Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-719

U. június 19-én, szerdán. 27Q 719. országos ülés 19C rendjére nézve óhajtanék a t. háznak előterjesztést tenni. Javaslom, hogy a t. ház a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órakor tartsa. Napirendjére tűzze ki legelsősorban az igazságügyi bizottság jelentését a kolozsvári kir. főügyészségnek a büntetőtörvénykönyv 269. §-a értelmében adandó felhatalmazás iránt tett felterjesztése tárgyában; azután pedig a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatását. Hozzájárul a t. ház? (Igen!) Ha igen, úgy a ház határozataként kimondom. Áttérünk most az interpellácziók előterjesztésére. Legelőször Buzáth Ferencz képviselő úr teszi meg interpelláczióját. (Az elnöki széket Dániel Gábor alelnök foglalja el.) Buzáth Ferencz: T ház ! Kám és Egervölgy vasmegyei községeknek évek óta megkezdett tagosítási ügye mindez ideig befejezést nem nyert. Ebből a községnek súlyos anyagi károsodása van, a mennyiben birtokviszonyait rendezni egyáltalában képtelen és így különösen adózási, hitel ós pénzügyi tekintetben a birtokviszonyoknak rendezésében teljesen megakasztva van. Magam is személyesen meggyőződtem arról, hogy ha ez az ügy mielőbb rendeztetni nem fog, ezekét virágzó magyar községnek vógpusztulását fogja maga után vonni. Ily körülmények közt nem térhettem ki a községi lakosok azon kívánsága elől, hogy ezen rájuk nézve életbevágó kérdést az igen tisztelt igazságügyi miniszter úrnak figyelmébe ne ajánljam, kérve őt, hogy felügyeleti jogánál fogva ezen két községnek a szombathelyi törvényszéknél folyó tagosítási ügyében magát informálni legj^en szives és a mennyiben szükségét látná annak, hogy ezen ügy mielőbb befejeztessék, erre a szükséges lépéseket megtegye. Ezen czól elérése végett van szerencsém az igen tisztelt igazságügyi miniszter úrhoz a következő interpelláeziót előterjeszteni (olvassa) : »Interpelláczió az igazságügyminiszterúrhoz. 1. Van-e tudomása a t. miniszter úrnak arról, hogy Kám és Egervölgy vasmegyei községeknek a szombathelyi törvényszéknél folyó tagosítási ügyök évek óta elintézetlenül hever? 2. Ha nincs, szándékozik-e az ügy állásáról, s a késedelem okáról magát tájékoztatni, s ehhez képest a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy ezen a községek anyagi érdekeit mélyen érintő ügy mielőbb befejezést nyerj en?« Ajánlom interpelláeziómat az igen tisztelt igazságügjoniniszter úrnak jóindulatú pártfogásába. Elnök: Az interpelláczió ki fog adatni az igazságügyminiszternek. Következik Barta Ödön interpellácziója. Barta Ödön: T. ház! Nagyon nehezen határoztam el magamat arra, hogy egyik kiváló képviselői jogomat gyakoroljam, de egyúttal súlyos kötelességet is miként teljesítsek, mikor arról volt szó, hogy napok, sőt hetek óta állandóan, sőt mondhatom bizonyos rendszer szerint izgalomban tartatik a közvélemény oly kérdésnek tárgyalásával, mely engem egyénileg is mint a helyi érdekek teljes ismerőjót, és állásomnál fogva is kiválólag érdekel. Tépelődtem a felett, hog}

7 teljesítsem-e most azt a kötelességet, melyet mindixyájunknak éreznünk kell szocziálisztikus, humanisztikus és politikai téren, valahányszor arról van szó, hogy midőn a nemzet testének egy részét, a mely életképességét bizonyos mostoha körülmények hatása alatt már-már elvesztette, a szocziálisztikus irányzatnak intését hiven követve az állam támogatásába ajánlottuk, és az állam támogatását megtámadásnak látjuk kitéve. Tépelődésem inkább abból eredt, hogy nem tudtam megállapodni abban, vájjon azzal ártok-e az ügynek, ha azt nyilvános tárgyalás elé hozom ezen fórumnál, vagjr azzal, ha átengedem annak a fórumnak, a mely hol az egyik, hol a másik oldalról eredő befolyásoknak engedve, az ügyet hol több, hol kevesebb gyűlölettel, hol több, hol kevesebb szeretettel, hol őszinte, hol kevósbbó őszinte szeretettel tárgyalta. Arra a konklúzióra jutottam, hogy ezt az ügyet csak egy jegyben születettnek szabad tekintetni és csak egy jegyben szabad tárgyalni, a szeretet jegyében, s a ki ezt máskép tárgyalja, az az ügynek nem őszinte barátja. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Valamint volt alkalmam a házban annak a hires februári gyűlésnek folytatásakép az ott megkezdődött vita folyamán kifejezést adni annak az óhajtásnak, hogy szeressük ezt az ügyet, de úgy, hogy ne beszéljünk róla túlsókat, mely kérésemhez a földművelésügyi miniszter úr készségesen csatlakozott, úgy most is azon változatlan álláspontból beszélek, hogy nem felkavarni akarom ezt az ügyet, hanem elcsendesíteni azokat a hullámokat, a melyek magát az akcziót veszélyeztetik ós elsöpréssel fenyegetik. Rakovszky István: Csak papírhullámok!