Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-723

723. országos ülés 1901 Nekem erre nézve csak egy aggályom van, az tudniillik, hogy ez megint egy ugrás lesz a sötétbe, mert ennek a módosításnak alapszövege szerint az mondatik, hogy ha a városnak valamelyik évben több jövedelme volna, mint volt az 1901. évben, stb. Azt azonban nem tudjuk, hogy mennyi jövedelme volt az 1901. évben, mert ez még folyamatban van. Ez lehet némely városra előny, másikra hátrány. Nagy köszönettel venném, ha e tekintetben a t. pénzügyminiszter úr kételyeimet eloszlatná. Lehet, hogy talán nem vagyok teljesen tájékozva, de azt hiszem, hogy ezt a pausális összeget illetőleg a segélynek szabályozását egy még nem ismert évnek eredményére alapítani egy kicsit bajos dolog. Mert az indítvány mindenesetre segít azon állapottal szemben, mely bekövetkezett volna, ha a törvényjavaslat toldás nélkül fogadtatik el, de arra nézve, hogy ennek milyen gyakorlati eredménj-e lesz, megvallom, tisztában nem vagyok. Köszönettel venném, haat. pénzügyminiszter úr e tekintetben felvilágosítana. Egyébiránt ismétlem, hogy az indítványt elfogadom. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senkisem kivan, a Adtát bezárom. Lukács László pénzügyminiszter: T. képviselőház ! Én azt hiszem, hogy akármelyik évet veszszük is, tökéletesen egyforma eredményre vezet, mert ez a fmancziális eredményét a dolognak abszolúte nem alterálja. Hogy én az 1901. évet proponáltam, annak az a magyarázata, hogy kótségkivűl leghelyesebb a reformhoz legközelebb eső időpontot venni bázis gyanánt és erre alapítani a tervezett intézkedést. Ezért proponálom az 1901. évet, a mely minden mesterkedést, minden netaláni mesterséges beavatkozást kizár, épen azért, mert ma még annak az eredményét nem ismerjük. ; de ismerni fogjuk és a városok leginkább ismerni fogják az 1901. év lejárta alkalmával. Én részemről azt hiszem, hogy teljesen egyforma a dolog fmancziális hatása és ép ezért kérném, méltóztassék e mellett maradni. Elnök: Következik a határozathozatal. Legelőször, magára az 1. §-ra, azután pedig a pénzügyminiszter úr által indítványba hozott pótlásra fogom feltenni a kérdést. Kérem azokat, kik az első szakaszt elfogadni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház az 1. §-t elfogadta. Fel fog olvastatni az a pótlás, melyet a pénzügyminiszter úr a szakaszhoz indítványozott. KÉFVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXVI. KÖTET. június 25-én, kedden. 335 Molnár Antal jegyző (olvassa az indítványt). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e az indítványozott pótlást: igen, vagy nem ? (Igen!) Észrevétel nem tétetvén, kimondom, hogy a ház a pótlást elfogadta. Dedovics György jegyző (olvassa a 2. és 3. §-t, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Neményi Ambrus előadó: Tisztelettel kérem a házat, méltóztassék Szeged, Pécs, Temesvár, Kecskemét, Pozsony, Székesfehérvár, Szatmárnémeti, Kolozsvár és Sopron városok közönségének ezen törvényjavaslatra vonatkozó kérvényeit a törvény elintézésével együtt elintézetteknek tekinteni és a ház levéltárába elhelyezni. Elnök: Hozzájárul a ház az elnök javaslatához ? (Igen!) Kimondom, hogy a ház Szeged, Pécs, Temesvár, Kecskemét, Pozsony, Székesfehérvár, Szatmárnémeti, Kolozsvár és Sopron városok közönségének e törvényjavaslatra vonatkozó, s a ház elé terjesztett kórvényeit elintézetteknek tekinti és azokat irattárba téteti. A törvényjavaslat ekként részleteiben is letárgyalva lévén, javaslom, hogy annak harmadszori olvasását a ház a legközelebbi ülés napirendjére tűzze ki. Hozzájárul ehhez a ház? (Igen!) Akkor ezt határozatkép kijelentem. Következik az 1898. évi közösüg}d zárszámadásra alapított végleges leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről, továbbá az 1899. ós 1900. évi közösügyi kiadásokra Magyarország által pótlólag fizetendő összegkről szóló törvényjavaslatra vonatkozó jelentése (írom. 1064, 1068) a pénzügyi bizottságnak. Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Ezen törvényjavaslatban a kormány jelenti a háznak, hogy az 1898., 1899. és 1900. évi közös zárszámadások szerint Magyarország terhére még 2,152.666 koronát tevő tartozás mutatkozik. A pénzügyminiszter egyúttal azt az indítványt terjeszti elő, hogy ezen tartozás a pénztári készletekből fedeztessék. A pénzügyi bizottság megbízásából kérem a házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Lukáts Gyula jegyző: Rátkay László! Rátkay László: A t. képviselőház megnyugtatásául azzal a kijelentéssel kezdem, hogy nagyon rövid időre fogom igénybe venni 49