Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-725
454 725- országos ülés 1901. üregi nyulak által okozott nagymérvű károkról, kérdem: akar-e, mikép és mikor fog ezen nagy mezőgazdasági állandó csapás ellen intézkedni. « Erre nézve tiszteletteljelentem, hogy már évek előtt folytatott a minisztérium kísérletet az üregi nyulak által okozott kártótelekkel, szemben és pedig szónkónegezés igénybevételével. Ezen kísérletek azonban eredményeseknek nem mutatkoztak. Általában az üregi nyulak nemcsak hazánkban tesznek kárt, hol a pusztítás például Soprorimegyóben 32 községre évi 26.000—30.000 korona "kártételre terjed ki, hanem egyéb országokban is a külföldön; különösen Ausztriában ez egész csapást képez, jóllehet, mindenféle módot megpróbáltak azok kiirtására. így próbálkoztak mérgekkel, vili amárammal, baktériumokkal, vadászmenyéttel, szóval minden lehető módozatokkal és sikert elérni ott sem tudtak. A sopronmegyei gazdasági egyesület, valamint a közigazgatási bizottság is ismételten foglalkozott ezzel a kérdéssel. Megbeszólni e kérdést részleteiben akkor lesz alkalom, mikor a vadászati törvény módosítása fog a házban tárgyaltatni. A kormány ugyanis tervezi a vadászati törvény módosítását, azonban az előmunkálatok még nincsenek olyan stádiumban, hogy e részben a benyújtás iránt határozott kötelezettséget vállalni lehetne. Megengedem azonban, hogy addig is szükségesek intézkedések és e részben az országos vadászati egyesülettel egyetértésben, czéloni az, hogy egy megfelelő alkalmas területen irtási jutalomdíjak kitűzése által kísérletet tegyek, hogy ezen az úton esetleg valamely eredményt lehessen elérni. Eddig ezt nem tehettem a,zórt, mert a költségvetésben ily ezímeii fedezetein nincsen. A jövő költségvetésben azonban szándékozom egy tételt felvenni a vadászati intézmények fejlesztésére ós ezen tétel keretében remélem és óhajtom ezen kísérleteket is megtehetni. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. Páder Rezső: T. ház! Miután nekem a kérdésemmel csupán az volt a szándékom, hogy Soprorimegyóben, de különben az országban másutt is létező ezen mezőgazdasági bajra felhívjam a kormány figyelmét és intézkedését kérjem, és miután ezen intézkedésekre vonatkozólag a földmívelésügyi minisztériumban csakugyan történtek kísérletek és történik gondoskodás e részben, azért én abbeli kérésem ismétlése mellett, hogy- ezt az ügyet ne méltóztassék szem elől téveszteni, a földmívelésügyi miniszter urnak válaszát tudomásul veszem. Elnök: T. ház! Következik a határozathozatal. június 28-án, pénteken. Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a földmívelésügyi miniszter úrnak válaszát: igen, va.gy nem? (Igen,!) A ház tudomásul veszi. Következik ugyancsak a földmívelésügyi miniszter úrnak válasza Visontai Soma képviselő úrnak interpellácziójára. Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter : A t. ház engedelmével bátor vagyok válaszolni Visontai Soma képviselő úrnak interpellácziójára, melyet hozzám ós a kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézett. Visontai Soma képviselő úr a következő kérdéseket intézte hozzám (olvassa): 1, »Van-e tudomása a t. miniszter uraknak arról, hogy bár a szőlőkarók szállítására a szőlőtermelők részére kedvezményes kivételes díjszabás biztosíttatott, mégis a gyöngyösi szőlőgazdák alig juthatnak e kedvezményekhez, mivel a szükséges igazolvány kiállítására felhatalmazott egri állami vinczellériskola igazgatósága zaklató feltótelekhez köti az igazolványok kiállítását és számos esetben az igazolvány kiadását megtagadja. 2. Van-e tudomása a miniszter uraknak arról, hogy az egri vinczellériskola igazgatósága legutóbb az igazolvány kiadását ahhoz kötötte, hogy a szőlősgazda sajátkezüleg írja meg kérvényét, másrészt mindenféle egyéb szabályellenes indokokból megtagadja az igazolvány kiadását? 3. Hajlandók-e a miniszter urak ezen Gyöngyös város szőlőtermelőinek érdekeit közelről érintő ügyben az interpelláczióhoz mellékelt okmányok alapján vizsgálatot indítani ós oda hatni, hogy a visszáságok megszűnjenek és a fennálló szabályoknak érvény szereztessék ?« Erre nézve, t. képviselőház, jelenthetem, hogy a szőlőkarók szállítására nézve egy kedvezményes-díjszabás van. A kereskedelemügyi miniszter úr rendelkezése folytán egész kocsirakományra abban az esetben, ha a karót a szőlőtermelők a saját czóljaikra veszik igénybe, oly kedvezmény díjszabás van, a mely 31°/o mérséklésnek felel meg, és a mely kocsinként kitesz: 300 kilométerre 30 koronát, 400 kilométerre 38 koronát, 500kilométerre 44 koronát. Ez a kedvezményes díjszabás 1899. márcziusban lépett életbe. Minthogy azonban a kereskedelemügyi miniszter úr ezzel a díjszabással azt czólozta, hogy a filloxera által elpusztított szőlők felújítása előmozdíttassék, egyszersmind gondoskodni kívánt arról is, hogy ezt a kedvezményt, csakis szőlőtermelők, csakis saját czóljaikra vehessék igénybe ós ezzel üzérkedés ne történhessék. (Helyeslés.) Ezért oly intézkedés törtónt, hogy ezzel a kedvezmóirynyel csak azok élhetnek, a kik az erdőigazgatóságoktól ós a főerdőhivataloktól, vagy a
