslem, hogy a kormánynak igen is legyen kötelezettsége arra nézve, hogy ityen ügyleteket bejelentsen ; azt a szöveget, a mely az inkompatibilitást csak akkor jelenti bekövetkezettnek, ha a kormány be nem jelentette az ügyletet, semmi körülmények között nem tartom helyesnek ós szerencsésnek, és mintán nem vagyok azon kellemes helyzetben, hogy bármely irányú módosításom tekintetében azzal a reniénjmyel állhatnék a képviselőház elé, hogy az elfogadtatik, én a t. miniszterelnök úrnak ós a t. többségnek, de különösen az ellenzéknek ügyeimébe ajánlom annak megfontolását, hogy ilyen javaslatokhoz és ilyen dolgokhoz hozzá akar-e járulni: igen, vagy nem ? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én, t. ház, már most kijelentem, hogy úgy, a mint ezen szakasznál, később is objektíve meg fogom tenni jogászimeggyőződésemen alapuló észrevételeimet; méltóztassék azokat esztimámi belátásuk szerint. Azt hiszem, hogy a dolgok jelenlegi pillanatában, a midőn ennek a dolognak politikai éle egy ünnepélyes fegyverletétel következtében (Úgy van! TJgy van ! a szélső balodalon.) valóban szánalomramóltó módon befejezést nyert, már elérkezett a higgadt megfontolás ideje is, ós ezt a dolgot objektíve kell bírálni egyes pontjaiban, mert egyikünknél sem forog fenn szándék, hogy ezt a törvényt lehetetlenné tegyük ; (Helyeslés a szélső baloldalon.) ellenkezőleg, nyíltan bevallott czólom az, hog} T jobbá akarom tenni a törvényt, de nem akarok semmi olyanhoz hozzájárulni, a mi a kormány kegj^étől való függésemet, a kormány befolyását emelné. (Elénk lielyeslés a szélső baloldalon.) Ezzel megtettem e szakasz ellen észrevételeimet; várom a mélyen tisztelt miniszterelnök úrtól és várom a t. többségtől, hogy az ilyen módon szövegezett szakaszt törvénybe iktatni ne méltóztassék és kérek megfelelő felvilágosítást. Gr. Teleki Sándor jegyző: Báró Feilitzsch Arthur! B. Feilitzsch Arthur: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nem igen hittem ós reményemen kivűl állott az, hogy e pontra nézve előttem szólott t. képviselőtársammal egy véleményen lehessek, és ha a t. képviselő úrnak méltóztatott volna megvárni az én felszólalásomat, talán egész felszólalása feleslegessé vált volna és elmaradhatott volna. Én épen abból az alapból indulok ki, raeryet t. képviselőtársam kifejtett, és ugyanabból indult ki a bizottság is, mert maga a bizottság sem kivánta és nem akarta ezen pontban azt lefektetni, a mit a t. képviselő úr kifogásolt. (Úgy van! jobbfelöl.) Minthogy abban a szerencsés helyzetben is vagyok, hogy kész módosítással járulhatok a t. képviselőház elé, méltóztassék megengedni, hogy a bővebb ós részletes indokolásokat most már az előttem szólott t. kójrviselő úr felszólalása után mellőzhessem és egyszerűen a következő módosítás elfogadását ajánljam a t. képviselőháznak: (Halljuk! Halljuk! Olvassa)
