Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-694
80 *> í '4- országos illés 1901. április 20-án, szombaton. idéz elő, mert az Adria által fogyasztott angol kőszén áremelkedése ennyivel fogja csökkenteni a jövedelmet. De vegyünk egy másik eventualitást, a mely nincsen kizárva, ós a melyre már beszédemben utaltam. T. képviselőtársaim nagyon helyesen állították azt, hogy az Adria üzletjövedelmét elsősorban a kikötők egymás közti forgalmának köszönheti. Nem a Fiúméból és Fiúméba irányuló forgalom adja az Adria jövedelmének jelentékeny részét, hanem a Közóptenger egyes kikötői közt lebonyolított forgalom, az úgynevezett kabotazs. Olaszország az egyetlen állam a középtengeri államok közt, a mely idegen hajóknak is megengedi a kabotazs-t, míg például Francziaország határozottan eltiltja ezt. Az Olaszországgal kötött hajózási szerződés szerint a mi hajóinknakjoga van Olaszországban parthajózást űzni. A mint a t. háznak méltóztatik tudni, az olasz kereskedelmi szerződésnek egy sarkpontja a borklauzula. Olaszországra nézve a kereskedelmi szerződés a borklauzulával áll, vagy esik. Magyarországra nézve a borklauzula szintén egyik legfontosabb közgazdasági kérdés lesz. Én nem tartom valószínűnek, ismerve a magyar ós osztrák közgazdasági viszonyokat hogy az 1903-ban lejáró kereskedelmi szerződés megújításánál ez a borklauzula ugyanoly alakban menjen keresztül, mint a milyenben most törvénybe van iktatva, (Egy hang balról : Semmi alakban!) de nem tartanám helyesnek sem. Vélekedésem szerint azonban Olaszországra nézve oly fontos kérdés a borklauzula, hog}- ha e tekintetben Olaszország igényei ki nem elégíttetnek, az első dolog, a mit Olaszország velünk szemben gyakorolni fog, a kabotazs-jognak megtiltása; már pedig ha Olaszország a kabotazs-jogot megszünteti, az Adria egész üzleti jövedelme oda van, s nemhogy 14 ós 15°/o-ot fog fizetni, hanem semmit sem fog fizetni. Ennyire a magyar törvényhozás és a magyar kormány befolyásán kivűl esik az, vájjon az Adria virágzó helyzetnek örvend-e és az tartós lehet-e a jövőben, vag} 7 sem. (Egy hang: Tehát azért tartsuk fenn a borklausulát?) Épen az ellenkezőt mondottam, t. képviselőtársam, hogy kizártnak tartom ós nem is tartanám helyesnek, hogy a borklauzula mai alakjában továbbra is fentartassék; de ennek a konzequencziájával nem nekünk, hanem annak a társaságnak kell számolnia. Mikor eltekintve a világ-konjunkturáktól, melyek a közel jövőben bizonyára kedvezőtlenül fognak alakulni, mert fel fognak szabadulni azon körülbelül kétmillió tonnatartalomra menő kereskedelmi hajók, melyek ma a háború tényezőiül vannak lekötve, a fuvardíj alakulása a közel jövőben kedvezőtlen lesz a társaságok szempontjából: akkor eg} 7 20 esztendőre kötött szerződés megitélósére nem lehet helyes kiinduló pont arra utalni, hogy az a társaság, melylyel a szerződós megkötendő, 14-15°/o dividendát fizet. Pichler Győző: Hátha az Adria-tenger kiszárad 20 év alatt! Heltai Ferencz előadó: Én ilyen eventualitásokkal, a milyenekre talán a t. képviselőtársam fektetheti a maga észrevételeit, nem számolok; azok az eventualitások, a melyekre én utaltam, nemhogy kizárva nincsenek, sőt valószinűek. Az idő nagyon előrehaladt, (Halljuk! Halljuk!) s én nem tartanám helyesnek, ha a t. ház türelmével visszaélve, két órán túl is kiterjeszteném beszédemet, de egy dologra mégis reflektálnom kell és ez az, a mit Rakovszky István t. képviselőtársam az Adria magyar királyi tengerhajózási társaság czímének támadására felhozott. 1891-ben a kereskedelemügyi miniszter iniczia ti vajából iktattatott be a szerződésbe, hogy az Adria a magyar királyi tengerhajózási társaság czímét viselje, miután a Lloydcsászári királyi tengerhajózási társaság és a hollandi társaságok is viselik czímükben a királyi elnevezést; ez tehát az Adriát egyenlősíti a többi külföldi versenytársak hefvzetóvel a czím tekintetében is. T. képviselőtársam két okból kifogásolja ezt a czímet; az egyik az, hogy az Adria állítólag az élelmezésen, a panatikán nyerészkedik, a másik az, hogy tisztjei és a legénység csak Fiúméban viselik az egyenruhát, másutt, munka közben nem viselnek egyenruhát, s ez nem válik díszére és becsületére a magy-ar lobogónak. Pichler Győző: Hol van az a magyar lobogó ? Az közös lobogó! Heltai Ferencz előadó: Benne vannak a magyar színek és a magyar czímer is! A mi az élelmezés kérdését, a panatikát illeti, Meszlény Pál t. képviselőtásam maga utalt arra, hogy ebben a tekintetben az Adriánál már mindenféle rendszert megpróbáltak, hogy hogyan lehetne a társaság alkalmazottainak igényét teljesen kielégíteni. Megpróbálták a házi kezelést, a parancsnokok ós tisztek által való kezelést. Most a parancsnokok kezelik; de ebből nem az a következtetés vonható le, a melyet Meszlény Pál t. képviselőtársam vont le, hogy R. parancsnokok ezt magukra nézve tehernek tekintik. Ellenkezőleg, ha van e tekintetben panasz, akkor az az, hog} 7 azok a parancsnokok, a kik nem eléggé humánusak, emberszeretők, a panatika kezeléséből a maguk zsebére illetéktelen hasznot húznak. Az a panasz azonban, t. ház, sohasem emeltetett az Adria
