Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-723

723. országos ülés 1901. június 25-én, kedden. 373 Elnök: Kérdem : elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után: igen, vagy nem ? (Igen!) A ház a tör vény} avaslatot harmadszori olvasás után elfogadta ós így az alkotmányszerű tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik a közsególyre szoruló, hót éven felüli gyermekek gondozásáról szóló törvényjavaslat (írom. 1062, 1069) harmadszori olvasása. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslato t). Elnök: Kérdem, elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után : igen, vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után elfogadta és így az alkotmányszerű tárgyalás ós szives hozzájárulás végett *& főrendiházhoz küldetik át. T. ház! A végből, hogy a két törvényjavaslat a főrendiházban is még a nyári szünet 'előtt le legyen tárgyalható, kérném a t. házat, méltóztassék elhatározni, hogy a jegyzőkönyvnek S>Z cl két pontja, a mely e két utóbbi harmadszori olvasásra vonatkozik, nyomban hitelesíttessék. (Helyeslés.) A jegyzőkönyv ezen része fel fog olvastatni. Molnár Antal jegyző (olvassa a jegyzőkönyvnek a hét harmadszori olvasásra vonatkozó részét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ezen része ellen? (Nincs!) . Nem lévén észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen részét hitelesítettnek jelentem ki. Következik napirend szerint az ország szent koronája egyik őrének megválasztásáról szóló törvényjavaslat (írom. 1046, 1066) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Széchenyi József, az igazságügyi bizottság előadója: T. képviselőház! Az ország szent koronája egyik őrének megválasztásáról szóló törvényjavaslatot az igazságüg}^ bizottság változatlanul elfogadta. Tekintve, hogy az ország szent koronája őrének választása több százados gyakorlat szerint mindig törvénybe iktattatott és tekintve, hogy a jelen törvényjavaslat úgy tartalom, mint alak tekintetében megfelel az e tárgyban korábbi időben alkotott törvényeknek, így a legutóbbi 1895 : IX. törvónyczikknek is, az igazságügyi bizottság nevében a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e valaki általánosságban B, törvényjavaslathoz hozzá szólani ? (Senkisem!) Ha nem, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánoságban a részletes tárgyalás alapjául: igen, vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és szövegét, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A ház a törvényjavaslatot elfogadván, annak harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Hozzájárul a ház? (Igen!) Akkor határozatképen kimondom, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről szóló 1899 : VI. törvényezikk hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat (írom. 1003, 1067) tárgyalása. A ház tudomására kell hogy hozzam, hogy a pénzügyminiszter úr a törvényjavaslat tárgyalásának folyamára a minisztérium képviselőjéül Toepke Alfréd államtitkárt nevezte meg és jelentette be. Az előadó úr kíván szólani! Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a t. ház az 1899 : VI. törvónyczikket tárgyalta, a melynek egyszerű meghoszszabbításáról van most szó, a pénzügyi bizottság az akkori törvényjavaslatot úgy jellemezte, hog}^ az állam ekkor első izben indított habár csak ideiglenesen és részlegesen akcziót a községi háztartás rendezése végett. Azóta is, t. ház, megmaradtunk ennél az első lépésnél. Ez azonban senkire nézve sem lehetett meglepetés, mert hiszen már akkor itt a házban és a pénzügyi bizottságban is hangsúlyoztuk, hogy a városok pénzügyi helyzetét gyökeresen javítani csak két feltételnek bekövetkezte után lesz lehetséges. Az első feltétel a közigazgatásnak általános reformja; a második feltételként említettük pedig akkor az adóreformot. A két reform közül időközben egyik sem következett be, azonban tudjuk, hogy mind a kettő útban van. Addig is, míg ez a két reform életbeléptethető lesz, a pénzügyminiszter a jelen törvényjavaslatban azt kéri, hogy az 1899 : VI. törvényezikk hatálya egyszerűen meghosszabbíttassék. Konstatálni kívánom, t. ház, hogy a javaslat semmiféle érdemleges módosítást magában nem foglal, egyetlenegynek kivételével, a mely határozottan a városoknak érdekében van, mert eddig ez a, részesedési összeg úgy lett