Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-719

719. orszAgos ülés 1901. június 19-én, szerdán. 2S1 tői-szembe gyakoroltam. De azt megint nem nem tartom helyesnek, nem tartom helyesnek ebben a házban, a hol a valódi liberalizmus, a népszabadság tisztelete kell, hogy tanyázzék, hogy itt csak úgy odadobva azt mondjuk : a zsidók! (Úgy van! Helyeslés.) Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy peccatur intra extraque muros, és ez nem privilégiuma senkinek, sem itt, sem másutt; ott sem privilégiuma egy felekezetnek, nem privilégiuma senkinek, hanem igenis vétkesek, bűnösök mindenütt lesznek, rníg emberek lesznek a földön, azt pedig nem hiszem, hogy merje valaki mondani, sem e házban, sem e házon kivűl, hogy Magyarország független bíróságai nem elegendők arra, hogy a bűnösöket ott, a hol bűnösöknek bizonyulnak, meg is büntessék. Rakovszky István: Nem bűnösökről van szó, hanem a gazdasági védelemről! Barta Ödön: A mi a gazdasági védelmet illeti, arra most nem akarok kiterjeszkedni. A gazdasági védelmet akarná Rakovszky István t. képviselőtársam látni, azt, hogy mi szükséges ott gazdasági védelem szempontjából? Nos, méltóztassék meggyőződve lenni, hogy akkora szegénységet, mint a minőt az ottani vidéken lakó zsidóság közt találna, (Úgy van! ügy van! jobbról.) még csak rémregényekben is alig találhatna. (Úgy van! Úgy van! jobbról.) Az a Rakovszky István t. képviselőtársam, a ki nem látott zsidót soha kapálni, vagy követ törni, ott megláthatja, noha azt hiszi, hogy a zsidónak ott nem kell ezzel foglalkoznia. Az a zsidó épúgy töri a követ és épúgy kapál, mint a rutén, mert ugyanazok a tényezők tették szegénynyó és koldussá, a melyek a rutént koldussá tették. (Úgy van! Úgy van! jobbról.) Bartha Miklós: De ezekre is ki van terjesztve a^sególyezési akczió! Jól tudja! Barta Ödön: Nem lehet így beszélni, t. képviselőtársaim, mert önök gondolkoznak ós azt kívánják, hogy én beszéljek! (Derültség. Halljuk! Halljuk!) Nos hát, igenis, a szegénység sem privilégium, époly kevéssé, mint a bűnözés. Ott érzik együtt a szegénységet, teljesen érzik, mert számtalan tényező működött közre arra, hogy ott gazdasági fejlődés ne keletkezzék, már pedig a hol gazdasági fejlődés nincs, ott elpusztul a rutén a zsidóval együtt, ott elpusztul az egész vidék ós olyan elhagyottá válik, mint a milyen elhagyatott évtizedeken át ez a mi vidékünk volt. így áll a dolog. Hogy mi okozta annak a vidéknek a szegénységét, hogy mely tényezők működtek erre közre, hogy mely tényezők okozták, hogy az a nép annvira elhagyottnak érezte magát, KÉFVH. NAPLÓ. 1896 - 1901. XXXVI. KÖTET. ez mai felszólalásom keretén kivűl áll. Talán lesz majd alkalom e házban evvel foglalkozni; talán a. miniszter úr válaszában maga ki fog terjeszkedni erre; ő ismeri a helyzetet; ő ott járt, ő megvizsgálta a dolgokat, s nemcsak hivatalos jelentésekből, hanem a maga gondoskodó szemének a látása útján észlelte, hogy mi a baj, ő ismeri a bajt és forrásait. Én azt hiszem, hogy az, a mi ez irányban felekezeti tendencziával törtónt, követte légyen el bárki, a földmívelésügyi miniszter úr ő nagyméltósága helyeslésével nem találkozhatott, mert ha helyeslésével találkozott volna, ő nem lehetne tagja annak a kormánynak, a mely magát liberálisnak nevezi, s nem lehetne programmjának egyik sarkpontja a mindenrendű kis exisztencziák védelme, Most rátérek, t. ház, magára az interpelláczióra, Méltóztatik emlékezni, hogy hivatkoztam arra, hogy a miniszteri biztos mellé helyettes rendeltetett. Most, rövid időközben, a helyettes állásáról lemondott, vagy mondjuk, állásától felmentetett; nem tudom, hogy melyik a helyesebb hivatalos kifejezés. (Egy hang: Az utóbbi!) Alapok irják,hogy az elbocsátás oka az volt, (Halljuk!) hogy ő vádakat emelt, a mely vádak alaptalanoknak bizonyultak. Olvastam már olyan kommentárt is, a mely szerint ezt az egész heczczet, — nevezze úgy, a kinek heczcz, — az idézte elő, hogy kisült, hogy ott a pénzkezelésben nagy rendetlenségek vannak; helytelen pénzkezelés van, vagy mondjuk, pláne bűnös kezelés, — ilyen kifejezések is használtattak. Bartha Miklós: Szóval Egán lopott, úgy-e? (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ezt irták! Mozgás^.) Barta Ödön: De kérem! (Halljuk! Halljuk!) Olvastam azt is, hogy a papságnak kamatnélkűli kölcsönöket szolgáltattak ki az állam pénzeiből stb., stb. (Mozgás a szélső baloldalon.) T. ház! Én egész meggyőződéssel merem állítani, hogy a ki azzal vádolja Egánt, hogy ő az állam pénzét bűnösen kezelte, az rágalmaz. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én reám Egán egy talpig gavallér ember benyomását tette, és én nem hiszem, hogy valaki ezt a vádat ellene komolyan emelni merje . . . Rakovszky István : De tréfából szabad ? (Mozgás balfelől). Barta Ödön: Nekem ne méltóztassék mondani, mit szabad, mert nem én irtain azokat. Méltóztassék megengedni, hogy elmondjam, mi az ón véleményem azokról. (Halljuk! Halljuk! Mozgás a szélső balold álon.) Azonban, miután Egán a minisztériumnak közege, a 36