Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-709

709. országos ülés 1901. május 14-én, kedden. 27 kező szakaszai tekintetében azért, volt kifogásom, mert az egyéni üzleti viszonyt nem zárja ki a törvényjavaslat. Az üzleti viszonyt a törvényjavaslat tisztán és kizárólag a, czógekre. intézetekre, részvénytársaságokra jelenti ki kizártnak, a mire tegnap megjegyeztem, hogy ennek az lenne a konzequencziája, hogy azon üzleteket, a melyeket a pénzintézeteknek nem szabad megcsinálni, az egyesek meg fogják csinálni, tehát nyilvánvalólag a homlokegyenest ellenkezőjét vitattam annak, vagyis az a kifogásom, hogy az egyéni üzleti összeköttetés nincsen kizárva a javaslatban. Már mos annak előrebocsátásával és kijelentésével, hogy a Csávolszky Lajos képviselő úr által benyújtott javaslatot szivem teljes mélyéből elfogadom, méltóztassék nekem is megengedni, liogv egy pár észrevételt tehessek. (Halljuk! Halljuk!) Hogy ismétlésekkel ne kelljen foglalkoznunk, én, a mint az általános vitában is kifejtettem, kötelességemnek tartom, különösen az ellenzéket ismételten is figyelmeztetni arra, hogy meggyőződésein szerint — bár lehet, hogy tévedek, — ennek az egész törvénynek az életben való végrehajtása, illetőleg ennek az életbe való hatása nem annyira az anyagi törvénytől függ, mint annak a végrehajtásától. Láttuk, hogy volt nekünk egy 1875 : I. tör vény czikkünk, a mely az ő hézagosságai mellett mégis tartalmazott kellőleg definiált és körvonalozott összeférhetlensógi eseteket: ős mégis a végrehajtás stádiumában, mert az olyan orgánumnak volt kezében, a mely a törvényt vagy félreértette, vagy félremagyarázta, a törvény világos rendelhezóseiben megállapított összeférhetlenségek sem deríttettek ki, •illetőleg nem állapíttattak meg. Ezt azért nem említem fel, mert ón majdnem minden szakasznál elmondhatnám azt, hogy azon esetben, ha ennek a törvénynek a második része, a mely a házszabályokra vonatkozik, a mely a törvényjavaslatnak már nem szerkezeti része, a, mely ennélfogva nem is terjesztetik fel a főrendiházhoz ós nem is fog szentesítés alá bocsáttatni, a zsüriszerű, elnökileg kinevezett bíróságával fog keresztűlmenni, rosszabb lesz a törvény ós a jövő állapot, mint a minő az 1875-iki törvény által teremtett volt. Madarász József: Úgy van! Polónyi Géza: Hogy e tekintetben mi a teendőnk, nem taglalom, mert azt gondolom, . loyalisan járok el, ha a magam részéről a helyes álláspontot foglalva el, tisztelettel felkérem az ellenzéki pártokat, tegyék konzideráczió tárgyává, Hiibyen mértékben kell az ellenzéknek gondoskodni arról, hogy ez a szerencsétlen zsüriszerű bíráskodás a törvény egész végrehajtását lehetetlenné ne tegye, hogy az ellenzék ki ne szolgáltattassék egy kinevezett zsűrinek. A miniszterelnök úr által elmondottakra legyen szabad csak Röviden annyit válaszolnom : ha egy törvényjavaslat a. személy éknek szól és nem az elveknek, az a törvény az életben mindig szerencsétlenül lesz végrehajtva, kontroverziákra, társadalmi osztályoknak egymás ellen való uszítására fog vezetni és sohasem fogja a kívánatos közmegnyugvást szülni. Hiszen, ha a, törvényjavaslat egész indokolásában a kormánytól való függési viszony, a kinevezés, az alkalmazás, a fegyelmi joghatóság tényét fogadja el alapúi, mi az értelme annak, hogy a, legfüggőbb viszonyokat az egyének kedvéért egyszerűen eximáljuk? S ha a képviselőház értelmi színvonalának megvédéséről beszélünk, a kereskedelem, az ipar és a többi szempontjából épúgy meg kell védelmezni a képviselőházat, mint az értelmiség szempontjából. Nem lehet itt kétféle mórtékkel mérni. Itt példáéd azt látjuk, hogy csak -a budapesti egyetemi tanárok vannak kivéve. Keresem erre az indokolást, de sehol sem találom. Ha az értelmiségi szinvonalat akarjuk ezzel megvédeni, a kolozsvári egyetemi tanárok nem ugyanazon értelmű színvonalon állanak'? (Egy hang johbfelöl: De nincs ide.jöl; feljönni Budapestre!) Vagy hogyha felállítják Szegeden, vagy Pozsonyban, vagy akárhol a harmadik egyetemet, ennek tanárai talán a képviselőház értelmiségű szinvonalat lesüllyesztenék? (Mozgás jobbfélöl.) Engedelmet kérek, beszéljünk világosan. A budapesti egyetemi tanárok kiváló egyéniségét szívesen elismerem, ezek egyénisége kedvéért azonban nem teszek a budapesti egyetemre nézve megszólító kivételt, s a függetlenségi párt nagyon helyesen teszi, hogy ezzel szemben legalább a. közvélemény előtt állást foglal. Csávolszky Lajos t. barátom módosítását elfogadom, de legyen szabad a szakasz konkrét rendelkezései szempontjából még két körülményre felhívnom a t. képviselőház figyelmét. Az első szakasz elvi alapja a függési és a fegyelmi viszony. Igen, de az első bekezdésben nézetein szerint mulasztás történt, a mennyiben a, kormány kinevezésétől függő állásokat tisztán a. kinevezés tényéhez kötve teszi inkompatibilissé. Van egész légiója az állásoknak, a mely nem kinevezéstől függő, s nem kinevezéssel töltetik be, hanem szerződés útján. Például az államvasutaknál alkalmazott orvosok tisztán szerződós alapján állanak a kormánynyal össze4*