Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-716

716. országos ülés 1901. jaulna 15-én, szombaton. J97 megteremtendő biztosítási alap, részben a megmaradt kis vagyonka, mely mintegy 350.000 koronában van kifejezve, szintén erre fordítható, most az útalap ezen terhektől szabadul ós oly forrásokra tesz szert, a melyek segítségével úgy a fentartásra, mint az építésre jelentékeny eszközöket nyer. így gondoltam ezt a kérdést megoldani, s ezért ajánlom a törvényjavaslatok elfogadásra. (Helyleslés jobbfelöl.) Elnök: Következik a határozathozatal Kérdem a házat, elfogadja-e a torontáli helyi érdekű vasutak ós a torontálvármegyei útalap pénzügyi viszonyainak rendezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául: igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem a t. ház azon tagjait, a kik általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, szíveskedjenek feláHani. (Megtörténik.) A. ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: T. ház! Ennek folytán a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a. számvizsgáló bizottság jelentése (írom. 1050) a képviselőház pénztárának 1900. évi Julius hó 1-től ugyanazon év deczember 31-ig vezetett számadásairól. Elfogadja, a ház a jelentést? (Igen!) Úgy határozatkép kimondom, hogy a képviselőház Lisznyai János fizető-pénztárnokot ós Pongrácz Elemér számfejtő ellenőrt a,z 1900. évi Julius hó 1-től ugyanazon évi deczember hó 31-ig vezetett számadásokra nézve a további számadási felelősség terhe alól felmenti. Következik a zárszámadást vizsgáló bizottság jelentése (írom. 1024, 1039, 1055) a magyar királyi állami számvevőszéknek »A törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1900. számadási év negyedik negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról« bemutatott jelentése tárgyában. Az előadó úr kivan szólani. Benke Gyula, a zárszámadás vizsgáló bizottság előadója: T. ház! Az állami számvevőszék a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1900-iki számadási óv negyedik negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások ós hitelátruházásokról szóló jelentését bemutatván a t. háznak, ezen jelentés a zárszámadást vizsgáló bizottsághoz utasíttatott. A zárszámadás vizsgáló bizottság ezen jelentós alapján a történt túlkiadásokat tótelenként megvizsgálta ós meggyőződött arról, hogy ezek külön intézkedéseket nem igénveinek. Javasolja ennélfogva a t. háznak: méltóztassék ezt a jelentést tudomásul venni, ós hason czélból a főrendiházzal közölni. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a ház a javaslatot!? (Igen!) Ennélfogva a ház az állami számvevőszéknek az 1900-iki számadási év negyedik negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról szóló jelentését tudomásul veszi, s e jelentést hasonló eljárás czéljából a főrendiházzal közli. Következik a miniszterelnök úr válasza 'Major Ferencz képviselő úr interpellácziójára. (Zaj.) Csendet kérek! Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Major Ferencz t. képviselő úr interpellácziót intézett hozzám a közös konzulátusok kérdésében, s interpelláczióját azon okból tette elsősorban, mert — a, mint ő magát kifejezi — a mit én a múlt évben hozzám intézett interpelláczióra válaszúi adtam, hogy kivételesen alkalmaztatnak a konzulátusoknál olyanok, kik nem végezték be a Keleti ós a konzulátusi akadémiát, nem vitetett keresztül. Ezzel azután összeköti a t. képviselő úr az ő további kérdéseit és többek közt azt mondja: hajlandó vagyok-e a diplomácziai - vizsgálat revízióját követelni a közös külügyminisztertől, hogy ott a magyar nyelv is felvétessék ; továbbá azt kérdezi: van-e tudomásom, hogy a konzulátusoknál nemcsak konzulátusi hivatalnokok, de altisztek és irodatisztek is alkalmaztatnak ; van-e tudomásom arról, hogy a külügyminisztérium személyzetében alig 10°/o a magyar ember, ós végre van-e tudomásom arról, hogy a külügyminiszter a mai napig sem bocsátott ki rendeletet az iránt, hogy a konzulátusok magyar megkeresésekre magyarul válaszoljanak? A mi azt a kérdést illeti, (Halljuk! Halljuk!) melylyel a képviselő úr interpelláczióját kezelte, van szerencsém inkább csak megjegyzéskópen kijelenteni, hogy talán még sem tartozik egészen az ón hatáskörömbe, s talán a magyar parlament elé sem tartozik az a kérdés, hog}' hány konzuláris növendéket alkalmaz a külügyminiszter a Keleti akadémiát végzett növendékek közül, hányat egyéb módon, mert ez végre is a külügyi szolgálat kérdése, s a külügyi szolgálatot teljesítő miniszter felelőssége alá tartozó belső dolog, a melybe, mint személyi kérdésbe, avatkoznom