Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-725

?2&. országos ülés 1901. június 28-án, pénteken. 455 gazdasági egyesületektől, vagy a vinczellér­iskolák igazgatóságától, vagy a szőlőszeti és borászati felügyelőktől igazolványt kapnak. Már most ismételten megtörténik, hogy olya­nok is, a kik erre igénynyel nem bírnak, ezt a kedvezményt jogtalanul igénybe venni ipar­kodnak. Történtek hamisítások is, történt, hogy olyanok is kértek ós kaptak igazolványt, a kik nem saját czéljaikra, nem saját szőle­jükben használták fel a karókat. Ily körül­mények szükségessé tették, hogy az ellenőrzés szigorú és hatályos legyen. Nem kívánok ezúttal azokra az egyes esetekre kitérni, a melyeket a képviselő úr felhozott; a tényállásról mindenesetre meg­győződést fogok magamnak szerezni. Annyit azonban mondhatok, hogy egyfelől azt tar­tom, hogy ezen igazolványok kiadásánál meg­kell tartani a szigorú ellenőrzést, hogy min­den kijátszás kizárassék. (Helyeslés.) épen a szőlősgazdák érdekében, de másfelől oda is kell törekedni, hogy túlságos bürokratikus formalitásokkal a kedvezmény illuzóriussá ne váljék. Ebből a szempontból indulok ki ebben a kérdésben. Különös súlyt fektetek arra, hogy épen a kisgazdák minél könnyebben eszközöl­hessék elpusztult szőlőjük felújítását. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, t. kollégám, a keres­kedelemügyi miniszter nevében is, hogy vála­szomat tudomásul venni szíveskedjék. (He­lyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a miniszter úr válaszát: igen, vagy nem? (Igen!) A ház a választ tudomásiíl veszi. Következik az igazságügminiszter válasza Major Ferencz képviselőnek a gabonauzsora tárevában az összkormánvhoz intézett inter­pelláeziójára. Plósz Sándor igazságügy miniszter: T. ház! Major Ferencz képviselő úr a kormány­hoz a következő interpellácziót intézte (olvassa) : »Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy Temesmegyében az 1897. évi rossz ter­més folytán megszorult kisbirtokosok ezrei a gabonauzsora áldozataivá lettek ? s legköze­lebb ezrekre menő végrehajtás várható, s hogy százakra megy azok száma, kik mái­otthonukat elhagyva kivándoroltak és így a végzések nem is kézbesíthetők. Ha van tudo­mása, szándékozik-e sürgősen intézkedni, hogy ezen vidék százados telepesei a magyar hazá­nak megtartassanak, azaz a tömeges kiván­dorlás, esetleg elzüllés megakadályoztassák*. Erre az interpelláczióra, t. ház, a kor­mány nevében a következőket van szeren­csém válaszolni. (Halljuk!) Még hivatali elődöm tudomást nyervén arról, hogy az uzsora Temesmegyében elhara­pódzik, maga tette meg 1897. október havá­ban a kezdeményezést arra nézve, hogy az uzsora-vétségnek hivatalból! üldözése elren­delhető legyen. A törvény értelmében ugyanis az uzsoravétsógnek hivatalbóli üldözése csak akkor rendelhető el, ha a közigazgatási bizott­ság az uzsora elharapódzásának gyanújára nézve vizsgálatot tart ós indokolt felterjesz­tésben kéri az igazságügyminisztertől a hiva­talbóli üldözés elrendelését. Ennek folytán hivatali elődöm az ügyészséget utasította, hogy ő kezdeményezze a közigazgatási bizott­ságnál az eljárás megindítását ós annak gyor­sítására hasson, egyúttal pedig a belüg}uni­nisztér urat felkérte volt, hogy járjon közbe ezen ügynek előmozdításában. A temesme­gyei közigazgatási bizottság ennek folytán 1897. deczember elején kérte is indokolt fel­terjesztésében az uzsora hivatali üldözésének elrendelését a temes-kubini járásra nézve. Ez még deczember hó 13-án el is rendeltetett ós egyúttal az ügyészség utasíttatott, hogy a vég­rehajtási árveréseknek felfüggesztésére nézve a törvényben engedett lépéseket vegye igénybe. Akkorában mindjárt 630 uzsora eset miatt 19 vádlott ellen indíttatott meg az eljárás, ezek kö­zül azontmn csak négy egyén Ítéltetett el számos uzsoravótsóg és okirathamisítás miatt hosz­szabb-rövidebb tartamú szabadságvesztés bün­tetésre ós pénzbüntetésre. Egyúttal akkorában intézkedés történt arra nézve is, hogy az ár­verések felfüggesztessenek, a mennyiben ezt a törvény engedi. Az árverést ugyanis uzsora vétség esetében csak akkor lehet felfüggesz­teni, ha a, hitelező uzsoravétség miatt jog­erősen vád alá helyeztetett. Így tehát nem lehetett valamennyi esetben az árverés fel­függesztését keresztül vinni, mivel nem vala­mennyi terhelt ellen rendeltetett el jogerősen a vád alá helyezés. De azon esetek egy ré­szében is, melyekben az árverés fölfüggeszte­tett, utóbb az eljárás ismét felvétetett, miu­tán a hitelezők az uzsoravétség vádja alól a legfőbb bíróság által jogerősen felmentettek. Meg kell különben jegyeznem azt, hogy az uzsorának hivatalbóli üldözése más tekintet­ben is hatással volt, a mennyiben több hite­lezőt arra bírt, hogy adósaikkal kiegyezzenek, igy csupán egy vádlott 577 adósa közül 380-nal kiegj-ezett. Egyébiránt a temes-kubini járásban az uzsorának hivatalbóli üldözése ez­időszerint is folyamatban van és a legújabb jelentés szerint további elitéltetések történtek és több ügyre nézve még az eljárás folyamat­ban van. Általában a mit kormányzati úton meg lehet tenni az uzsora üldözése körűi, az megtörtént. Nemcsak Temesmegyében, ha-

Next

/
Thumbnails
Contents