Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-721
324 721. országos ülés 1901. jiiníus 21-én, pénteken. tani én, hogy ott elfogadom, (Derültség.) de nem azért nem fogadhatom el, mintha nem tartanám elvileg helyesnek, hanem azért, mert az egésznek az alapgondolata az, hogy az egész büntető bíráskodási eljárást az 1897-iki törvény rendelkezése alapján szándékozom rendeletileg szabályozni, úgy a mint az a 97-iki törvény elrendelte, sőt ha e nélkül a törvény nélkül is a 97-iki törvényben adott felhatalmazás alapján az igazságügyminiszterrel együtt szabályozhatnám az eljárást. De mégis felvettem ezt ebbe a javaslatba, és megmondom az okát, hogy miért nem tartom posszibilisnek ezidőszerint. Azért, mert ez egy telj-esen kimerítő, a kérdés minden irányban részletesen megállapító, hosszasabb megfontolást igénylő, specziális intézkedéseket tartalmazó rendelet lesz, a melyet ide felveendőnek nem tartottam. Ha elvileg van abban hiba, hogy ilyen dolgok nem a törvényben szabályoztatnak, akkor az 1897-iki törvény adta már meg erre ezt a jogalapot és azt méltóztassék kontrovertálni. Ezen túl nem akarok menni és annak idején kodifikáljuk is ezt, és meg is mondtam már, hogy az egész közigazgatási büntetőeljárást, de a közigazgatási bíráskodást is külön törvényben tartom szükségesnek rendezni. Erre is reá kerül a sor; de addig is tartsuk meg azt az alapot, a melyen álltunk. És hogy megnyugtassak mindenkit az iránt, hogy nem akarok semmiféle olyan aggályos intézkedést behozni, elmondtam, hogy mik lesznek az elvek. A mi a felülvizsgálatot illeti, azt mondja a t. képviselő úr, hogy ez hiányzott tegnapi beszédemben, mert ón a, felülvizsgálatról nem beszéltem. Ma beszéltem róla és azt mondtam, hogy ezt is meg fogom fontolni; a felebbvitel korlátozásának ós a végrehajtás szabályozásának alkalmából a felülvizsgálat esetében a végrehajtás felfüggesztésének kérdését, valahányszor szabadságbüntetésről van szó, fontolóra fogom venni és remélem, hogy olyan megoldást találok, a mely a rendőri bíráskodás gyorsaságát és hatályosságát nem veszélyezteti és a mivel egyúttal az embereknek azt az aggályát, hogy ezzel valamiképen valamely hatóság vissza fog élni, eloszlatom és minden esetre gondoskodom arról, hogy ebben az irányban a törvény alapján kiadandó rendeletben semmiféle hézag ne legyen. (Helyeslés jobbról.) De ide semmi esetre sem való, s azért kérem, ne méltóztassék a t. képviselő úr módosítását elfogadásra ajánlani. De nem is lehet így kiragadni egy ügyet, és azt a törvényben megoldani, a többit pedig megoldatlanul hagyni, mert akkor az eljárás minden fázisát, a felebbviteli egész eljárást ide kellene bevenni, vagy pedig egyiket sem. Ne méltóztassék tehát semmiféle szándékot nekem tulajdonítani, mintha én ebből a kérdésből akár ki akarnék bújni, akár hogy nem azon elvek alapján, a melyeket felállítottam akarnám szabályozni és valamely sérelmet akarnék elkövetni; hanem természetes, egyenes, ezen törvénynek szelleméből vett alapon méltóztassék a kérdést megítélni és akkor nem fogja a képviselő úr köztünk azokat az ellentéteket találni, a melyeket keresett. (Helyeslés jobbról.) . Polónyi. Géza: T. ház! Minthogy a miniszterelnök úr ii3 r ilatkozata oly kérdést érint, mely igen nagyjelentőségű, én azt szavazással kisebbítni nem akarom és azért visszavonom módosításomat. (Helyeslés.) Elnök: Felteszem a kérdést arra, hogy hozzájárúl-e a ház a miniszterelnök úr azon halasztó indítványához, hogy Barta Ödön képviselő úr módosítása a közigazgatási bizottsághoz utasíttassék megfontolás végett? (ElfogoAjuk!) A ház hozzájárul, és így határozatképen kimondom,- hogy a 8. §. tárgyalását a ház felfüggeszti, a Barta Ödön képviselő úr által beadott módosítást pedig a közigazgatásibizottsághoz utalja lehető legrövidebb idő alatt való jelentéstétel végett. (Felkiáltások: Holnap!) Nyegre László jegyző (olvassa a 9. §-t). Buzáth. Ferencz jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: T. ház! Ezen szakasznak szabatosabb szövegezése és az igazolási jogorvoslatnak az egész eljárásra kiterjesztése szempontjából kívánok néhány szót szólni. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Nem tehetek róla, én nem zajongok, én csak beszélni akarok. (Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Kérek csendet, képviselő urak! Barta Ödön: Arról van szó, hogy az igazolás mint jogorvoslat adatik meg azokra az esetekre, ha valaki a felebbezést, vagy a felülvizsgálati kérelmet elháríthatatlan akadály miatt kellő időben elmulasztotta beadni. Ép ily fontos, vagy még fontosabb az, hogy annak is megadassák az igazolási jogorvoslatnak módja, a ki a tárgyalásra meg nem jelenhetett, tehát az elsőfoktí határozat meghozatala előtt oly elháríthatatlan akadály hatása alatt állott, a mely miatt az ő igazolásának előterjesztésére az elsőfokú hatóságnál meg nem jelenhetvén, ellene kihallgatás nélkül esetleg oly határozat hozatott, a mely ügyben olyan határozatot kihallgatás esetén nem hoztak volna. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez az egyik. Másik megjegyzésem a következő. Az elháríthatatlan akadály lóvén kiindulási pontja
