Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-712
100 71S- országos ülés 1901. az igazgatótanács tagjainak megválasztásánál miféle szempontok által vezéreltetik magukat; arra sem akarok bővebben kiterjeszkedni,- vájjon a kormány gyakorol-e befolyást egyik, vagy másik ilyen természetű állásnak betöltésénél ; egyszerűen csak konstatálom azon meggyőződésemet, hogy a bankok, midőn e fontos állások betöltése van szóban, bizonyára oly egyéneket törekednek megnyerni, a kiknek üzleti érzéke, tapasztalata ós ismeretei a banknak, vagy az intézetnek hasznára, szolgálatára lehetnek. Másrészről pedig konstatálni kívánom azt, a mit már egyszer a bizottságban is volt szerencsém jelezni, hogy habár már meglehetős régen vagyok ezen a helyen és igen sok érintkezésem volt a 'bankokkal és pénzintézetekkel, egyetlenegy esetben sem fordult elő, hogy valamely pénzintézet az én ajánlatomra, vagy kívánságomra valakit alkalmazott, vagy elhelyezett volna. Ilyen körülmények között azt hiszem, e kérdés felett napirendre térhetnénk, annál is is inkább, mert hiszen ezen pontnak első bekezdése elég szigorú intézkedéseket foglal magában e tekintetben, hogy különös körülmények és okok fenforgása nélkül képviselő a bankokban, a pénzintézetekben semmiféle alkalmazást ne nyerhessen, vagy ha nyer, az inkompatibilitás esete beálljon. A mire különösebben ki akarok terjeszkedni, az az, hogy Justh G} T ula képviselő úr nem látja indokoltnak azokat a kivételeket, a melyek ezen általános szabály alól itt a törvényjavaslatban kontempláJtatnak. A mi az első kivételt illeti, hogy tudniillik a földhitelintézetnek, a kisbirtokosok országos földhitelintézetének és az országos központi hitelszövetkezeteknek alkalmazottai ne essenek az inkompatibilitás szabályai alá, ennek indokául, azt hiszem, egyszerűen utalni lehet arra, hogy ezek az intézmények tulajdonképen nem nyerészkedésre alakult vállalatok, hanem közhasznú szövetkezetek és az egész törvényjavaslaton keresztűlvomíl az a tendenczia, hogy szövetkezetek, a melyeknek közhasznú és áldásos működése közismereti! dolog, lehetőleg kivételes és kedvező elbánásban részesüljenek. Az első pontnak az indoka tehát erre vezethető vissza. A mi már most azon üzleteket illeti, a mefyek a második pontban, mint kivételek vannak megjelölve, tudniillik a záloglevelek, az után a községi és vasúti kötvónj-ek kibocsátása, ezekre nézve a kivétel azért proponáltatik, mert ezek nem oly természetű üzletek, a melyek bizonyos függési viszonyt állapítanának meg a kormány és az illető intézetek között, mert eltekintve attól, hogy rendkívül május 18-án, szombaton. nagy fontosságú - állami érdek az, hogy ily czélokra az intézetek pénzeket bocsássanak rendelkezésre, ha egyszer egy ilyen üzlet megköttetett, az 40—-50—60 esztendeig változást nem szenved, és : ennélfogva itt a különös kedvezményes lehetősége ki van zárva annyival is inkább, mert minden ilyen esetben az illető intézetek ajánlat tételre szólíttatnak fel, azok az ajánlatok sok retortán mennek keresztül • és a legkedvezőbb fogadtatván el a kincstár részére, ha egyszer a szerződós megköttetett, ott további változásnak, vag3^ kedvezményezésnek helye nincs. Áttérve most a betétek kérdésére, a mely abban a módosítványban foglaltatik, a melyet Makfalvay Géza úr nyújtott be, arra nézve azt hiszem, azt mondhatom, hogy itt egy nagy állami közérdek áll szemben az inkompatibilitásnak egy igen alárendelt eshetőségével, vagy véletlenével. A nagy állami közérdek tudniillik abban nyilvánul, hogy a kormány abban a helyzetben legyen, hogy a pónzpiacz esetleges kedvezőtlen viszonyai között betétek elhelyezése által a pónzpiacznak segítségére jöhessen, a mi a mi specziális viszonyaink közt sok esetben igen nagy horderejű ós alkalmas arra, hogy a pangásnak induló közgazdasági életbe új erőt öntsön ós hogy azt új munkásságra buzdítsa. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Evvel szemben mi áll, t. képviselőház ? Ali a csekély nyereség, a melyet az intézet az ilyen államilag betett pénzekből esetleg élvez. Már most, ha tekintetbe veszszük azt, hogy mi esik ebből az állami pénznek a fmktifikácziójából egyegy-eg5^ kuponra, hogy mi az az összeg, a mi mint nyereség ennek az államilag elhelyezett pénznek a gyümölcsöztetésóből származhatik, konstatálható, hogy ez egy oly elenyésző csekélység ós annyira csekély hányadát képezi annak az osztaléknak, a melyet az illető részvényes részvénye után élvez, hogy az számításba és tekintetbe csakugyan nem jöhet. (Helyeslés a jobboldalon.) De különben is, a mint Polónyi Géza képviselő úr igen helyesen emelte ki, hogy miután meg volna a lehetősége annak, hogy a mennyiben ez megtiltatnék, e tilalom megkérdhessék, abszolúte nincsen semmiféle ok arra nézve, hogy ez a módosítás, illetőleg kiegészítés el ne fogadtassák és én azt egészen helyesnek ós czélszerűnek tartom. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi már most Polónyi Géza úrnak azon kérdését, illetőleg aggályát illeti, hogy itt, ezen törvényes intézkedésből kifolyólag az a köztudat támadhat, mintha a kormány a jövőben kötelezve volna minden állami pénzt a bankoknál elhelyezni, azt hiszem, hogy erre az aggodalomra ok nincsen, (Halljuk!
