Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-695

f»9S. orgzágos ülés 1901 Hogy ez nincs a szerződésben, azt tudom, nagy bene az Adria társaságnak, de mi nem arra vagyunk hivatva, hogy beneket osztogassunk. Ha már oda állunk az Adria mellé teljes erővel, sőt mondhatnám felesleges erővel : arra is vagyunk hivatva, hogy követeljük az Adriától is azt, hogy egyúttal az egész közlekedési téren teljesítse a szolgálatot és hozza meg az áldozatot is ott, a hol áldozatról van szó. Jól tudom ugyanis, hogy áldozatról van szó a személyforgalomnál, de azt hiszem, hogy nekünk kötelességünk ezt követelni. Mert szükséges, hogy a mi kereskedőink, mezőgazdáink, iparosaink odajuthassanak az illető piaczokra, ott körültekinthessenek, ott esetleg üzleti kötéseket végezhessenek. Mégis abszurd dolog, hogy az a mezőgazda, iparos, kereskedő nem mehet azon a hajón, a melyen szállítmányát teljesíti, hogy magvar járművön nem teheti meg az utat és nem keresheti fel az illető kikötőket. Nem tudom, van-e mód arra, hogy ebben a tekintetben segítsünk, mert hiszen a szerződéssel a t. miniszter úr le van kötve, s az öt kötelezi. De ennek a kérdésnek megoldását én a magyar kereskedelem, mezőgazdaság és ipar szempontjából feltétlen kívánalomnak tartom, és ennek megoldása Fiume és a magyar államvasutak érdekében a lehető legnagyobb fontossággal bir. Mert kérdeni, helyes-e, hogy midőn a magyar államvasút befut Fiumébe, ott egyszerre a személyforgalom véget ér, kivéve az anoona-velenczei járatokat, a melyek azt hiszem, nem elégíthetik ki a. magyar közlekedési politikát. Azért részemről felhívom a t. miniszter urat, nyilatkozzék, mikép óhajt gondoskodni arról, hogy a magyar kereskedelem ezen irányban is kielégítve legyen ós hogy az Adriát szoríthatja-e arra, hogy az új hajóknál a személyforgalomra is tekintettel legyen. Azt is tudom, hogy van egy nagyon kényes kérdés a személyi forgalom hozatalánál, és ez az, hogy akkor nem lavírozhat az Adria kénye-kedve szerint és nem időzhet majd tetszése szerint a kikötőkben, mint most, a mikor oly labilis a kikötés, hogy »a mennyiben nagyon meg nem hosszabbítaná azon járat idejét, a hajó más kikötőkbe is befuthat.* Ha személyforgalom lenne, akkor óráról-órára kötelezve lenne a. megjelenésre egyes helyeken, és akkor sebességre is kellene gondolnia. E szerződésnek épen egyik legnagyobb hiánya az, hogy a sebesség nincs kikötve. Igaz, hogy egy későbbi szakaszban, meryről külön fogok szólni, meg van mondva, hogy a hajók, a melyek épülnek, tíz mértföldnyi próbasebességgel bírjanak. De a ki ért a dologhoz, az KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXV. KÖTET április 22-én, hétfőn. 99 tudja, hogy egy hét tengeri mértföldet befutó hajóval dupla szénnel lehet 10—12 mértföldet is befuttatni. Ha ellenben a személyszállítást megkívánjuk, akkor a minimális sebesség 10 tengeri mórtföld volna egy órában, a mely még a régibb Baross-féle szerződósben is ki volt kötve, és a melytől elzárkózni nem szabad, mert ha személyszállításról nincs is szó, még akkor is kívánatos egy bizonyos sebesség-minimumnak kikötése. Nem akarom a t. ház türelmét ezzel a kérdéssel tovább igénybe venni, hanem annál nagyobb nyomatókkal és hangsúlyozással kérem a t. házat, legyen szíves az általam mondottakra figyelemmel lenni, és a személyszállításnak mikénti megoldása felől a miniszter urat nyilatkozatra bírni, vagyis utasítani, hogy ezen irányban az elmulaszthatatlan követelménynek tegyen eleget. Kívánatos, hogy minden évben tudomásával bírjon a ház annak, hogy hány járat van hány mértfölddel, mennyit tett ebből az Adria saját hajóival és mennyit bérelt hajókkal, mennyi árút szállított a szerződósben kikötőkbe. Én feltétlenül kívánatosnak tartom, hogv a t. ház utasítsa a- kereskedelmi miniszter urat, hogy a költségvetés tárgyalása, alkalmával évről-évre kimutatást terjeszszen a ház elé, melyben úgy a saját vagy szerződéses hajókkal teljesített járatok, valamint a menynyisóg kitüntetve legyen, hogv a ház minden évben lássa, hogy milyen mérvben fejlődik vagy stagnál az Adria., és mikép teljesíti kötelességeit. Határozati javaslatom a következő (olvassa) : »Utasítja a ház a kereskedelemügyi minisztert, hogy az Adria magyar királyi hajózási részvénytársaság által saját és bérelt hajói által évente teljesített összes járatokról és a befutott tengeri mértföldekről részletes kimutatást tegyen a költségvetés tárgyalása alkalmával.* (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs félj egyez ve. Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Major Ferencz képviselő úrnak a személyi forgalomra, vonatkozó megjegyzéseire egy kis felvilágosítással kell, hogy szolgáljak. Először is méltóztatik tudni, hogy az az egész vállalat áruforgalomra van berendezve és ennek természetében van az, hogy a személyforgalmat igen korlátolt mértékben képes lebonyolítani, nemcsak hajóinak berendezésénél ós rendszerénél fogva, de egyúttal a mint Major Ferencz t. képviselő úr is említette, magának a menetrendnek természeténél fogva is. Igen természetes, hogy hetekig 12