Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-724
724. országos ülés 1901. jtmins "!<>-:iii, szerdán. 419 hogy ebben a házban nagyon eltérő álláspontot elfoglaló ellenzékek vannak. (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon.) Én tehát azon gyűjtő kifejezés ellen, hogy »ellenzóki« határozottan tiltakozom. Én a függetlenségi és 48-as pártnak felfogását leszek bátor igen röviden előadni. (Halljuk! Halljuk!) A függetlenségi és 48-as párt határozottan állást foglalt már többször ebben az országgyűlésben ós a sajtóban is a hármas szövetség mellett. (Helyeslés.) A tranczia nemzet iránt a függetlenségi ós 48-as párt nagy rokonszenvvel viseltetik, de a franczia szövetség iránt nem viseltethetik hajlandósággal már csak azért sem, mert Francziaország az utóbbi években Oroszországgal pontozatokba foglalt, vagy nem foglalt szövetséget kötött, ezt pedig a függetlenségi párt semmi esetre sem támogatja, mert a függetlenségi párt senkivel sem szándékozik szövetkezni, a ki direkt vagy indirekt Oroszországgal szövetkezik. (Helyeslés a szélső baloldalon és jobbfelöl.) Helytelenítjük azt, hogy akár direkt, akár indirekt úton idegen pénz használtassák bárki által a választásokra. (Helyeslés a szélső baloldalon és jobbfelöl.) Ezt számtalanszor elítéltük a Bánffy-kormánynyal szemben, midőn annak járt híre, hogy bécsi pénz is folyt be a választásokba. Ugyanígy helytelenítjük Ugron Gábornak meghiúsult kísérletezését, (Helyeslés a- szélső baloldalon.) hogy indirekt úton bár, de franczia tőke felhasználásából eredő haszon egy magyar országgyűlési párt gyarapítására használtassék. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon és jobbfelöl.) Visontai Soma t. képviselőtársam szintén helytelenítette ezt, ha jó értettem, hanem ő azt állította, hogy Ugron Gábor képviselőtársunknak ez szándéka nem volt. Én senkinek a szándókát nem tudom kitalálni, hanem a saját szavaiból kell, hogy következtessem szándékát. Ugron Gábornak saját szavai pedig nyilatkozatában a következők (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »Tervem volt Budapesten egy nagy franczia bankot alapítani, melynek alapításánál elért felpónznyereség egy része, a mi lehetett egymillió franknál több is, kevesebb is, pártunk pénztárába folyt volna, a miből szándékom volt a pártot országosan szervezni, szervezetét fentartani ós kifejleszteni, rendelkezésére lapokat alapítani, fentartani és vezetni, sőt a külföldet is czóljainkról helyesen informálni.* Kevés sorral ezután ezt irja (olvassa): »Én, ha a bank nem létesülne, más segélyt is egyszerű és első szervezkedésre elfogadhatónak véltem.« Ünnepélyesen kijelentem, hogy pártunk részére semmi idegen segélyt elfogadhatónak nem vélek. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon és jobbfelöl.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! A. tanácskozást folytatjuk. Kérem a. képviselő urakat, legyenek szívesek helyöket elfoglalni. A miniszterelnök úr kíván szólani. Széll Kálmán miniszterelnök: (Halijuk '. Halljuk!) Csak pár megjegyzést kívánok fűzni ahhoz a vitához, a mely e házban most folyik, az összeférhetlensógi bizottságnak javaslatát illetőleg, a mely javaslat az eljárás kérdését szabályozza ós folyománya, — a mint méltóztatik tudni — annak a törvényjavaslatnak, a melyet a ház már elfogadott. A bizottság, ahhoz fűzve az eljárásra nézve elkészített javaslatát, azt újabb tárgyalás ós megbirálás végett egy specziális bizottsághoz küldte és most már az az operátum fekszik előttünk, a mely ennek a. bizottságnak átdolgozó ós az egész javaslatnak minden részletére kiható, nagyon is részletes tárgyalásai rezultátumát képezi. Ebben a formában ón javítóttnak és sok aggálytól mentesítettnek találom ezt a javaslatot és a magam részéről ahhoz egész mértékben hozzájárultam. Ezt vagyok bátor a t. ház előtt most is kijelenteni. (Helyeslés.) Magának annak a kérdésnek vitatásába, hogy miért kell egy ilyen specziális bizottság, a vitának mai stádiumában talán felesleges már belemenni. A ház elhatározta az érdemi, a materiális, az anyagi törvényben, hogy maga akarja ezt az összeférhetlensógi bíráskodást a kezébe venni, és így többé nem arról volt szó. hogy a házon kívül levő bíróságra,, akár a Curiára, akár egy specziális bíróságra bizassék a bíráskodás, hanem csak arról, miként alkossa meg a ház ezt a bíróságot a maga kebeléből, mert hogy bíróságnak kell ítélnie felette, az, gondolom, világos és természetes, azt a kérdésnek magának mivolta, természete magával hozza. Nem talált más konczepeziót sem egyik, sem másik bizottság, mint a t. ház előtt fekvőt, a melyről, azt hiszem, több garancziával bír, mint az eddigi eljárás, nagyobb megnyugvást kelt ós a bírói ítélkezésnek több qualitását öleli fel összealkotásában és az eljárásban, mint a mivel bírt az eddigi. Nem tökéletes ez sem; az idea nem olyan, a melyet ne lehessen — a mint az előttem szóló képviselő urak tették — 53*
