Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-720

312 720, oi'gzágos fllós 1901. jnnius 20-án, csütörtökön. a magyar bíróságoknál még eddig nem vált be; a törvénysértésekre alapított revízió jogorvoslata nálunk úgyszólván meddő maradt. Annak a reviziönális jogorvoslatnak van egy roppant nehéz része . . . Plósz Sándor igazságügy miniszter: Nincs ellene semmi panasz ! Barta Ödön: Nem volt annyi panasz ellene, de nem is volt annyi felülvizsgálat iránti kérelem benyújtva, és pedig egyszerűen azért, mert nem használható, nem is veszik kellően igénybe. Méltóztassék meggondolni, t. ház, hogy itt ezen 3. §-ban az van kontemplálva, hogy a felülvizsgálati kórelemnek adassék hely akkor, hogyha az intézkedés »nyilván« törvénybe ütközik. Már az általános vita alkalmával elmondott beszédemben hangsúlyoztam, hogy ez érthető volna, hogyha ezt a kormány oly alkalommal hozná ide, a mikor közvetlenül azt megelőzőleg a közigazgatási jog kodifikáczióját terjeszette volna elő. A hol nincs kodifikált közigazgatási jog, a hol találós mesék alakjában áll az az emberek előtt, s a hol nem lehet megmagyarázni csak rejtélyek alakjában, hogy mi hát a közigazgatási jog Magyarországon, ott nem elég egyszerűen azt mondani, hogy törvénybe ütközik. Mi az, és melyik törvénybe ütközik? Hiszen a jogszokás is törvény erejével bír és a közigazgatási jog terén számtalan területet találhat a. t. miniszterelnök úr, a hol a jogszokás uralkodik ós eltérő esetek vannak a, törvényes intézkedésektől, esetleg egyes statútumoktól. És aztán még egy másik kórdóst. Azt mondja, hogy ha határozat alapjául szolgáló eljárás a. törvényt sérti. Melyik törvényt sérti az eljárás? Ezt a törvényt, vagy az eljárási törvényt, a melyik nincsen? (Zaj.) Bocsánatot kérek, azt mondja, hogy ha az eljárás a törvényt sérti; hát kérdem melyik törvényt? Hiszen az eljárás nincs is törvényben rendezve, az eljárást rendeleti úton akarja a kormány ezután rendezni. Egy törvénynek ilyen latitüdöket engedni a. felfogásban és a jogászokat is ilyen kételyek elé állítani, mikor arra van szánva a törvény, hogy a nép nagy rétegei használják és élvezzék, azt hiszem, hogy nem lehet helyes. De, t. ház, van annak a felülvizsgálati kérelemnek (Zaj a jobboldalon.) . . . kérem, így nincsen czélja annak, hogy beszéljek, mert ha nincsen a miniszterelnök úrnak alkalma, hogy meghallgasson, akkor már el van intézve az ügy, mert úgy sem vesz részt a vitában senki sem, csak a miniszterelnök úr. Széll Kálmán miniszterelnök: Halljuk! Halljuk ! Barta Ödön: Kérem, a felülvizsgálati kórelem van hivatva arra, hogy pótolja azon orvosszert, a mely a felebbvitel elvonása által elvonatott a közönségtől, és azt kérdezem a miniszterelnök úrtól, nem hajlandó-e konczedálni, hogy egy határozat lehet a legigazságtalanahb, a nélkül, hogy egy kifejezett, nem is kodifikált törvényt sértsen, mert nem létezik kodifikált törvény, és a kinek a kezébe kerül a felülvizsgálati kórelem, vérző szivvel látja, hogy itt egy óriási megbotránkoztató igazságtalanság történt és még sem lehet mondani, hogy megsemmisíttetik a felülvizsgálati kérelem alapján, mert nem sért törvényt. Például a bizonyítékok mérlegelésének a kérdése a közigazgatási gyakorlatban nem lehet ismeretlen. Ha egy körülményre vonatkozólag húsz embert kihallgatott az a közigazgatási közeg ós csak egynek vallomását vette tekintetbe, ha neki úgy tetszett: ezt a felülvizsfifálati kórelemben mint sórelmet felhozni nem lehet, mert nincsen megmondva a törvényjavaslatban, hogy melyik tanú ós milyen erővel bir. De a ki a felülvizsgálati kérelmet kezébe kapja, látja, hogy eklatáns jogsértés történt ós ezekkel a szoros körülhatárolásokkal maga a biró lesz azután azon kényelmetlen helyzetbe sodorva, hogy látja az igazságot, előtte fekszik a panasz és mégis kénytelen visszautasítani, azt mondván, hogy nem segíthetek rajta, megölt az igazság. Ezt a közigazgatást azon nagy területén, a melyen működni kell, akczeptálnunk nem szabad. Még egy megjegyzést akarok tenni a t. miniszterelnök úr azon álláspontjára, mely az illetőségre és a hatáskörre vonatkozik. Az illetőség ós a hatáskör két egészen külön territórium, egészen külön álló két kérdés. Van helyi illetőség és van tárgyi illetékesség, és azután van hatáskör, még pedig, a mely a territórium folytán terjed ki mindazokra, a kik ott működnek és még sem érint illetékességi kérdést. Nagyon helyes ós szükséges volt, hogy Polónyi Géza t. képviselőtársam ezt a kérdést itt felemlítette, nagyon szükséges, hogy a törvérryben világosan ki is fejeztessék, hogy a hatáskör túllépése mi, mert lehet az is, hogy van valakinek hatásköre, de csak bizonyos határig, azontúl pedig nincsen. Nincs törvény, a mely elhatárolja, nem szabad ezt a határvonalakból kihagyni, a melyek körűi vannak irva, hogy mikor van valakinek felülvizsgálati kérelemhez joga. Ismétlem, hogy ezen okokból a felülvizsgálati kérelmet nem fogadom el, nem fogadom el azért sem mint jogorvoslatot, mert ebben a kérdésben — már most megemlítem — óriási sérelem van a jogegyenlő-