Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-709

709. országos ülés 1901. május 14-án, ledden. 29 betöltve az állása; az az állás nem díjaztatik, s akkor az nem tartozik oda. Ha pedig szerződési viszonyban van az illető, akkor előáll ránézve az eset, mert akkor az egy üzleti viszony; más viszonyt nem képzelek; vagy elfoglal valaki egy állást, szerződós értelmében, de mellesleg kinevezés alapján és díjazással. Én nem ismerek olyan egyént, — őszintén megvallom, pedig meglehetősen ismerem a magyar adminisztráeziót, — a ki tisztán szerződés alapján lenne alkalmazva, a nélkül, hogy ki lenne nevezve, {Mozgás a szélső baloldalon.) ha pedig van ilyen, hogy tudniillik nincs kinevezve, nincs díjazva, hanem egy szerződési viszonyban áll, akkor a törvényjavaslatnak azon részei alkalmazhatók reá, a hol az érdek-inkompatibilitásról van szó, nem pedig erről. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Melyik az ?) Mert a közjogi inkompatibilitási esetek közzé, s közjogilag véve a dolgot még sem lehet más alapon senkit sem felvenni, mint a mely alapot a kinevezés alapján járó díjazás nyújt. Á mi a tanárokat -fflefi, (Timjuk! Emjmh! n srPtső baloldalon.) a t. képviselő úrnak velem szemben azt méltóztatott mondania, hogy itt tisztán személyes indokok vezették ezen szakasznak ekként való szövegezését. Hát ez, bocsánatot kérek, nem áll; nem áll pedig egyszerűen azért, mert nem áll az a motívum sem. a mit a t. képviselő úr felhozott, mondván, hogy akkor a kolozsvári egyetem tanárait is fel kellene venni. A kolozsvári egyetem tanárait azért nem vettük fel, mert valóban lehetetlen, hogy a kolozsvári egyetem tanára a budapesti országgyűlésen képviselő legyen, míg ez a budapesti egyetem tanárára nézve nem lehetetlen, mert ez 8 órától 10 óráig délelőtt, vagy délután elvégezheti az egyetemen a dolgát, s a mellett képviselői kötelességének is eleget tehet. Módosításának második része a közmunkatanács kinevezett tagjairól szól. Az erre felhozott motívumot nem fogadhatom el, hogy a közmunka tanács kinevezett tagjai bármi tekintetben, fegyelmi, vagy személyes tekintetben függési viszonyban volnának akár a közmunkatanács elnökével, akár a miniszterelnökkel szemben. Ez nem exisztál. Harmincz óv óta áll fenn ez a közmunkatanács, a t. képviselő úr ismeri és talán jobban mint én, hogy kik voltak annak azóta a tagjai, azért mondom, hogy jobban ismeri, mert valóban, én csak azokról tudok, a kiket én neveztem ki, a többiekről nem tudok. Nem is lehet az illető tag függési viszonyban; hiszen ez teljesen paritásos viszonyban van a fővárosi tagokkal. Abban igaza van a t. képviselő úrnak, hogy talán ez nem ide való, mert díjazással nem jár, és azért ha kihagyjuk a szakaszból, az ellen semmi észrevételem nincsen. Én csak azért járultam hozzá a, bizottsági szövegezéshez, mert az 1875-iki törvény szövegében is benne van. Egy körülmény lehet, hogy tudniillik valamikor, ha most ez az állás nem is jár díjazással, de valamikor díjazással járhat,. Ez lehet az oka, hogy ez a kivétel a, javaslatban benne van. Csak ez az argumentum szól mellette, különben teljesen irreleváns, hogy a kinevezett tagok benne vannak-e a törvényben, vagy sem? Lukáts Gyula jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. ház! A javaslatnak ez a szakasza intézkedik a hivatali összeférhetlenségről. E szakaszszal kapcsolatban vagyok bátor indítványomat megtenni, mely messzebb menő következtetésekkel bir, mint talán a benne levő intézkedések, de a, melyeket helyesen szintén az összefórhetlenségi törvényben kellene szerény véleményem szerint megoldani. Az összeférhetlonséggel czélja a parlamentnek az, hogy egy bizonyos megtisztítást vigyünk keresztül a közéletben, a melynél fogva a képviselői állások a nemzet ós a köz érdekében legyenek felhasználhatók és ide ne csalogattassók oly elem — okkal vagy ok nélkül, — mely ez állásban mellóktekinteteket czéloz. melléktekinteteket és mellékczélokat néz, hanem kizárólag csak a köznek érdekei lebegjenek szem előtt. Nagy gonddal látom összeállítva, azon úgynevezett képviselő összeférhetlensógeket, a melyek azokra a képviselőkre vonatkoznak, a kik felajánlják szolgálataikat nem szakismereteik alapján, nem az ő élethivatásuknál fogva, hanem felajánlják szolgálataikat annál a befolyásnál fogva,, a melylyel birnak a kormányra, ós a kik valóságos versenyt folytatnak azért, hogy megszerezzék maguknak mintegy kis viszonzását szolgálataiknak. (Úgy van ! bal felől.) Ezeket akarja a törvényjavaslat kizárni, ós azt hiszem, mindenki csalódik, a ki azzal argumentál, hogy itt az ipar. vagy a közgazdaság más ága ellen intéztetik támadás, aki az iparnak és kereskedelemnek hivatott vezetője, még a, pénzintézeteknek a vezetője is, a kinek ez a, szakfoglalkozása, élethivatása; de ki akarjuk zárni azokat, a kiket a múlt rendszer tanúsága szerint minden előtanulmány ós arravalóság nélkül helyeztek el quazi jutalmul az egyes kormányok az ilyen intézetekben, a melyekkel nekik semmi összeköttetésük nem volt, s ajogczím csak az volt, hogy a kormánypárthoz tartoztak és a kormáig akarta őket ellenszolgáltatáskép ezzel megjutalmazni.