Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-695

Q4 696. országos ülés 19( jes rakománynyal indulhat a hajó a kikötőből. Hanem igenis a társulatnak kell a maga ügyességét kifejteni a tekintetben, hogy igyekezzék kivitelünknek és behozatalunknak újabb piaezokat teremteni. így volt ez Algiriával is. A boldogult nagy közlekedési miniszter, Baross Gábor épen az algíri járatokra helyezett nagy súlyt, mert ha visszamegyünk és ezen törvényjavaslat tárgyalásaiba betekintünk, látjuk, hogy különösen meg lett indokolva ÉszakAfrikának fontossága és az Észak-Afrikába való hajójáratoknak nagy hordereje a jövőben. És mégis mi történt ? Az, hogy alig hunyta be szemét a nagy miniszter, az algiri, a tuniszi járatok egyszerűen levétettek a napirendről, ós állítólag mással helyettesíttettek. Ebből látjuk, hogy milyen fontos, hogy a szerződésben kikötött járatoknak megváltoztatása lehetőleg teljesen az országgyűlés kezébe ós hatalmába adassék. Hiszen akkor az algiri járatok Baross által tulajdonképen személyforgalmi és gyorsárúforgalmi szempontból állíttattak fel, hogy ezen a részen utat törjenek a magyar iparnak ós a magyar közgazdaságnak. A társulat azonban, a, mint említettem, az algiri járatokat, mivel nem fizették ki magukat, mert kellő mennyiségű rakomány nem volt, rövidesen beszüntette, ós ime, ezen szerződés is szükségét látja annak, hogy az algiri járatokat mégis csak jó lesz bevenni, bár csak Úgy mellékesen bánik el az algiri járatokkal, csak olyan hozzávetőleg teszi kötelezővé az Adriának e járatok teljesítését, azoknak A^alódi fontossága azonban e szerződósben elismerve még nincs. De egy másik dolog is kiváuatossá teszi, hogy a képviselőház előlegesen ós ne utólag határozzon, a mennyiben ezen egyesítésekben a lehető legnagyobb visszaéléseket követhetik el. Hiszen ha végigtekintünk az itt felsorolt járatokon, azok rendkívül nagy számot tesznek ki, holott felére redukálhatjuk a járatok számát azáltal, hogy ha a járatokat összesítjük. Kérdem, vájjon hol maradnak akkor azok a nagy számok, hol marad azon sok tengeri mértföld ? Mert igen könnyen lehet egyesíteni épen azokat a járatokat, a melyek nekünk elsősorban fontosak ós igen könnyen érhető el, hogy a járatok úgy Portugáliába, mint Koppenhágába, Németalföldre, Francziaország nyugati kikötőjébe külön-külön tótessenek meg. Ezek pedig nagyon fontosak azért, hogy ott nekünk kiviteli piaczot teremtsenek, habár e szerződés értelmében gyönyörűen összefoglalhatók másokkal. Ha pedig ezeket összefoglaljuk, a járatok számának tulajdonképen csak fele marad. Nagyon szerettem volna, ha a t. miniszter . április 22-én, hétfőn. úr egy képet adott volna nekünk arról, hogy ha ezen járatokat összefoglaljuk, miképen néz ki e szerződés. Szép képet nyújthatott volna ezáltal, és az az elbírálásnál nagyon fontos is lett volna, ha ideterjesztette volna, hogy ha mi ezen és ezen járatokat, a melyek a szerződósben ki vannak kötve, egyesítjük, akkor ily módon fog kinézni ezen szerződés, a járatok ennyit fognak kitenni, a befutott tengeri mértföldek ilyen számot tesznek ki. így azonban ez nem egyéb szemfényvesztésnél, a mely mert minden járatot feltüntet, horribilis számokat hoz ki; azt azonban, hogy mi rejlik benne, mikóp lehet az ott felsorolt járatokat kijátszani, csak az tudhatja, ki mélyen ós alaposan tanulmányozza a szerződést. Azért én részemről, hogy xígy a járatok egyesítése, mint esetleg egyes járatoknak kihagyása ós mások által való pótlása eszközölhető legyen, föltétlenül ki akarom előzőleg kérni a képviselőház véleményét, ós azt hiszem, ha a többség csakugyan érzi e szakasz fontosságát és szükségességót ós óhajtja, hogy annak rendelkezései a jövőben megtartassanak, tekintve a múlt szomorú tapasztalatait, a melyek úgy az algiri, mint a fekete-tengeri járatokra nézve előttünk vannak, akkor megkívánhatom, hogy ne ahhoz csatlakozzék, a mit az előadó úr terjesztett elő, mert az csak post festa, hanem járuljon hozzá Rakovszky István t. képviselőtársam módosítványához. Pártolom Rakovszky István képviselőtársam módosítványát. Buzáth Ferencz jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. ház ! Bár nem egészen a, vita alatt lévő szakaszhoz tartozik az, a mit mondani akarok, mégis legyen szabad felszólalnom, hogy benyújtsak egy határozati javaslatot. Szerintem a fő aggodalom, a mely kell, hogy mindenkit elfogjon a jelen törvényjavaslattal szemben, az, hogy megtörténhetik, mint a hogy már kétszer volt alkalmam itt előadni, az, hogy az új kereskedelmi szerződések oly irányban lesznek megköthetők, hogy a most kontemplált menetek nem fognak többé hasznosak lenni és így az ország ki lesz szolgáltatva az Adria-társaságnak, a melynek szerződése egészen határozottan megjelölvén a menetek irányát és mennyiségét, az ország kénytelen lenne esetleg egy új szerződést kötni a társasággal, ós természetesen a szerződés árát is megadni, míg másrészt kénytelen lenne a mostan kontemplált szerződósben előirányzott 1,500.000 koronát is fizetni. Hogy az ország ezt a veszélyt kikerülje, vagyok bátor egy határozati javaslatot benyújtani, a mely távolról sem felel ugyan meg annak, a mit én óhajtottam, mert az ón óhajtásom az lett volna, hogy még fennállván 11 évig a most