Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-712
?12. Országos ülés Í901. május iS-án, szombaton. 103 szabadság szempontjából is követelem és kívánom, hogy ez az indítvány elfogadtassák. Tudjuk ugyanis, mily nag3^ harczokba került, míg az összes nemzetek a sajtószabadságot kivívták. A kik akkor harczoltak a sajtószabadságért, azok előtt nem olyan sajtó lebegett, mint a milyen ma létezik, hanem a sajtó az ő ideális szabadságában és hivatásában. Mit látunk ma ? Azt, hogj^ alig létesülhet közvélemény. Ha a szabad verseny szabályai ós törvényei kiterjesztetnének a sajtóra, akkor a közvélemény igazán tudna, megnyilvánulni, akkor a közvélemény minden árnyalata képviselve lenne a sajtóban. E helyett azonban azt látjuk ma, hogy a kormány, az egyes minisztériumok, egyes újságoknak juttatnak hirdetési átalányok révén olyan kedvezményeket, a melyeket más újságoktól megvonnak. Ennek a következménye azután az, hogy az országban csakis egy közvélemény prosperálhat, az, a melyet az uralkodó osztály kivan. Én az' igazi szabadelvűségnek egy posztulátumát látom abban, ha egyenlően bánunk el minden újsággal szemben, mert egvedűl ezzel teszszük lehetségessé és segítjük elő a szabad véleménynek megnyilvánulását, A legnagyobb csodálkozásomra Justh Gyula t. képviselőtársamnak ez az indítványa ellenkezésre talált a bizottságokban, a hol azt előterjesztette ós részletesen megindokolta. Ez azonban nem tarthatja, vissza a házat attól, hogy más véleményben ne legyen most, mint a milyenben a bizottság volt, s remélem is, hogy nem ismétlődik meg az az eset, hogy azok a módosítások, a metyek erről az oldalról jönnek, csupán azért, mert a Lloyd klubban nem lettek tárgyalva és elfogadva, itt a házban visszautasíttatnak. (Helyeslés a baloldalon.) A legmelegebben ajánlom Justh Gyula indítványát és ahhoz a magam részéről csatlakozom. Molnár Jenő: T. ház! Én is a legmelegebben pártolom Justh Gyula t. képviselőtársam módosítványát, még pedig abból az indokból, mert tudtommal a kormány a rendelkezési alapból nyújtja a hírlapoknak a segélyeket. Kérdem: miféle czímen adja a kormány a rendelkezési alapból azt a segélyt a lapoknak. Tudtommal a nép filléreiből kerül elő ez a rendelkezési alap is. Miféle czímen kedvezményeznek tehát egyes hírlapokat ? Ezért épen a sajtószabadság nevében arra kérem a t. házat, méltóztassanak ezt a módosítványt elfogadni. Hiszen ezekkel a segélyekkel támogatott lapok épen a sajtószabadság ellen vannak s épen a szabad vélemény nyilvánítását gátolják. Hiszen az elmúlt események elégszer bizonyították, hogy milyen mesterségesen csinálja ez a szubvencziónált sajtó a közvéleményt. A XX. század szellemével nem egyezik meg, hogy még a, sajtóra is, a, szellemre is rárakjuk az anyagi bilincseket s quázi monopóliumot teremtsünk egyik-másik sajtóorgánumnak. Különösen veszéHes ez ott, a hol apró kis lapokat terjeszt a kormány és így a nép pénzéből létesített rendelkezési alapból épen a nép ellen preparálja a közvéleményt s evvel a népet félrevezeti. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Xagyon csodálkozom rajta, hogy a t. kormánypárt, a mely magát szabadelvűnek nevezi, ilyen ósdi intézményeket még fenn akar tartani, és az olyan intézkedésekhez, a melyek a, világosságot elzárják, és a tiszta közvélemény nyilatkozását gátolják, oly mereven ragaszkodik. Justh Gyula t. képviselő úr módosítását ennélfogva nagyon melegen ajánlom elfogadásra, és kérem a t. képviselőházat, hogy ebből pártkérdést ne méltóztassék csinálni, (Elénk helyelés a bal- és szélső baloldalon.) hanem az osztó igazság nevében megfontolni méltóztassék, hogy, ha már meg akarjuk a közéletet s a képviselőházat minden úton-módon tisztítani, akkor ez is egy út a közélet megtisztítására s ennélfogva ismételten kérem Justh Gyula képviselőtársam módosítványának elfogadását. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Hulljuk!) A bizottságban megfordult ez a kérdés, ós én ott is akképen nyilatkoztam, a mint most nyilatkozni fogok, hogy tudniillik ennek az indítványnak a javaslatba való feltételét nem tartom szükségesnek (Egy hang a szélső baloldadaloa : Tudtuk! Halljuk! Halljuk!) Én is azt vallom, hogy a meggyőződést a sajtószabadság palládiumának kell tekintenünk; ez egyedüli rugója kell, hogy legyen minden irányban, minden időben és minden kérdésben annak a sajtónak, a mely a közvéleményt előkészíteni s a közvéleményt órlelni van hivatva. Én úgy tudom és - úgy érzem, hogy nálunk e részben mélyebben rejlő bajok, mint a minőket a t. képviselő urak gondolnak és gyanítanak, nincsenek. (Derültség és mozgás a bal- és szélső baloldalon. Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) Elnök: Csendet kérek ! Széll Kálmán miniszterelnök: Én, higyjék meg a t. képviselő urak, körülbelül ismerem az európai államok sajtóviszonyait, és elmondhatom hogy becsületesség, tisztesség, szabadság és függetlenség tekintetében a mi sajtónk nemcsak, hogy kiállja azokkal a versenyt, hanem sok tekintetben, igenis, messze felül áll a külföldi sajtón is. Azt mondják a t. képviselő urak, hogy hirdetések revén közvetve, vagy közvetlenül történnek sególyadások s ezek zárassanak ki.
