Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-695

695. országos ülés 1901. április 22-őn, hétfőn. 8 3 gos határozattá való emelés czéljából azután a főrendiházzal is közölni. Elnök: Fel fog olvastatni a beadott határozati javaslat. Lázár Árpád jegyző (olvassa): ^Határozati javaslat. A képviselőház utasítja a kereskedelemügyi minisztert, hogy az Adria magyar királyi tengerhajózási társasággal kötött szerződés 1. §-ában megállapított járatrend módosításáról az engedélyezés megtörténte után haladéktalanul tegyen jelentést az országgyűlésnek.« Buzáth Ferencz jegyző: Rakovszky István! Rakovszky István: T. képviselőház! Én az előadó úr által beterjesztett határozati javaslatot el nem fogadom. El nem fogadom pedig a saját indokolása alapján. A t. előadó úr azt mondotta, hogy ez a jog, a melyet a miniszter úr gyakorolhat, oly fontos és az illető társaságnak egész üzletlebonj^olítására oly beható, hogy ezt ellenőrzés nélkül hagyni nem lehet. Én azonban hasztalan keresem, hogy a t. előadó úr határozati javaslatában hol van az ellenőrzésnek lehetősége. Mert a t. előadó úr határozati javaslata azt mondja, hogy valahányszor a miniszter ih

r egyesítésekre vagy változtatásokra a jogot megadja, köteles lesz jelentést tenni az országgyűlésnek. Abban pedig, hogy a miniszter jelentést tesz az országgyűlésnek, mivel a t. előadó úr határozati javaslatában ehhez a hozzájárulási jog nem adatik meg, alkotmányos ellenőrzést nem láthatok. Ez nem egyéb, mint annyi, hogy egy fait accompli hozatik tudomására az országgyűlésnek, a melyen azonban az esetre, ha az országgyűlés károsnak és nem hasznosnak véli a miniszter ténykedését, változtatni ezen határozati javaslat értelmében nem tud. Én, t. képviselőház, a ki figyelemmel ki sértem az Adriának szerződéskötéseit, a melyeket egyszer sem konzumált és a melyeknél egyszer sem tartotta be az eredeti szerződésben foglalt feltételeket, nagy elővigyázattal kívánok eljárni ezen új szerződésnél, miután már lehetetlen ezen szerződés megkötését meghiúsítani. Ennélfogva én a t. előadó límak határozati javaslatával szemben bátor vagyok egy módosítást benyújtani, a mely a törvényhozásnak megadja az alkotmányos ellenőrzés jogát egészen a végletekig, tudniillik, hogy ily miniszteri jóváhagyások csak akkor válnak hatályosakká, ha a törvényhozás azokat elfogadja. Módosításom a következő (olvassa): Ezen törvényjavaslat 2. §-a utolsó szavához a következő mondat toldandó: »A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter köteles haladéktalanul ezen változtatásokról a törvényhozásnak jelentést tenni és ennek hozzájárulását kikérni.* Ez az egyedüli hatályos alkotmányos ellenőrzés, a mely ezen módosítványomban foglaltatik, ezért kérem a t. házat, hogy ezt elfogadni méltóztassék. Buzáth Ferencz jegyző: Major Ferencz! Major Ferencz: T. ház! Rakovszky István t. képviselőtársam módosításához én is csatlakozom, a mennyiben elég példa reánk nézve a jelen szerződés beterjesztése, a melyre nézve úgyszólván azt kívánják, hogy majdnem változatlanul fogadtassák el a többség által és minthogy ez a szerződés tulajdonképen már meg van kötve, épen azért én az ilyen utólagos kritikáknak nagyobb értéket nem tulajdonítok. Ha fontos az, a mint a közgazdasági bizottság is elismerte, ha nagyon fontos, hogy a járatok, a melyek így kikötve vannak, megtartassanak és esetleg a kereskedelmi viszonyok folytán kívánatos a. módosítás ezen járatokra nézve, és hogy az lehetőleg körültekintéssel történjék, akkor kérdem a t. házat, vájjon van-e módjában ezt a kritikát teljes mérvben gyakorolnia akkor, hogyha utólag lesz erre vonatkozólag ide jelentés beterjesztve. Hiszen látjuk azt, hogy a személybizalom és esetleg a miniszter eljárása iránti bírálat úgy szólván leköti a pártot, a mint nagyon jól látjuk a jelen szerződés elbírálásánál ós én biztosítom a t. házat, hogy ha ez a szerződés nem lenne aláírva és úgy lett volna ide beterjesztve, hogy csináljunk egy szerződést a jövőre, a mely hivatva lesz a mi tengeri forgalmunkat közvetíteni, ügyelőre mondhatom, hogy az egész másként nézett volna ki, mint a jelen szerződés és akkor a kormánypárt nem fukarkodott volna módosításokban, hogy ezen szerződést tökéletesítse és ne ilyen pongyola alakban hagyja jóvá. A múltban is vannak példák rá, hogy nagyon fontos járatok lettek elhagyva, mint például a fekete-tengeri járatok. És miért lettek elhagyva? Azon ürügy alatt, hogy ott kevés a forgalom. Hát kérdem a t. miniszter urat, nem azért kell-e fen tartani egyes járatokat, hogy az egyes helyeken a kereskedelmi kivitelt és onnan való kihozatali lehetőleg eszközöljük és forszírozzuk. Hiszen azért adjuk a szubvencziót, nem pedig azért, hogy olyan járatokat szubvenczionáljunk, a melyek magukban is kifizetik a hajónak járatát. Azokat nem szükséges szubvenczionálni, hiszen azokra minden nap találunk egész hajóparkokat, akármelyik nemzet részéről jön ide hajó és elviszi a mi holminkat ofyan helyről, a, honnan teln*