Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-719

278 719- országos ülés 190 dósre. Az, a kihez a kérdést intézem, tudja hol történtek a hibák ós ha Buzáth Ferencz képviselőtársam figyelemmel kísérte volna az akcziöt úgy, mint én; ha részt vett volna az akczió minden fázisában úgy, mint én; ha ismerné a jelentéseket, a melyek ebben a tárgyban beérkeznek; (Nagy zaj balfelöl. Elnök csenget.) ha legalább figyelemmel kísérte volna az igen tisztelt földmívelésügyi miniszter úrnak azt a válaszát, a melyet ebben a kérdésben a földmívelésügyi tárcza 1899. évi költség vetésének tárgyalása alkalmával adott; nem kérdezné, hol történtek a hibák. (Zaj balfelöl.) Buzáth Ferencz: A zsidók most is zsarolják a népet, úgy, mint azelőtt! Az egész akczió sikertelen! (Nagy zaj a jobb- és a szélső baloldalon.) Elnök: Buzáth Ferencz jegyző urat kérem, szíveskedjék jegyzői helyét elfoglalni. (Hosszantartó, élénk tetszés, derültség és éljenzés a jobb- és szélső baloldalon. Buzáth Ferencz elfoglalja a jegyzői széket. Élénk felkiáltások bal felöl: Éljen Buzáth Ferencz! Elénk derültség a jobboldalon. Buzáth Ferencz jegyző elhagyja a jegyzői széket.) Elnök: A jegyző urat kérem, hogy a jegyzői helyet itt megtartsa. (Helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj és mozgás a baloldalon.) Buzáth Ferencz (elfoglalva a jegyzői széket) : Kérem, majd fogok szólani, mert én bejelentettem lemondásomat az elnök úrnak. (Nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások bal felől: Ha lemondott, jöjjön le !) Elnök: Tessék folytatni! Rakovszky István: így nem szabad eljárni képviselővel! (Helyeslés balfelöl. Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: Kérem, képviselő úr, tessék folytatni interpelláczi ój át. Barta Ödön: Végtelenül sajnálom ezt az inczidenst, és pedig sajnálom különösen azért, mert a jegyzői emelvényre jutott képviselőtársamnak arra a megjegyzésére, hogy a zsidók tovább zsarolják a népet . . . Gr. Zichy Aladár: Ezért meghurczolják az embert, büntetik! A zsidók szentek! (Zaj.) Molnár János: Még a képviselőházban is! (Zaj.) .. , Barta Ödön: Én nem tartok szentnek senkit az élők közt. Én a magam részéről csak azt akarom megjegyezni, hogy nekem ehhez a legkevesebb közöm volna, egyáltalában nincs is hozzá közöm; Buzáth Ferencz t. képviselőtársamnak erre a közbeszólására pedig csak azt akartam megjegyezni, hogy először nincs tájékozva a viszonyokról, másodszor nem tudja, hogy mi az a zsarolás, har. június 19-én, szerdán. madszor pedig csak általános frázist dob oda és azt mondja, hogy a zsidók. -Én nem tartok immúnisnak senkit a büntető törvénykönyvvel szemben. Ha zsidók, vagy nem zsidók ebben az országban zsarolást, vagy más bűntényt követnek el, van nekünk kormányunk, van nekünk törvényszékünk, van nekünk független bíróságunk, a melyhez nem fórt még sohasem gyanú, hogy valaki azért, mert zsidó nem büntettetett meg, vagy azért, mert nem zsidó, büntetésben részesült. (Helyeslés a jobboldalon.) De nem akarom magamat eltér éltetni felszólalásomnak tárgyától. Annak az akcziónak az élére az igen tisztelt földmívelésügyi miniszter úr egy fórfiút állított, a kinek bírálata a nyilvánosság joga, mert funkeziója a nyilvánosság szolgálatában áll. Szentiványi Árpád: Nagyon megfelel! Barta Ödön: Kétségtelen dolog. Zmeskál Zoltán: Éljen Egan! Barta Ödön: Méltóztassék megengedni, hogy mégis hozzátegyem: teljesen elismerem, hogy kiváló quafitásokkal bíró fórfiú, a kinek túlságosan erős temperamentuma ha mérsékelhető volna és ha ő azokat a viszonyokat, a melyeknek szanálására kiküldetett, korábban tanulmányozhatta volna, semhogy az akczió élére állíttatott, bizonyára nem követte volna el nagy részét azoknak a hibáknak, a mely hibákat ilyenekűl ma már bizonnyal ő is elismer, s a melyeket annak idejéíi a földmívelésügyi miniszter úr is ilyenekűl ismert el. Ez az én teljes meggyőződésem. Volt alkalmam ezzel az úrral hivatalosan érintkezni, figyelemmel kisértem működését az első percztől kezdve, és nem, mint méltóztatik talán gondolni, rossz szemmel nézve, hanem támogatva működésében mindazon j^ontokig, a mely pontokig oly elvi ellentétbe nem jövünk, a midőn senkivel szemben álláspontomtól tágítani nem fogok, tudniillik míg meg nem sérti azt az elvet, hogy egyenlő joggal mérjünk mindenkinek, a mikor segélyezésről van szó, a ki segélyezésre szorul. Ez az én álláspontom. Ebből a szempontból figyeltem meg működését elejétől fogva ós ebből az álláspontból jutottam abba a hehyzetbe, hogy a midőn a t. földmívelésügyi miniszter úr a februári gyűlés következmónyekóp szükségesnek látta, hogy a miniszteri biztos támogatására az akczió körében szükséges tanácsadásra melléje egy véleményező bizottság helyeztessék, csekélységemnek is jutott egy hely ebben a bizottságban. E helyen is, tanúm reá a földmívelésügyi miniszter úr bizonyosan, ugyanazt az irányt követem, a melyet előbb, tudniillik, a tárgyilagos ellenőrzését ós a helyi viszonyok isme-