Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-724

406 724. országos ülés 1901. június 2<>-An, szerdán. mutatkoznék, hogy a bíráskodást továbbra is a ház kezében lehetne meghagynunk, és akkor okvetlenül be fogna következni az a dolog, a mit Európa egyetlenegy parlamentje sem fogadott el, hogy kénytelenek volnánk áttérni arra, hogy a házon kivűl álló testület bíráskodjék ezekben az ügyekben. Én azonban hiszem és remélem, hogy ez az eset a beterjesztett munkálat, az eljárási szabályok és magának a törvénynek meghozatala után nem fog bekövetkezni. Abban a reményben ajánlom az eljárási szabályokat is általánosságban és részleteiben elfogadásra, hogy ez az intézmény és ez az eljárás teljesen be fog válni. Még csak a beillesztésre nézve akarok néhány észrevételt tenni. A bizottságnak főfeladatát (Zaj. Elnök csenget.) ezen eljárási szabályoknak a házszabályokba való beillesztése képezte. A bizottság elő is terjesztett egy határozati javaslatot a jelentésében, a melyben egyedül csak arra utal, hogy hová volnának ezek az eljárási szabályok beillesztendők. Magának a beillesztésnek részleteire nézve nem nyilatkozik, még pedig a. következő okokból. A t. ház tudja, hogy 1899-ben egy bizottság küldetett ki a házszabályok revíziójára. Ennek feladata volt a most érvényben levő házszabályok első és második részének átvizsgálása, annak az 1899 : XII. törvényczikkel, a kúriai bíráskodásról szóló törvényczikkel való összhangba hozatala, és ennek összhangba hozatala után az illető munkának kidolgozása és beterjesztése. A házszabályok revíziójára, kiküldött bizottság ezt a munkálatot befejezvén, a ház azt vita ós módosítás nélkül elfogadta, de sem a bizottság, sem a ház az iránt nem intézkedett, hogy miként volnának ezek a módosított házszahályok a régi házszabályokba beillesztentenclők, és ezt most már a háznak minden körülmények közt pótolnia kell, pótolni annál inkább, mert a régi házszabályoknak az alakulásra és igazolásra vonatkozó szabályai 109 §-t foglalnak magukban, míg az új revideált házszabályok 123 §-ból állanak. Ebből az következik, hogy a házszabályoknak harmadik része nem a 110. §-nál, hanem a 124. §-szal fog kezdődni. Ennek következtében ezen munkálatot mindaddig a házszabályokba beilleszteni nem lehetett, a míg a házszabályoknak első és második része átdolgozott formájában a házszabályokba be nem illesztetett. Erre vagyok bátor a ház becses figyelmét felhívni, azután pedig az eljárási szabályok elfogadása után ajánlom a jelentésben beterjesztett határozati javaslat elfogadását. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Dedovics György jegyző: Gajári Ödön! Gajári Ödön: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) Abban a meggyőződésben vagyok, hogy az igen tisztelt előadó úr, a ki az összefórhetlenségi törvényekkel ós az eljárási szabályokkal oly tüzetesen foglalkozott, e tekintetben álláspontját számtalanszor juttatta kifejezésre a bizottságokban, az után a nyilvánosság után, a melylyel a bizottsági tárgyalások folytak és azon érdeklődés után, melylyel azt a nagyközönség kísérte, helyesen cselekedett akkor, mikor a mostani javaslatot, a mely pedig az én nézetem szerint a legfontosabbak egyike abban az akczióban, a mely megindult a inkompatibilitás rendezése czímón, ily rövid indokolással terjesztette be. Én csupán néhány rövid megjegyzést kívánok tenni. Nem szándékozom tüzetesen belemenni az inkompatibilitási ügynek a méltatásába ós előre is kijelentem, hogy a javasla/t ellen legesekétyebb aggályom sincs. Osztozom a t. előadó úrnak abban a felfogásában, hogy az előkészítő bizottság, a mikor az eljárási szabályokat megalkotta, a legnagyobb körültekintéssel járt el abban a tekintetben, hogy egyrészt a bíróság összealkotását, másrészt a bíróság eljárási módját illetőleg körülvegye a birói eljárást mindazon kautélákkal, melyek a függetlenséget, a megbízhatóságot, és a megnyugvást keltő ítélethozatalt megelőzhetik és a melyek arra, egészen alkalmasak. E tekintetben tehát a magam részéről is a javaslatot, annak összes rendelkezéseit, úgy, a mint az kontempláltatik, a mint az szervi egészet képez, elfogadom, és elfogadom a határozati javaslatot is. Midőn ezt teszem, elismerem általában azt is, hogy a javaslat rendelkezései eliminálták az eddigi eljárásnak a hézagait, eliminálták főleg azt. a miből az inkompatibitási hajsza tulajdonkópen támadt, hog}^ tudniillik a volt inkompatibilitási bizottság az eléje utalt esetekben, néhány esetet leszámítva, az érdekinkompatibilitás révén, úgy tudom, egyetlenegy esetben sem mondta ki az összeférhetlenséget. Nem mondta ki azért, mert a régi eljárási szabályok szerint ós a törvény szerint is, ha az összeférhetlenségi esetet fenforogni látta, ós azt beigazoltunk kellett volna kimondani, egyúttal annak múlhatatlan következése az leendett, hogy az illető képviselőt, habár jóhiszemüleg jutott is összeférhetlen helyzetbe, mandátumától okvetlenül meg kellett volna fosztani. Ez volt a legsúlyosabb részlet, melyre visszavezethető volt nézetem szerint az az elégedetlenség, a mely a régi inkompatibilitási eljárással szemben itt ós ott fenforgott. S ez ki van küszöbölve a mostani