Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-713

713. országos ülés 1901- június 12-én, szerdán. 145 mányfórfíaknak az alkotmányos magyar király lyal! Meg kell neki magyarázni, hogjr nem tűrhető, hogy midőn az alkotmányos magyar király eljön hódoló ós alkotmányosan érző magyar nemzetéhez, a magyar király előtt egy dallal, egy ilyen érdekkel összekötött dallal, eg}^ szövegében a magyar alkotmánynyal ellentétes dallal megalázva legyen a nemzet saját királya előtt! Két részre osztottam interpellácziómat, és az elejét intézem a t. közoktatásügyi miniszter úrhoz, a mely vonatkozik arra, hogy a t. közoktatási miniszter úr gondoskodjék arról. hogy a magyar ifjúság többé a magyar közoktatásügyi miniszter úr jelenlétében és hozzájárulásával ilykóp, mint az országos tornaversenyen történt, megalázva ne legyen. Ismétlem, megalázásnak tartottam ezt akkor is, és tartom ma is. A t. miniszter úrnak, miként már említettem, éreznie kellett, hogy midőn az ifjúsághoz szólt, és az elhangzott dalokat említette, meh^ekben az ifjúságnak érzése összeforrott a nemzeti ideálokkal, ha ezen két dalt, a Hymnuszt és a Gotterhaltót hallotta, éreznie kellett, hogy ez a kettő egymást kizárja, hogy itt összeférhetlenség van a gondolatokban, és ha a t. miniszter úr ezt érzéseiben mégis ki tudta egyenlíteni, bocsánatot kérek, ez az érzéseknek olyan kötóltánczosi ügyessége, melyet én a magyar közoktatási miniszteri székben nem szeretek. (Tetszés a szélső baloldalon ) Ép ezért interpellácziómat kétfelé osztottam. Egyik részét intézem a közoktatásügyi miniszter úrhoz: Tudtával és beleegyezésével történt-e az, hogy a folyó évi május hó 26. ós 27. napjain a fővárosban rendezett országos ifjúsági tornaverseny ünnepéh-e az osztrák néphymnuszszal lett megnyitva és bezárva? Ha igen: úgy összefórőnek tartja-e a miniszter úr ezt a magyar nemzet méltóságával és a magyar ifjúság nevelésének alapját képező hazaszeretettel ? Egyben a harmadik kérdést intézem a t. korniányelnök úrhoz (olvassa): Akar-e gondoskodni a kormány arról, hogy a magyar nemzeti hynxnusz használatának kérdése törvényhozás útján rendezve legyen ? (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a miniszterelnök úrnak és a vallás- ós közoktatásügyi miniszter úrnak. Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Miután a t. képviselő úr egyik kérdését hozzám is intézte, a magam részéről és egyúttal a vallás- ós közoktatásügyi miniszter úr nevében is igen röviden azonnal válaszolok. (Halljuk! Halljuk!) Én az ünnepélyen jelen nem KÉFVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXVI. KÖTET. voltam, jelen nem lehettem, mert olyan időben esett, mikor a delegáczió ülésezett és én nem voltam Budapesten. De olvastam az ünnepély lefolyását és tudok róla. Különben is konstatálom azt. a mit mindenki tud, hogy ennek a hymnusznak eljátszása a katonai zenekar részéről ezen alkalommal is úgy történt, a hogy történni szokott mindig. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Mert a katonai zenekarok szabályaiban és gyakorlati utasításaiban van benne az, hogy valahányszor az uralkodóház tagja megjenik nyilvános ünnepélyen, akkor ezt a hvmniiszt játsszák el. Ennek felelt meg a zenekar akkor, midőn József főherczeg szerencséltette ezt a véghetetlenül szép, nemes és lélekemelő ünnepélyt, a mikor ő fensége jött ós a mikor távozott. Ennél sem több, sem kevesebb nem történt. Ez szokott mindig történni, a bevett gyakorlathoz képest. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ez a. hymnusz egy még a múlt századból származó dal, Haydn szerzetté, és megtartatott azóta mind; gondolom 1790. végén talán 1797-ben énekelték először Bécsben. Ez a bevett szokás, a bevett gyakorlat. Sern többet, sem kevesebbet nem tettek, semmi külön programmpontot ez nern képezett, a mint nem is képezhetett, hanem egyszerűen úgy történt, a mint előírva van tisztelgésképen a katonai zenekarokra nézve. Én nagyon kérem a t. képviselő urat, ki fölszólalt, és a t. túloldalt is: nincs érdekében senkinek, nincs érdekében az országnak a kérdések ós felfogások kihegyezésével, bizonyos inkompatibilitások keresésével ós beleerőszakolásáról bizonyos kérdésekbe .... (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Mindig mi lapuljunk? Mi tűrjünk ? Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Olyan érzelmeket kelteni, a melyek sem az országnak, sem azoknak a szent ós nagy érzelmeknek meg nem felelnek, a miket a haza szent eszméje és a koronás király szent személye iránt mindiryájan érezünk. Pichler Győző: Császár úr! Széll Kálmán miniszterelnök: En akárhol hallok akármilyen dalt, egyformán szeretem hazámat, egyformán vagyok hű a hazához és királyhoz kötelességből, loyalításból és szívből az én alkotmányom szerint, az ország törvényei, jogai és érdekei alapján. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) és a királyhoz való hűséget a hazaszeretettől elválasztani nem tudom soha, nem fogom soha, egyformán szeretem a hazát, hű vagyok hozzá, de hű vagyok a királyhoz is, ahhoz a királyhoz, a ki Magyarországnak koronás, alkotmányos királya ós a ki az országtól az igazi elévülhetlen hála és odaadó szeretet ós ragaszkodás érzelmeit érdemli meg. (Élénk, helyeslés a jobboldalon.) 19