Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-695

gg 695. országos ülés 1ÍK>1 esetleg felhagyandó, vagy "módosítandó járatok más, a társaság hozzájárulásával meghatározandó járatokkal pótoltassanak.* Molnár Józsiás: »A társaság hozzájárulásával!* Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Bocsánatot kérek, Kossuth Ferencz határozati javaslatában az van, hogy >>a társasággal egyetértőleg*; majdnem iclem per idem. (Felkiáltások a széhö haloldalon: Ez hiba!) Kérem, elismerem. Hanem a különbség az, hogy Kossuth Ferencz t. képviselő úr a kereskedelmi szerződésekkel speczialiter hozza összeköttetésbe, — ez tehát szűkebb meghatározás — lidlott a 2. §-ban általában minden forgalmi ós kereskedelmi változásról van szó. Ha tehát ideiglenesen és addig is, a míg a kereskedelmi szerződések létrejönnek, bármiféle ilyen érdek előfordul, a miniszternek joga, e tekintetben fen van tartva. (Helyeslés a jobboldalon.) Én tehát magának Kossuth Ferencz t. képviselőtársamnak elbírálás tárgyává ajánlom azt, vájjon abban a kifejezésben >>a forgalmi viszonyok ós a kereskedelmi érdekek változása*, nem foglaltatik-e benne még bővebben, még határozottabban az, a mit ő speczialiter a kereskedelmi szerződésekre ki akar mondani. Ha ő ragaszkodik határozati javaslatához, akkor én, természetesen fentartva a 2. §-t, a mely törvénybe iktatandó, ahhoz is szívesen hozzájárulok, mert hisz az tulajdnnkópen még kevesebbet tartalmaz ós azt hiszem, fontosahb, hogy a törvényben legyen több és nagyobb hatáskör, mint a határozati javaslatban. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Kossuth Ferencz: A t. ház becses engedelmével nem vonom vissza határozati javaslatomat, mert nem látom át, hogy a t. miniszter úrnak igaza van. Nem látom át egyrészt azért, mert ez a határozati javaslat nem azzal a szándékkal van beterjesztve, hogy a 2. §-t pótolja,; sőt a 2. §. megmarad. A másik ok az, hogy a 2. §-ban a, kormánynak szabad akaratára van bízva, a járatmódosítás eszközlése, az én határozati javallatomban pedig egyenesen utasítva van erre a kormán}'. Ez tehát egy második különbség. Egy harmadik különbség az, hogy javaslatomban egy specziíikus eset ós időpont van meghatározva, a melyre vonatkozólag leginkább jogosultak az aggodalmak. Az, hogy a, kereskedelmi viszonyok lassan változni fognak, nemcsak lehetséges, de valószínű annak a 20 évnek a lefolyása alatt, a mely ideig az Adria szerződésnek tartania -kell. De semmi esetre sem fognak ezek a viszonyok oly rohamosan változni, hogy egyszerre sokfelé történjék változás, már pedig azok a változások, a melyek, április 22-én, hétfőn. ről a 2. §-ban szó van, olyan változásokra vonatkoznak, melyek a kereskedelem természetes fejlődésétől függnek. Azt biztosra veszem, hogy a kormány ós az Adria alkalmazkodni fognak a kereskedelem irányzatának lassú változásaihoz, de én azt akarom kikerülni, hogy akkor, a mikor a külállamokkal fogjuk megkötni a vám ós kereskedelmi szerződéseket, ós tömegesen fog előállani egy olyan helyzet, a melynek eleget kell majd tenni, a helyzetet ne aknázhassa ki az ország kárára az Adria társaság. (Helyeslés a baloldalon.) Megjegyzem még csak azt, hogy sokkal jobban szeretném, ha javaslatomból azt a három szót kihagyhatnám »az Adria társasággal egyetértőleg* de ha ezt kihagyom, akkor előre tudom, hogy a miniszter úr nem fogadja el határozati javaslatomat. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Nem. mert hiszen kétoldalú szerződésről van. Kossuth Ferencz: És miután az egész törvényjavaslatot általánosságban a ház már elfogadta, annak következtében csak palliativumokat kereshetek már csak s nem azt, a, mit részemről summum bonumnak tartanék. (Helyeslés a baloldalon.) Heltai Ferencz előadó : T. ház! Rakovszky István t. képviselőtársam által beterjesztett határozati javaslathoz nem járulhatok hozzá. Nem járulhatok hozzá azért, mert vélekedésem szerint az az alkotmányos ellenőrzés, a mely a bizottság szemei előtt lebegett, midőn a határozati javaslat beterjesztését elhatározta, teljes mértékben biztosítva van az által is, hogy a kereskedelemügyi miniszter a járatrendtől való eltérésről a háznak utólagosan jelentést tesz. Ezen utólagos jelentéstétel alkalmával a ház egész tárgyilagosan bírálhatja meg, vájjon fenforognak-e azok az előfeltételek, a melyek a járatrendtől való eltérést szükségessé tették és ha az országgyűlés határozata szerint ezek az előfeltételek fenn nem forognak, akkor annak konzequencziáit, a miniszter kell, hogy levonja, s ha ő le nem vonná, le fogja vonni az utóda. A ház előleges hozzájárulásától tenné függővé a járatrend módosítását, a melyet a forgalmi viszonyok napról-napra megkövetelhetnek, úgy hogy egyik napról a másikra kell intézkedést tenni, holott a ház elé való terjesztés ezen intézkedés megtételét esetleg hosszú időre tolja ki, a mi szerény vélekedésem szerint forgalmi és közgazdasági szempontból nem volna helyes. Azok az érvek, a melyeket Major Ferencz t. képviselő úr hozott fel arra vonatkozólag, hogy a, múltban visszaélések történtek a 2. §-ban foglalt ezen joggal, azt hiszem, t,: