Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-719

280 719. országos ülés 1901. június 19-én, szerdán. mány csak az eszközöket adja a törvényhozás felhatalmazásával, hogy el ne tereitessenek arról a helyről, a hova irányítva vannak, hogy ez a — mondhatnám — népmentési akczió, a mely abban áll, hogj

7 a derék, jó honpolgárok százezrei elhagyatottságukból ós nyomorúságukból kiszabadíttassanak, személyes torzsalkodások áldatlan harczában maga el ne essék. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ez a tendeczia vezet engem. Ez indít engem felszólalásra. Ezért intézem interpellácziómat a földművelésügyi miniszter úrhoz, kérve, hogy válaszában adjon alkalmat arra, hogy minden, a mi ennek az ügynek árthat, elháríttassék az útból, hogy előbbre jussunk czélunk elérésében azzal a tudattal, hogy százezer honpolgárt megmenteni legalább is olyan hnminens kötelessége ennek az országnak, mint a kisdedekről, az elhagyatottakról és az árvákról való gondoskodás, (Elénk tetszés a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Bár végtelenül sajnálom, de Rakovszky István t. képviselőtársam közbeszólása folytán egy pontra nézve mégis kénytelen vagyok jelezni, hogy ón is hallottam, hallottam már odakünn, . . . (Egy hang a baloldalon : Mit ?) a mit Rakovszky István t. képviselő úr olyan apodiktikus megg}

7

'őződéssel mondott, hogy a szabadkőművesek akarják felrobbantai az akcziót. (Mozgás.) Hát kérem, a szabadkőművesség és mentési akczió ellentétben állanak egymással? Ennem vagyok szabadkőműves, — nem azért hárítom ezt el magamról, mintha ez gyanúsító volna reám nézve, — sőt tovább megyek, nem is ismerek valóságos szabadkőműves alapszabályokat sem. Rakovszky István: Hisz az a különös! Barta Ödön: Én nem ismerem! Rakovszky István: Én sem ismerem, nem ismeri senki, csak ők! Barta Ödön: Azonban annyit hallomásból és a köztudatból tudok ón is, hogy a szabadkőművesség elsősorban humanitárius egyesülés. (Úgy van! Úgy van! a jobb- és szélső baloldalon.) annak nemes emberbaráti ezóljai vannak, és szolgálatában az ország legjobbjait ott lehet látni. Nem lehet tehát bűn, ha valaki, akár az egyik, akár a másik, a szabadkőműves táborhoz tartozik, valamint nem lehet bűnül felróni senkinek, ha egyik, vagy másik kaszinónak a tagja, vagy nem tagja. Mihelyt olyan czélokat tűz ki maga elé az egyesület, melyek államellenesek, akkor már nem az egyéneket kell üldözni, hanem az államellenes egyesülést ; hogy pedig az az államellenessóg ebben az egyesületben nincsen meg, abból is tudhatják önök, mert az államhatalom nem üldözi, nem is üldözheti, ellenkezőleg, igen sok és nagy emberbaráti czél szolgálatában akárhányszor ott láttuk ezt a látatlanul és zajtalanul működő egj^esületet, ós ón valóban nem tudom megérteni, mi köze ennek a mentési akcziónak, a hol szintén elesett szegények felsegítóséről, gyámolításáról van szó, azzal a jelszóval, hogy ez vagy az szabadkőműves ! Épen olyan kevéssé jogosult ez az aposztrofálás, mint a milyen volt az a másik, mintha az akcziót zsidók akadályoznák. Jelszó volt ez is, az is, a mely odadobatott, a mely az akcziónak bizony-bizony nem vált hasznára. Rakovszky István: Hivatalos aktában van ! Páder Rezső: Én felolvastam az alispáni jelentést! . Barta Ödön; Én ebbe a kérdésbe most nem fogok belemenni. Páder Rezső : Én belementem. (Derültség a baloldalon.) Barta Ödön: Ha szükség lesz rá, bele fogok menni, és biztosítom róla Páder Rezső t. képviselő urat, hogy van ebben a kérdésben akkora tájékozottságom, hogy én azon egy jelentéssel szemben, a melyet ő megtalált, vagy megkapott, ezrével tudnám az aktákból az ellenkezőt felmutatni! De mai felszólalásomnak keretébe nem vonható bele. Én, t. ház, nem tartom privilégiumául semmiféle vallásfelekezetnek sem a bűn elkövetését. Nem privilégiuma senkinek, hogy bűnöket követhessen el. Nem is tartom helyesnek és megengedhetőnek, hogy valakit azért védjünk, vagy pedig azért üldözzünk, mert valamely felekezethez tartozik. (Zajos tetszés a baloldalon.) Ez ellenkeznék azzal a, liberalizmussal, a melyet ón vallok. Az ón liberalizmusom ezt nem tűri meg, másnak a liberalizmusát pedig ezúttal bírálat alá nem veszem. Rakovszky István: És ne védjük, ha hunczut! (Nagy zaj.) Barta Ödön: Annak a megállapításához megint, a mit Rakovszky István t. képviselőtársam kivan, hogy ne védjük, ha hunczut, nagyobb nyugalom kell, mint a minővel ő megjegyzéseit teszi, mert ahhoz mindig az szükséges, hogy audiatur et altéra pars, ahhoz tiszta szemüvegen át való vizsgálat szükséges, nem pedig elfogult álláspontról való Ugy va n . szélső balitélkezés. (Ügy van. oldalon.) Nem mondom, hogy a Kárpátok alján lakó minden zsidó gentleman, sohasem mondtam ; sőt többet mondok Rakovszky István t. képviselőtársamnak, ha tudni akarja: soha nem gyakorolt senki a hibásak — a meggyőződésem szerint hibásak — felett oly szigorú bírálatot, mint a minőt én velők szem-