Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-695

695. országos ülés 1901. április 22-én, hétfőn. 85 létező szerződés, ne siessünk az új szerződés megkötésével; de minthogy erre nézve már határozott a képviselőház, e határozat következményeinek enyhítése czéljából vagyok bátor a jelzett határozati javaslatot benyújtani, a mely a következőleg szól (olvassa): »Utasíttatik a kormány, hogy ha a megkötendő kereskedelmi szerződések folytán a kereskedelem iráiryzata megváltoznék, abban az esetben a kormány egyetértve az Adriatársasággal, módosítani fogja az osszág érdekeinek megfelelőleg a járatok irányát és számát, és ha az új járatok összes mértföldnyi hosszúsága nem különböznék lényegesen azoknak az összegétől, a melyek a szerződésben elő vannak irányozva, ezért a társaság kárkárpótlást nem követelhet.* (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra senki nincsen félj egy ez ve. Ha tehát szólani senki nem kivan, úgy a vitát bezárom. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. ház! A menetrendek, vagy járatok változtatása — azt hiszem, ez a helyesebb kifejezés — tekintetében Major Ferencz t. képviselő úr a helyzetet sokkal sötétebbnek tüntette fél, mint a hogy az tulajdonképen van, mert a 472 kikötött járat közül csak 22 olyan, a mely esetleg kombináczióba jöhet másokkal, elmek következtében 450 járat abszolúte fix és határozott. Ezek a járatok pedig, a melyek esetleg változtatás alá eshetnek, a fiúmé-portugáliai, továbbá a két laplatai, a két laphata-fmmei, a 12 algíri és tuniszi vagy tangeri járat; ezekbe a kikötőkbe való járatok esetleg csatolhatok feltételesen más járatokhoz. Nem áll tehát az, a mit a t. képviselő úr mond, hogy az összes felforgatható, hogy minden intézkedés hiábavaló, mert a túlnyomó nagy rósz e tekintetben érintetlenül marad. De másfelől ezekre nézve is méltóztassék tekintetbe venni, hogy először menetrend állapíttatik meg, a melyet meg kell tartama és a melynek megtartását csatolásokkal nem mindig érheti el, a mi a dolog természetében van, úgy, hogy meg vagyok győződve, hogy ez csak kivételesen fordulhat elő; másodszor meg azt a lehetőséget az ilyen természetű járatoknál, hogy ha látja az ember, hogy abszolúte nem lehet egy járattal semmire sem menni, a milyen szomorú tapasztalatok vannak' például a glasgowi járattal, meg lehessen szüntetni, ezt a lehetőséget megvonni, azt hiszem, nem lenne raczionális dolog. A közgazdasági bizottság határozati javaslatához hozzájárultam a bizottságban is, itt is hozzájárulok, természetesnek és szükségesnek tartom, hogy az e javaslat szerint teendő jelentós itt elbírálás tárgyát képezze. De Rakovszky István képviselő urnak az az indítványa, hogy előzetesen nyújtassák be a jelentós ós eszközöltessék ki a törvényhozás hozzájárulása, alig kivihető; sokszor együtt sincs a törvényhozás, a mikor az ilyen járatváltoztatások szüksége felmerül. Rakovszky István: Ideiglenesen! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Hiszen akkor együtt vagyunk! Akkor tökéletesen egy az értelme, mert méltóztassék elhinni, sohasem lesz járatváltoztatás bejelentés nélkül hosszabb ideig, mint például egy országgyűlési szünet. Nyugodt lehet a képviselő úr, hogy mindig be fogom jelenteni. Major Ferencz képviselő úr kétségbe vonja, hogy ebben garanczia Ápolna. Természetes, hogy van, mert először is nem olyan önkényes a miniszter elhatározása, mihelyt tudja, hogy a törvényhozás elé kerül a dolog. Másodszor a törvényhozás határozhat, helytelenítheti a miniszter eljárását, megmondhatja, hogy ezt az irányt nem kellett volna követni, ez azonnal megszüntetendő és a jövőben egyátalán nem effektuálható. Irányt ad tehát a törvényhozás. Csakis az irányadás idejére nézve van megadva az a lehetőség, hogy az üzlet fennakadást ne szenvedjen olyan időben, a mikor a törvényhozás a dologhoz egyáltalán hozzá sem szólhat. Azt hiszem tehát, hogy e tekintetben eleget tehetünk a valóságos, komoly igénynek a nélkül, hogy ezt a megkötést fenn kellene tartani. A. mi Kossuth Ferencz t. képviselő úr határozati javaslatát illeti, méltóztassék azt csak összehasonlítani a 2. §-szal. Éu a t. képviselő úr szives figyelmeztetése folytán kijelentettem, hogy elvileg semmi kifogásom határozati javaslata ellen, ós ha fentartja, én hozzájárulok ; de szoros figyelembe véve a 2. §-t, azt hiszem, hogy tulajdonképen ez még többet tartalmaz, mint Kossuth Ferencz t. képviselő úr határozati javaslata. Mondom, tökéletesen szabad elhatározására bizom azért, de mert moraliter egy szóval kötve vagyok : elfogadom ; legyen azonban kegyes figyelmére méltatni a 2. §-t, nincs-e e tekintetben elegendő intézkedés abból az érdekből kiindulva., a melyet a t. képviselő úr igen helyesen képvisel. A 2. §. tudniillik ezt tartalmazza (olvassa): »A mennyiben idővel a forgalmi viszonyok és a kereskedelmi érdekek alakulása következtében az 1. §-ban elősorolt járatok és teljesítmények egyikének, vagy másikának módosítása, vagy elhagyása szükségesnek mutatkoznék, a kereskedelemügyi magyar királyi miniszternek jogában álland a járatrendben változtatásokat eszközölni olyképen, hogy az