Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-717
717. országos ülés 19< továbbá, t. képviselőház, hogy a javaslat némely ponton közjogi sfórákat is érint, mint például a jogorvoslatok korlátozása és a büntetőparancs életbeléptetése folytán, a nélkül azonban, hogy a jogvédelem szabadságát sértené, vagy elhomályosítaná. Szóval, a javaslatnak úgy alaki, mint anyagi része a fennálló törnyek keretében mozog, és épen ebből következik, hogy az egyszerűsítési akczió sarkalatos irányelveknek törvényben való megállapítása mellett a kormánynak oly törvényes felhatalmazásokra van szüksége, melyeknek erejénél fog Vet cl közigazgatási eljárás ós ügyvitelnek eddig is rendeletek ós szabályrendeletek össze-vissza kuszált és szabályozott ágazatait, a rendeleti jogkörében rendeleti ríton egyszerűbbé és egységessé tehesse. A közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat a gyakorlati élet terén a legnehezebb pontokat keresi fel... (Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek! Kristóffy József előadó: . .. azokat a helyeket, a hol az össze-visszaság által képződött csomók a szabad mozgást immár csaknem lehetetlenné tették, és a hol ezen csomóknak felbontása a közérdek sérelme nélkül tovább nem mellőzhető. így a jogorvoslati módozatok és határidők egységesítése által a jogorvoslatok terén fennálló teljes rendszertelenséget szünteti meg. A rendőri büntető bíráskodás térén a hatósági fokozatok, a jogorvoslati módok és határidők egységesítése által és a büntető parancs intézményének életbeléptetése által az eljárás gyorsítását, a feleknek esetleges zaklatásoktól és hiábavaló költségektől, a hatóságnak a felesleges munkától és idővesztegetóstől való megkimólését fogja eredményezni. A büntetóspénzek elszámolásának egységes rendezése által ezen pénzek indokolatlan ós czéltalan szétforgácsolását ós eddigi szövevényes kezelését akadályozza meg. A postai intézmény igénybevétele folytán a kézbesítés nem kevésbbé fontos ügyét igyekszik a modem élettel összhangzásba hozni. Az ügyvitel általános egyszerűsítése ós megjavítása által különösen a vármegyei központi és járási, valamint a, községi és körjegyzői, a közigazgatási bizottsági ós a gyámügyi ügyvitel szabályainak, továbbá a törvényhatósági és rendezett tanácsú városok ós a községek ügyvitelére vonatkozó alapelveknek helyes szabályozása által az alakiságokkal telített, rendszertelen és ennélfogva egyfelől az ügymenetet megbénító, másfelől a hatóságokat felesleges munkával túlterhelő bürokratikus eljárást fogja megszüntetni. Végre a vármegyei központi és járási és gyám. jnnii^ 17-én, hétfőn. 211 pénztári pénzkezelés és számvitel szabályainak, valamint a törvényhatósági és rendezett tanácsú városok és a községek pénzkezelésére ós számvitelére vonatkozó alapelveknek egységes szabályozása által az ügyvitellel lényegileg azonos hibákban szenvedő és a változott pénzforgalmi viszonyoknak egyáltalában meg nem felelő eddigi eljárást telj esen átalakítja ós végleg megszünteti. Ezekből is méltóztatik látni t. képviselőház, hogy milyen változatos, milyen óriási anyagot ölel fel ez a különben rövid egyszerűsítési javaslat, a melylyel a belügyi kormányzat valósággal arra a herkulesi munkára vállalkozik, hogy kiseperje közigazgatásunk talajáról azt a tengernyi burjánt, a melylyel azt közigazgatási eljárásunk és ügyvitelünk rendszertelensége és ötletszerűsége évtizedek óta bevetette. Szalay Károly: Ekkora szemrehányást én nem teszek a kormánynak, pedig megvan rá a hajlandóságom! Kristóffy József előadó: A törvény-' javaslat radikálisabb intézkedéseit kétségkívül a jogorvoslatokra ós a rendőri büntető bíráskodásokra vonatkozó rendelkezések képezik. A törvényjavaslat a felek felebbezési jogára vonatkozólag két rendbeli megszorítást tartalmaz. Először kizárja a felebbezést a harmadfokú határozatok ellen egyáltalában, másodszor kizárja a másodfokú határozatok ellen abban az esetben, a midőn azok az első fokúval érdemben egybehangzók. A közigazgatási feíebbezós tekintetében jelenlegi törvényeink is számtalan korlátozást tartalmaznak; az ügyeknek harmadfokú végleges elintézését legtöbb közigazgatási törvényünk statuálja, viszont már a másodfokon általános jogelvvé vált azon körülmény, hogy két érdemben egybehangzó határozat ellen további felebbezósnek helye nincsen, a miből önként következik, hogy a javaslat ebbeli korlátozásai a gyakorlati életbe és a köztudatba átment jogelveket foglalnak magukban. És én állítom, hogy e szabályok törvénybe iktatása a félek jogvédelmére és jogbiztosságára hátránynyal nem jár, mert ezek a szabályok a közigazgatási hatóságok részéről elismerem, sokszor önkónyszerűleg, de eddig is alkalmaztattak. Sőt a helyzet a felek javára, ideértve az egységes határidőket is, lényegesen javul, annak folytán, hogy a fölűlvizsgálati, az igazolási ós az újrafelvételi kórelem. a melyet eddig a gyakorlati közigazgatás csak elvétve ismert, a jogorvoslatnak jövőre törvényes formáját fogják képezni. Egyébként a javasolt korlátozás mellett a tapasztalat is szól, mert akkor, midőn a túlságos felebbe27*
