Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-721

721. országos ülés 1901. június 21-én, pénteken. 323 A t. miniszterelnök úr ugyanis neheztelőleg említette, hogy közbeszólunk és nevezetesen én közbeszóltam. (Mozgás jobb felől) A t. miniszterelnök úr legyen szíves tudomásul venni, hogy, — miután egyenesen kérdést intézett hozzám erre vonatkozólag : >>reméli, hogy a képviselő úr most már meg lesz elégedve«, — azt hiszem, akkor követtem volna el tiszteletlenséget, ha a kérdésre nem válaszolok. Miután pedig válaszoltam rá, hogy e miatt azután nehezteljen a t. miniszterelnök úr, . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Nem nehezteltem, ele a minduntalan való közbeszólás mégis zavar. Polónyi Géza: . . . erre nem számítottam. Kötelességemnek tartottam kijelenteni, hogy méltóztassék a miniszterelnök úrnak tudomásul venni, hogy bármikor szólok a miniszterelnök úr beszéde alatt közbe, az csak a beszéde iránt tanúsított figyelmemnek és legnagyobb tiszteletemnek jele, ós sohasem annak a szándéknak, hogy őt megzavarjam. (Helyeslés.) A mi már most a kérdés lényegét illeti, azt mondja a t. miniszterelnök úr, hogy nem jó helyen van az én módosításom benyújtva, és erre nézve kell szavaimat megmagyaráznom, annyival is inkább, mert a miniszterelnök úr felszólít, hogy vonjam vissza javaslatomat. Legmélyebb sajnálatomra nem tehetem ezt, habár elismerem, hogy a t. miniszterelnök úr ígéretei elég komolyak és fontosak arra. hogy bizon}^os mórtékig megnyugtatást is tartalmazzanak. Hogy azonban a miniszteri ígéretek mennyivel érnek kevesebbet, mint a törvény, arra nézve engedje meg nekem a t. miniszterelnök úr, hogy egy nagyon komoly példára utaljak e házban, egy nagyon komoly férfira vonatkozólag. Szilágyi Dezső igen tisztelt képviselőtársunk, mint volt igazságügyi miniszter tett itt a képviselőházban ünnepélyesen egy ígéretet, hogy az uralkodó család házassági jogára vonatkozólag törvényjavaslatot fog előterjeszteni, s az utódjának nem volt fontosabb feladata, mint ezen Ígéret alól magát ós a kormányt emanczipálni és kibújni alóla,. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Már most, t. miniszterelnök úr, én visszavonnám ezen javaslatot, ha a t. miniszterelnök úrnak igaza lenne. Miért nyújtom be én ezt a módosítást a 8. szakasznál ós miért nem nyújtom be a 22. §-nál? Azért, mert először a 8. §. rendelkezik a felülvizsgálatról ós annak joghatályáról, a törvényben másutt intézkedés a felülvizsgálatról és annak hatályáról sehol sincsen. A 22. §. pedig nem tartalmazza a rendőfbiráskodási eljárást, mert ha tartalmazná, szívesen ott tartottam volna fenn a módosítást, hanem a 22. §. meghatalmazást tartalmaz arra, hogy rendeleti úton szabáryoztassék. Miután pedig nekem meggyőződésem, hogy a személyes szabadság kérdését bármily ünnepélyesen tett, bármenynyire tisztelettel és komolyan vett miniszteri ígérettel nem lehet biztosítani, hanem azt a törvényben magában kifejezetten kell biztosítani, azért ragaszkodom ezen indítványhoz, daczára még annak is, hogy én szívesen tudomásul veszem, hogy a miniszterelnök úr a rendeletben így szándékozik intézkedni. De csodálkozom, hogy arról, a mit én lényegesnek tartottam, a t. miniszterelnök úr egy szóval- sem emlékezett meg. Tudniillik az én kérdésemnek lényege az, hogy a, felülvizsgálati kórelem benyújtása esetén a szabadságvesztést rendelő határozat végrehajtása felfüggesztetik-e: igen, vagy nem'? Erre kívántam én pozitív ígéretet. Széll Kálmán miniszterelnök: Én is úgy értettem! Polónyi Géza: Ha így érti a miniszterelnök úr, köszönettel tudomásul veszem, de akkor is fenforog közöttünk tisztán az az elvi ellentét, hogy az én felfogásom szerint a személyes szabadság kérdését nem miniszteri ígéretekkel, bármennyire tiszteletben tartsuk is azokat, hanem törvénnyel kell biztosítani, és ezen okból ne vegye tőlem rossz néven a t. miniszterelnök lír, hogy én ezen kérdés elvi eldöntése szempontjából ragaszkodom módosításomhoz és kérem annak elfogadását. Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Eszem ágában sincs rossz néven venni a t. képviselő úrtól, hogy ragaszkodik a módosításához, csak megkísérteni kívánom azt, hogy bebizonyítsam, hogy nem helyes, ha ehhez a módosításhoz ragaszkodik. Nem csak azért, mert én Ígértem és kifejtettem, hogy miként fog szólni az a rendelet és mert az, a mit kifejtettem, alkalmas arra, hogy minden aggályát a képviselő lírnak eloszlassa, hanem azért is, mert ez a módosítás abszolúte nem való ide. Polónyi Géza: Hát hova való? Széll Kálmán miniszterelnök: A rendőri bíráskodásról a második fejezet szól és a t. képviselő úr ott, nem várva be rendeletet, a határozat végrehajthatóságának felfüggesztéséről akar rendelkezni; de ezt majd ott méltóztassék proponálni. Polónyi Géza: Jól van, majd ott megteszem ! Széll Kálmán miniszterelnök: Várjon csak egy kicsit a képviselő úr. (Derültség.) már megint nem vár. (Derültség.) Nem rnond41*