Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-719

71$." országos ülés 1901. jnníus 19-én, szerdán. 279 rétéből merített tájékoztató feladat teljesítését ós semmi mást. Személyválogatás nélkül igyekszem szolgálni a humánus akeziót, míg a humanizmus határait túl nem lépi. A legutóbbi időben, t. ház, a közvélemény nagy érdeklődéssel hallotta és hallgatta, hogy az úgynevezett rutén akczió, helyesebben a Kárpátalji nép felsególyezósére megindított állami akcziónak vezetésére kirendelt miniszteri biztos mellé helyettes rendeltetett ki, egy Paris Frigyes nevezetű úr személyében, a kit eddig, mint a szövetkezeti ügy terén tevékeny,: ügybuzgó férfiút, hirből ismertünk. Én nem ismertem, nem beszéltem vele máig soha, nem tudtam, mikor jött oda, csak egy hivatalos átiratban, a melyet a miniszteri szolyvai kirendeltség intézett hozzám is. tudatták velem, hogy Paris Frigyes úr oda lett rendelve és állását elfoglalta. Ezen megtiszteltetéshez azon czímen jutottam, hogy tagja vagyok a rutén bizottságnak ós a helyi véleményező bizottságnak is. Azontúl abszolúte nem bírtam tudomást szerezni arról, hogy Paris Frigyes úr ott van-e, sem személyét, sem működését nem láttam, sem működéséről nem hallottam semmit. A hírlapokban azonban olvastam sok mindent ós őszintén bevallom, mély sajnálattal láttam minden oly czikket, a mely e kérdéssel foglalkozik, mert attól féltem és félek ma is, hogy azok a nem mindig alapos informáczión alapuló közlemények ártanak magának az ügynek, azon rokonszenvnek, a mefy nélkül ezen, társadalmi akczió helyébe lépett állami akczió nem vezethet sikerre soha. Ez az, a mi nekem mai felszólalásomra is megadta az impulzust. Olvastam az egyik lapban (Zaj balfelöl.) Paris Frigyes úr saját nyilatkozatát, mely állítólag így szól: (olvassa): »Feladatom ugyanis az annak idején nyert utasítás szerint az lett volna, hogy az egész akeziót nyugodtabb mederbe tereljem. Minthogy pedig ez nekem nem sikerült, a helyzetnek szóval és Írásban tett megismertetése után állásomról lemondottam. Ez a való tényállás.« Ebből a nyilatkozatból a-zt kell látnunk, hogy először az akczió nem folyt nyugodt mederben; (Zaj balfelöl.) hogy ezen akczió nyugodtabb mederbe terelése czóljából a földmívelésügyi miniszter úr szükségesnek látta az ott levő miniszteri biztoson kivűl egy másik miniszteri biztosnak, vagy mondjuk: helyettesnek kirendelését; harmadszor azt látjuk, hogy ezen másodsorban odarendelt miniszteri biztosnak nem sikerült az akeziót nyugodtabb mederbe teremi. (Zaj a szélső baloldalon.) Bartha Miklós: Felrobbantani! Rakovszky István: Szabadkőműves intrika volt az egész! (Zaj. Elnök csenget.) Barta Ödön: Kérem, t. ház, a mint jeleztem, igyekezni fogok a közbeszólások mellett is lehetőleg megmaradni a higgadt, nyugodt tárg3

r

alás medrében, s nagyon kérem a t. ház szíves türelmét, hogy befejezhessem — az idő rövidségére való tekintettel is — felszólalásomat lehetőleg oly időben, hogy alkalma legyen a t. földművelésügyi miniszter úrnak, ha válaszolni szándékozik, még a házszabályok szerinti időben válaszolni. Hát kérem, a nyilatkozatból ezeket látjuk. Én rám ezek a nyilatkozatok nagyon kellemetlen benyomást tettek. Ha az akczió nincs nyugodt mederben, akkor nem lehet üdvös annak a hatása. Ha a t. kormány nem bízik, a miniszteri biztosban, abban az irányban, hogy ő alapos utasítás mellett esetleg az akeziót nyugodtabb mederbe tereli ós szükségesnek látja e végett mondjuk egy fékezőt melléje rendelni, akkor is azt kell látnom, attól kell tartanom, hogy az akczió nincs jó kézben. S ha még azt hallom a nyilvánosság előtt hangoztatni, hogy annak a fókezőnek nem sikerült fékezni, akkor egyenesen veszélyeztetve látom magát az egész akeziót, s minthogy reám nézve egészen közönyös, úgy Egan, mint Paris egyénileg, minthogy reám nézve Egan ós Paris e kérdés szempontjából egyszerűen csak azok a téiryezők, azok a végrehajtási eszközök, a: melyek egy kitűzött nemes czél elérésére vezetnek, s én mindkettőt egész közönyösen látnám feláldozva,, ha tudnám, hogy e miatt magának a czélnak megvalósítása nem szenved, tehát engem sem az egyik oldalon rokonszenv, sem a másik oldalon ellenszenv nem vezet, hanem, egyedül vezet a kitűzött czél megvalósítása iránti meleg rokonszenv őrzése, s e szempontból . . . Bartha Miklós: Majd önmagától megcsinálódik, ugy-e? Barta Ödön: 0 nem. Nagyon jól tudom, hogy az intézmények magukban nem funkczionálnak, hogy azoknak mindig tényezők kellenek. De azt is tudom, hogy száz meg száz tényezőt söpört el az ország közvéleménye egyes intézmények útjából, míg az intézmények mindig intézmények maradtak, ennélfogva szerintem nem arról van szó, hogy ki csinálja, hanem, hogy jól megcsináltassák. S azért mondom, hogy reám nem gyakorol befolyást sem egyik iránt rokonszenv, sem a másik iránt ellenszenv. De igenis nagy befolyással van reám az, hogy az egész akczió egj^ nagy vidék iránt felkeltett nemes érdeklődése az országnak, a kormány áldozatkészsége, azaz bocsánat: az ország áldozatkészsége, mert a kor-