Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-695
88 695. országos ülés 1901 . április 22-én, hétfőn. elfogadni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a határozati javaslatot elfogadta. A két határozati javaslat elfogadásából következik, hogy mind a kettő a. főrendiházzal is közöltetni fog. Következik a 3. §, Lázár Árpád jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3. §-át). Buzáth Ferencz jegyző: Major Ferencz. Major Ferencz: T. képviselőház! A3. §-nál óhajtok válaszolni a t. miniszter úrnak, a ki reflektált azon megjegyzésemre'ós érvelésemre, hogy 7 ha a járatokat a szerződésben kikötött engedmények szerint összevonják, akkor egész máskép fognak kinézni azok a járatok. A t. minszter úr azt mondotta, hogy ez csak 22 esetben lehetséges. A t. miniszter úr felhozott egy pár esetet, felhozta a nyugat-francziaországi, a portugálliai ós a németalföldi kikötőket. Pedig emlékezhetik a t. ház, épen a miniszter úr beszédében ezekre a kikötőkre a legnagyobb súlyt fektette, a mennjdben azokból a statisztikákból, a melyeket itt ismertetett, kitűnt, hogy milyen nagy mennyiségű bevitel van ezekbe a kikötőkbe olyan dolgokban, a melyeket mind nagyon jól tudnánk pótolni. Ép ezekre a kikötőkre esik a bevitel szaporítására irányuló törekvésünk, s ép ezekre nézve van az összevonás megengedve. Emlékszik a t. miniszter úr, hogy érvelésében számokkal mutatta ki, hogy 7 mily mennyiségűek azok a nyerstermények és más dolgok, a melyek ép e kikötőkbe bevitetnek, úgy Portugáliába, Nyugat-Francziaországba, valamint a Németalföldi kikötőkbe. A fő argumentumot ezen szerződés megkötésénél épen arra bazirozta a t. miniszter úr, hogy milyen nagy érdekeink vannak ezen kikötőkben. És most épen ezen kikötőkbe nincsenek biztosítva külön járatok ; holott ha volnának, az Adria, saját érdekétől reászorítva és kényszerítve, maga igyekeznék esetleg tarifaegyezménnyel is a forgalmat Fiúménak biztosítani. így tehát azt hiszem, egészen jogos volt azon ellenvetés, a melyet tettem, mert épen ezek azon legfontosabb kikötők, a melyekben kivitelt ós bevitelt kell szereznünk, s épen az Adria lenne hivatva és úgyszólván kényszerítve reá, hogy ezt megteremtse. Ha kényszerítve lesz, meg is teremti azáltal, ha a viteldíjakat úgy leszállítja, hogy ezzel a maga számára biztosítson szállítmán3 7 okat, s ne legyen kénytelen üresen befutni azon kikötőkbe vagy azokat üresen ellhagyni. Ezen állításomat kénytelen vagyok tehát továbbra is fen tartani. Igazolja azt az 5, §. is, a hol elő vannak sorolva az egyes kikötők, a melyeknek érintése vagylagosan meg van engedve. Én tehát fentartom, a mit mondottam. Ezt tartottam szükségesnek a t. miniszter úr érvelésére előadni. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Hogyha tehát szólni senkisem kíván, a vitát bezái'om. Következik a határozathozatal. A kérdés az, elfogadja-e a ház a 3. §-t: igen, vagy nem ? Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a 3. §-t elfogadta. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 4. §-t). Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Hogyha tehát szólni senkisem kivan. . . . Major Ferencz: A 4. §-hoz én kívánok szólni! Elnök: Tehát Major Ferencz képviselő úr a 4. §-hoz kivan szólni. Major Ferencz: T. képviselőház! A 4. §-hoz határozati javaslatot óhajtok benyújtani. Ez a szakasz foglalja magában azon járatokat, a mebyekre az Adria kötelezve van hivatkozással az első szakaszra. Talán legjobb lesz ennél a szakasznál megemlékeznem egy dologról. Itt a járatok összesége van feltüntetve. Nem móltóztatik-e a t. ház észrevenni, hogy itt egy nagy hiány van? Ezen szerződósben ugyanis sehol sincs szó arról, hogy az Adria hajói tartoznak-e személyforgalmat is teljesíteni? köteles-e hajóit személyforgalomra is berendezni? T. ház! Ha nekünk van egy magyar királyi Adria hajózási társulatunk, ha már ez a társulat a magyar királyi czímet viseli, nem szabad ennek oly félszeg alkotásnak lennie, a mely a közlekedésünket, kereskedelmünket, nem tudja óhajaink szerint lebonyolítani. Hát Fiúménak nem érdeke a személyforgalom. Privilégiuma ez Triesztnek, meg a Lloydnak. hogy más nem teljesítheti a személyforgalmat, csak tisztán a Lloyd, tisztán csak Triesztből? Hiszen az a nagy idea, az a feladat, a melyet Baross Gábor adott a magyar államvasutnak épen a zónatarifa behozatala által, egyszerre véget ért Fiuménél, megszakad ott. Nincs magyar járművünk, a mely ezt az ideát tovább fejleszsze, már pedig azt hiszem, hogy bármennyire is mezőgazdasági, földművelő állam vagyunk is, azért mégis érdeke a magyar kereskedelemnek ós iparnak, (Úgy van! a baloldalon.) de érdeke a magyar mezőgazdaságnak is, hogy az a közlekedési eszköz, a melyet a magyar állam oly busásan kitart, feleljen meg egyúttal e nélkülözhetetlen kelléknek is: biztosítsa a személyforgalmat is.
