Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-710

710. országos ülés 1301 képviselő ÚT pedig beszél a patikákról. Ez azért nem tartozik ide, mert a hasznot hajtó jogról csak a nyolczadik pontban szólunk, a patikák pedig a hasznot hajtó, jogokhoz tar­toznak. Tehát majd akkor adja elő kifogásait, a miket most előadott, midőn a 8. pontot tár-, gyaljuk. Egyébiránt már bejelentette, hogy a törvényjavaslatnak ezen pontját módosítani akarja, daczára annak, hogy magára nézve már megmódosította tényleg az életben, (De­rültség jobb felől.) és bejelentette, hogy gondos­kodott magáról, hogy azon a kis kibúvó ajtón, melyet el akarunk' itt torlaszolni, ö a maga részéről jó korán és teljesen ép bőrrel kimene­kült. (Élénk derültség jobbról. Mozgás a baloldalon.) De én nem leszek abban a helyzetben, (Zaj. Elnök csenget.) hogy módosítását elfogad­hassam. Mert én a szerződési, üzleti ós elszámo­lási viszonyt illetőleg nem ismerek kategóriá­kat, és így nem ismerhetem el a pa tikárusok privilégiumát sem, hogy egyedül ők részesül­jenek ebben azért, mert a közegészségügyet szolgálják, — nem ingyen, (Derültség jobbfelöl.) de jó pénzért; nem ismerem el jogosultnak, hogy ők, ha elszámolási viszonyban vannak is a kormánynyal, inkompatibilisek mégse legyenek. Ezt nem fogadhatom el az osztó és egyenlő igazság elvének alapján, (Helyeslés.) és azért, a mit sokszor hirdettem ós hirdetni fogok, bárhonnan jöjjön is ilyféle kívánság, akár onnan, akár innen, akár amonnan, egyenlő igazsággal kell mérni, és semmiféle foglalko­zás, semmiféle kereset, semmiféle állás között különbségeket, kategóriákat, osztályokat nem ismerek. (Elénk helyeslés és tetszés jobbfelöl.) Eny­nyit Buzáth Ferencz képviselő úrnak. Ebből folyik az, hogy — egészen más — termelési ágra, kereseti és foglalkozási ágra, az őstermelósire, a gazda kategóriára átmenve, kijelentsem, hogy azt a módosítványt sem fogadhatom el, a melyet Rakovszky István képviselő úr nyújtott be. Nem fogadhatom el, hogyha az iparosra kimondjuk azt, hogy elő­leges megrendelés mellett, bár versenytárgya­lás útján, vagy szerződési viszonyban a kor­mánynyal nem állhat, kivéve 10.000 koronáig, hogy akkor a gazdára- ezt ne mondjuk ki, (He­lyeslés jobbfelöl.) mert a gazdának az iparossal szemben privilégiumot adni nem vagyok haj­landó, nem szabad, nem is lehet. (Helyeslés jóbbfélol.) Sőt nem is úgy áll a kérdés. A t. kép­viselő úr ebben a tekintetben a gazdának pri­vilegizált természetes helyzetét, a melyet nem akarok bántani, még ki akarja használni egy újabb privilégium kieszközlósére. Mert a gazda az iparossal szemben határozott előnyben van. Elődben van azért, mert az ő termeivényei­nek értékesítésére a piacz sokkal terjedelme­KÉFva. NAPLÓ. 1896—1901 XXXVI. KÖTET. május 15-én, szerdán. (55 sebb, sokkal nagyobb, és ezen a piaezon sok­kal könnyebben értékesítheti termelvényeít, mint az iparos. Elismerem azt, hogy annál a a viszonynál fogva, a melyben az ország gazda­sági életével az iparos áll, az iparosra nehe­zebbé válik a foglalkozása, mint a gazdára; elismerem, de az említett nagy elvnél fogva nem voltam abban a helyzetben, hogy itt ezen segítsek, mert mindenek felett állónak tartom azt a nagy elvet, hogy függési viszonyt, ked­vezést és nem kedvezést kiküszöböljünk. De hogy a gazdának most már különben is köny­hyebb helyzetben privilégiumot adjunk, a ki különben sincs rászorulva arra, hogy az állam­nak adja el a terményeit, mert akárkinek eladhatja, arra semmiféle indokot nem látok, és ezt el nem fogadhatom. Azok, a természe­tes és a mindennapi élet igényei és forgalma által megkövetelt kivételek, a melyeket a gazda joggal követelhet, meg vannak adva, többet nem adunk neki, nem adhatunk, ha csak az igazság elvébe nem akarunk ütközni. (Igaz! Úgy vax-! jobbfelöl.) Elnök: Az előadó úr kivan szólani. Rohonyi Gyula előadó: T. ház! (Zaj. Felkiáltások a szélső baloldalon : Eláll! Felkiáltások a jobb- és baloldalon: Halljuk! Halljuk!) A bizott­ság álláspontját kívánom ismertetni. (Zaj.) Azok után, a miket a miniszterelnök úr oly alaposan az egyes szónokoknak és a módo­sítványok benyújtóinak elmondott, nekem na­gyon csekély szerepem jut és nagyon kevés mondanivalóm van. Justh Gyula t. képviselőtársam kihagyási indítványával szemben nincs is egyetlen új argumentumom; jól ismeri a bizottság állás­pontját, jól ismertük az övét azokra nézve;, a miket ő a kihagyási indítvány megokolására itt elmondott; azok meg lettek czáfolva a miniszterelnök úr előadásával, én tehát sem­mit hozzá nem teszek, csak jelzem, hogy az eredeti szöveget fentartom az ő kihagyási indítványával szemben. Polónyi Géza t. képviselőtársamnak egy nagy kifogása volt a törvény szerkezete ellen ós erre úgy hiszem választ nem kapott. Hát megadom én a választ erre nézve. Polónyi Géza t. képviselőtársam főleg azt kifogásolta a törvény szerkezetében, hogy az 5. §,, mely az érdekinkompatibilitást szabályozza, kazisz­tikus, hogy ő a taxativ felsorolás álláspontján áll, s ennélfogva annak a veszedelemnek teszi ki magát a. törvényhozás, hogy nem ölelvén fel minden egyes inkompatibilitási esetet, a törvén)- a maga valódi czóljának megfelelni nem fog. Abban igaza van Polónyi Géza t. képviselőtársamnak, hogy az ideális kodiíiká­czió az volna, ha az ilyen összeférhetlenségi 9

Next

/
Thumbnails
Contents