Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-721

320 721- országom ülés 1901. junins 21-án, pénteken. a kánikula miatt — de tényleg ilyen nagy részvétlenséget tanúsít ily fontos kérdések tár­gyalásánál. Hiszen csak a személyes szabad­ságról van szó! Én nem tudom, micsoda intencziók lappanganak a t. belügyminiszter úrban ós a t. igazságügyminiszter úrban a kibocsátandó rendelet tekintetében, de én abban a meggyőződósben vagyok, hogy akkor, a mikor a törvényhozás azt a meghatalmazást adta a miniszternek az 1897 : XXXIV. tör­vényczikkben, hogy rendelettel szabályozhatja az eljárást, azt a meghatalmazást nem azért adta, hogy örök időkre rendeletekkel szabá­lyoztassék a legszentebb jog kérdése, a szemé­lyes szabadság terén követendő eljárás. Itt az ideje végre-valahára, hogy a rendeletekkel való kormányzás teréről letérjünk, legalább az egyéni szabadság kérdéseiben; nem vakon adott meghatalmazások alapján kell törvénye­ket hozni, hanem törvényes institucziókkal kell megvédelmezni a polgári szabadságot! (Tetszés a szélső baloldalon.) Már most, t. képviselőház, a mi a t. bel­ügyminiszter úrnak személyét illeti, a t. mi­niszter úr azt mondja, — ezt én szívesen ós a magam részéről megnyugvással fogadom, — hogy ő ad personam hajlandó a szabadság­vesztés büntetésének végrehajtása tekinteté­ben a megalkotandó rendeletben a végrehajtha­tóság felfüggesztését kimondani addig, a, míg a reviziónális jogorvoslat el nem dől. De nekem az sem elég megnyugvás, mert a gondviselés akaratom ós óhajtásom ellenére kegyetlen is lehet velem és a miniszter úrral szemben, ós elszólíthat minket az élők sorából addig, a míg a törvény életbe lép; de jöhet más is; és épen azért ón, t. képviselőház, a törvény­ben magában keresek garancziát erre ; semmire egyébre, t. miniszter úr; ón nem akarom meg­zavarni a kalkulusát, legyen végrehajtható az a, másodfokú Ítélet az adminisztracziónális intézkedésekben. Tudom, ettől nem tágítana. Még az ellen sem teszek kifogást, — de nem teszek még indítványt sem, mert siker nélkül tenném, — hogy a pénzbüntetés végrehajtható legyen a felülvizsgálati kórelemre való tekin­tet nélkül, mert ott van restitucziónak helye. De a személyes szabadságvesztést rendelő ha­tározatok a felülvizsgálati kérelemnek elintézé­séig ne legyenek végrehajthatók. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez az ón tiszteletteljes kórelmem. Nem zavarom meg a mólyen tisztelt miniszter úrnak semmiféle kalkulusát, nem zavarom meg en­nek a 'törvénynek semmiféle rendeltetését és czélzatát, de nyújtok legalább valami garan­cziát Magyarországon arra, hogy nem egészen lett Magyarország rendőrállam, és ha valaki személyes szabadságától megfosztatni czóloz­tatik, ott, a hol azt a törvény, miniszteri ren­delet, vagy szabályrendelet tiltja, legyen meg a polgároknak legalább az a* megnyugtatásuk, hogy addig, míg ezen kérdésben a törvény által engedett legfelsőbb fórum nem határo­zott, szabadságuktól addig meg nem fosztha­tok. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azért. t. képviselőház, egész tisztelettel beadom a következő módosítást (Halljuk! olvassa) : A 8. §-hoz, a második bekezdéshez tétes­sék: »A rendőrbirói hatáskörben hozott ós szabadságvesztés büntetését rendelő határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemnek elintézéséig a büntetés végre nem hajtható.* (Helyeslés a szélső baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. kép­viselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Először is Polónyi Géza képviselő urnak módosításával akarok foglalkozni, a melyre nézve, valamint egész beszédére kijelentem, hogy abban, a mit ő elérni ós biztosítani akar, hogy tudniillik sza­badságbüntetések esetében a végrehajthatóság fel legyen függesztve a revízió elintézéséig, a czólra vonatkozólag nincsen közöttünk nagy eltérés. Még tegnap kijelentettem azt, Visontai Soma képviselő úrral szemben, a ki a múlt ülések egyikén azt a kérdést intézte hozzám, hogy mi fog történni, a felébb vitellel abban a rendeletben, a melyet ezen törvényjavaslat 22. §-a értelmében nyert felhatalmazás alap­ján az igazságügyminiszter úrral a: rendőri bíráskodás tekintetében kiadni fogok, hogy abban a rendeletben az 1880. évben kiadott és mindenki által, Visontai Soma képviselő úr által is helyeselt szabályrendeletnek, a mely a közszabadságnak, a szóbeliségnek, a íxyil­vánosságnak, a védelemnek garancziáit ma­gában foglalja, elveit nem akarom felfor­gatni ; én annak elveit fenn akarom tartani és az új eljárási rendeletben a nyilvánosság, a szóbeliség elvét, a kontradiktorius eljárást és a jogvédelmet, annak minden garancziáját — természetesen az egyszerű, a gyors ós ha­tályos rendőri bíráskodás különbeni czéljának veszélyeztetése nélkül, — fel akarom venni, ós fel is fogom venni. Visontai Soma képviselő úr meg is nyugodott. Talán Polónyi Géza képviselő úr is megnyugödhatik ebben. Polónyi Géza: Felülvizsgálat esetében nem hajtható végre! Arról beszélek ón! Széll Kálmán miniszterelnök: Hiszen rátérek erre is, de a képviselő úrnál türelmet­lenebb ember, ha az ember vele disputál, va­lóban nincs. Egyszerre, a képviselő úrnak egy hosszú beszédében előadott minden reflekszió-

Next

/
Thumbnails
Contents