Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-725

454 725- országos ülés 1901. üregi nyulak által okozott nagymérvű károk­ról, kérdem: akar-e, mikép és mikor fog ezen nagy mezőgazdasági állandó csapás ellen in­tézkedni. « Erre nézve tiszteletteljelentem, hogy már évek előtt folytatott a minisztérium kísérletet az üregi nyulak által okozott kártótelekkel, szemben és pedig szónkónegezés igénybevéte­lével. Ezen kísérletek azonban eredményesek­nek nem mutatkoztak. Általában az üregi nyulak nemcsak hazánkban tesznek kárt, hol a pusztítás például Soprorimegyóben 32 községre évi 26.000—30.000 korona "kártételre terjed ki, hanem egyéb országokban is a külföldön; különösen Ausztriában ez egész csapást ké­pez, jóllehet, mindenféle módot megpróbáltak azok kiirtására. így próbálkoztak mérgekkel, vili amárammal, baktériumokkal, vadászme­nyéttel, szóval minden lehető módozatokkal és sikert elérni ott sem tudtak. A sopron­megyei gazdasági egyesület, valamint a köz­igazgatási bizottság is ismételten foglalkozott ezzel a kérdéssel. Megbeszólni e kérdést rész­leteiben akkor lesz alkalom, mikor a vadászati törvény módosítása fog a házban tárgyaltatni. A kormány ugyanis tervezi a vadászati tör­vény módosítását, azonban az előmunkálatok még nincsenek olyan stádiumban, hogy e rész­ben a benyújtás iránt határozott kötelezett­séget vállalni lehetne. Megengedem azonban, hogy addig is szükségesek intézkedések és e részben az országos vadászati egyesülettel egyetértésben, czéloni az, hogy egy megfelelő alkalmas területen irtási jutalomdíjak kitűzése által kísérletet tegyek, hogy ezen az úton esetleg valamely eredményt lehessen elérni. Eddig ezt nem tehettem a,zórt, mert a költ­ségvetésben ily ezímeii fedezetein nincsen. A jövő költségvetésben azonban szándékozom egy tételt felvenni a vadászati intézmények fejlesztésére ós ezen tétel keretében remélem és óhajtom ezen kísérleteket is megtehetni. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen vála­szomat tudomásul venni. Páder Rezső: T. ház! Miután nekem a kérdésemmel csupán az volt a szándékom, hogy Soprorimegyóben, de különben az ország­ban másutt is létező ezen mezőgazdasági bajra felhívjam a kormány figyelmét és intézkedését kérjem, és miután ezen intézkedésekre vonatko­zólag a földmívelésügyi minisztériumban csak­ugyan történtek kísérletek és történik gon­doskodás e részben, azért én abbeli kérésem ismétlése mellett, hogy- ezt az ügyet ne mél­tóztassék szem elől téveszteni, a földmívelésügyi miniszter urnak válaszát tudomásul veszem. Elnök: T. ház! Következik a határozat­hozatal. június 28-án, pénteken. Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a földmívelésügyi miniszter úrnak válaszát: igen, va.gy nem? (Igen,!) A ház tudomásul veszi. Következik ugyancsak a földmívelésügyi miniszter úrnak válasza Visontai Soma kép­viselő úrnak interpellácziójára. Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter : A t. ház engedelmével bátor vagyok válaszolni Visontai Soma képviselő úrnak in­terpellácziójára, melyet hozzám ós a keres­kedelemügyi miniszter úrhoz intézett. Visontai Soma képviselő úr a következő kérdéseket intézte hozzám (olvassa): 1, »Van-e tudomása a t. miniszter urak­nak arról, hogy bár a szőlőkarók szállítására a szőlőtermelők részére kedvezményes kivéte­les díjszabás biztosíttatott, mégis a gyöngyösi szőlőgazdák alig juthatnak e kedvezmények­hez, mivel a szükséges igazolvány kiállítására felhatalmazott egri állami vinczellériskola igazgatósága zaklató feltótelekhez köti az igazolványok kiállítását és számos esetben az igazolvány kiadását megtagadja. 2. Van-e tudomása a miniszter uraknak arról, hogy az egri vinczellériskola igazgatósága legutóbb az igazolvány kiadását ahhoz kötötte, hogy a szőlősgazda sajátkezüleg írja meg kérvényét, másrészt mindenféle egyéb szabályellenes indo­kokból megtagadja az igazolvány kiadását? 3. Hajlandók-e a miniszter urak ezen Gyön­gyös város szőlőtermelőinek érdekeit közelről érintő ügyben az interpelláczióhoz mellékelt okmányok alapján vizsgálatot indítani ós oda hatni, hogy a visszáságok megszűnjenek és a fennálló szabályoknak érvény szereztessék ?« Erre nézve, t. képviselőház, jelenthetem, hogy a szőlőkarók szállítására nézve egy ked­vezményes-díjszabás van. A kereskedelemügyi miniszter úr rendelkezése folytán egész kocsi­rakományra abban az esetben, ha a karót a szőlőtermelők a saját czóljaikra veszik igénybe, oly kedvezmény díjszabás van, a mely 31°/o mérséklésnek felel meg, és a mely kocsinként kitesz: 300 kilométerre 30 koronát, 400 kilo­méterre 38 koronát, 500kilométerre 44 koronát. Ez a kedvezményes díjszabás 1899. márczius­ban lépett életbe. Minthogy azonban a kereske­delemügyi miniszter úr ezzel a díjszabással azt czólozta, hogy a filloxera által elpusztított sző­lők felújítása előmozdíttassék, egyszersmind gondoskodni kívánt arról is, hogy ezt a ked­vezményt, csakis szőlőtermelők, csakis saját czóljaikra vehessék igénybe ós ezzel üzérke­dés ne történhessék. (Helyeslés.) Ezért oly in­tézkedés törtónt, hogy ezzel a kedvezmóirynyel csak azok élhetnek, a kik az erdőigazgató­ságoktól ós a főerdőhivataloktól, vagy a

Next

/
Thumbnails
Contents