Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-719

264 ? 19 ' országos tlWs 1901, . jnníus 19-én, szerdán. ket nem tette volna meg, úgy az elől neve­zett hírlapok ellen a bűnvádi eljárást rágal­mazás miatt indítsa meg. Az értekezleten jelen volt dr. Fraenkel Sándor és társai székes fővárosi bizottsági tagok, értesülvén a tanács fenti határozatá­ról, beterjesztették Légrády Károly úr elnöki megnyitó beszédének hiteles, szószerinti szö­vegét. A székes főváros tanácsa 1901. évi ja­nuár hó 17-én tartott ülésében az ügyet ezen beadvány alapján tárgyalás alá vette és ha­bár elismeri, hogy a bemutatott szöveg sze­rint Légrády Károly a hírlapokban közzétett erősebb kifejezéseket nem használta, mégis fentartja első határozatát azért, mert egyrészt véleménye szerint a hiteles szövegben előfor­duló kitételeket is elegendőnek tartj cl ti bűn­vádi eljárás megindítására; másrészt pedig azért, mert azon hírlapi közlemények, a me­lyek miatt a tanács azon esetre, ha Légrády Károly űr gyanúsító ós vádló kijelentéseket nem tett, a bűnvádi eljárásnak az illető la­pok ellen való megindítását kérte, a bemuta­tott elnöki beszéd hiteles szövege által nem érintetnek és attól függetlenül birálandók el. A. budapesti kir. főügyészség a hozzá át­tett összes ügyiratok ós okmányok alapján az eljárást megindította és a tanúkihallgatások után 1901. évi márczius hó 7-én 7792. szám alatt kelt beadványnyal az összes nyomozási iratokat az indítvány kapcsán tette át a buda­pesti kir. büntető törvényszékhez, hogy jelöl 1 jön ki ebben az ügyben vizsgálóbírót, az pe­dig Légrády Károly országgyűlési képviselő ellen a mentelmi jog felfüggesztésének kiesz­közlése után a büntető törvényköny 258. §-ba ütköző, a 262. §. szerint minősülő és a 270. §. első pontja szerint hivatalból üldözendő rágal­mazás vétsége miatt rendelje el a vizsgálatot, alapítván ezen indítványát az elnöki meg­nyitó beszéd hiteles szövegében foglalt követ­kező részre, a melyet bátor leszek a t. háznak felolvasni (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »Ha most már a fővárosi bizottsági tag — ez csak a vád alapját képező része az elnöki megnyitónak — befolyását gyakorolja saját érdeke mellett a főváros érdekeinek rovására, úgy a főváros direkt kárt szenved. De ínég nagyobb kárt szenvedhet indirekté, ha egyes szegónysorsú tisztviselő, ki csekély fizetésből kell, hogy magát ós családját fen­tartsa, természetszerűleg úgy fog gondolkozni, hogy ha a jómódú, a gazdag, az előkelő fő­városi bizottsági tag a saját maga anyagi érdekeit tartja szem előtt, miért ne tegyem ón szegéin 7 ördög ugyanazt, ós miért nem dol­gozhatnék ón is a saját magam zsebére. Ebből következik, hogy azon nézet, a mely külföl­dön, de magában a fővárosban is el van ter­jedve, hogy egyes tisztviselő — tisztelet a kivételnek — baksisokat fogad el, még inkább el fog terjedni, a mi csak a főváros admi­nisztrácziójának hátrányára szolgálna. Azon kell tehát lenni, hogy fővárosunk adminisz­trácziójában a tiszta erkölcs minden irányban uralkodj ék.« (Zaj a szélső baloldalon.) A budapesti királyi főügyészség folyó évi márczius hó 21-ón 1140. szám alatt kelt be­adványával a budapesti királyi büntető tör­vényszók megkeresésére kéri a fentiek alapján Légrády Károly országgyűlési képviselő men­telmi jogának a felfüggesztését. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Az nem lehet!) A mentelmi bizottság tekintettel' az érte­kezleten elmondott megnyitó beszéd teljes tartalmára, tekintettel a helyre, a hol, és az alkalomra, a melynél elmondatott; figyelem­mel továbbá a czélra, a melyet maga elé tűzött, és a melyért az értekezlet egyáltalán megtartatott; tekintettel arra is, hogy a be­szédnek éle azok ellen irányult, a kik mint fővárosi bizottsági tagok inkompatibilisek, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) nem pedig a székes főváros tisztviselői kara ellen; de te­kintettel arra is, hogy a mentelmi bizottság előtt megjelent Légrády Károly képviselő úr a leghatározottabban kijelentette, hogy egy­általában nem volt szándékában a fővárosi tisztviselői kart becsületében, vagy tisztessé­gében sérteni, hanem ellenkezőleg, épen annak reputáczióját óhajtotta megvédeni; de tekin­tettel arra is, hogy az eljárás folyamán ki­hallgatott ós az értekezleten jelen volt tanuk közül többen határozottan vallják, hogy a beszéd reájuk ugyanezt a benyomást tette, tehát már előzőleg teljes egészében megerő­sítik Légrády Károly képviselő úrnak e tett kijelentését; tekintettel továbbá arra is, hogj^ a beszédből kiszakított ós a vád alapjául szolgáló rész, kellő elemzés mellett, az egész beszéddel ós annak czóljával kapcsolatban a rágalmazás tényét nem tartalmazza: végre pedig nem hagyván figyelmen kivűl, — és ezt nagyon ajánlom a mélyen tisztelt háznak a figyelmébe, — azt sem, hogy a jelen esetben a zaklatás czólzata fenforogni látszik, (Mozgás.) ez pedig hasonló eseteknél igen alkalmas esz­köz a vélemény szabad megnyilatkozásának elfojtására és korlátozására; (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) mindezeknél fogva tisztelettel indítványozom a mentelmi bizottság nevében, hogy ebből az esetből kifolyólag Légrády Károly képviselő úr mentelmi jogát ne méltóztassék felfüggeszteni. (Élénk helyeslés.) Lázár Árpád jegyző: Gajári Ödön!

Next

/
Thumbnails
Contents