Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-694
694. országos ülés 1901. április 20-án, szombaton. 77 akarom e kérdést itt részletezni, csak arra akarok végűi rámutatni, ('Halljuk! Halljuk.') hogy tulajdonkópen miről lehet itt szó; mit követelnek t. képviselőtársaim? Azt követelik, — legalább szerintem azt — és ezt józanul, feltétlenül lehet, sőt kell is követelni, hogy a társulat tarifái általában megfeleljenek a normális, a rendes fuvardíjak magasságának ; hogy olyan relacziókban és olyan árúk tekintetében azonban, a melyeknél az export-képességet előidézni, vagy fokozni másképen nem vagyunk képesek, minthogy a fuvardíjakat tetemesen leszállítjuk: hogy ezen esetekben igenis követelnünk kell attól a társulattól, hogy a fuvardíjakat tényleg a szükséges nivóra leszállítsa ; ezt a szolgálatot a magyar közgazdasági érdekeknek megtegye. Hát, engedelmet kérek, ha méltóztatnak ezen Adria-szerződést összes dispoziezióival együtt átolvasni, és ha méltóztatnak egész tárgyilagosan megfontolni, hogy mennyi hatalmi eszköz van a szerződésben a kormány rendelkezésére bocsátva. . . . (Mozgás és ellenmondások balfelöl.) Ha, tetszik majd megmagyarázom, ele a t. ház türelmét nem fogom ezzel igénybe venni. (Halljuk! Halljuk!) . . . mert hiszen az elnök megválasztásának jóváhagyásától kezdve az egész vonalon a közg3mlési határozatok jóváhagyásáig agyon szekírozhatja minden kormány azt a társulatot. Rakovszky István: De ez most megfordítva történik! Molnár Jenő: Nem ér az a szekirozás semmit, ha nem mondják fel a szerződóst! (Mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőtársaid a,zt hiszik és azt mondják, hogy eddig az Adria tette ezt. Hát hiszen ón épen oda akarok konkludámi, hogy igenis a kormányt kritizálni lehet azon irányban, hogy helyesen, a kellő enerzsiával járt-e el az Adria ellen. igen, vagy nem? Ezt lehet kritizálni, hanem azt, engedelmet kérek, nem lehet tagadni, hogy ha akarja az a kormány, neki annyi módja, annyi eszköze, olyan diskreczionális hatalma van az Adria felett, hogy az az Adria lehetetlen, hogy ne engedjen a mi közgazdasági érdekeinknek, lehetetlen, hogy a miniszter keresztül ne vigye a mai rendezés mellett is, hogy ezen, vagy azon relacziókban a tarifát ennyivel, vagy annyival leszállítsa; csak egy példát: (Halljuk! Halljuk!) Megengedem, hogy ebben van valami, ós ezt kifogásolták is. Major Ferencz t. képviselőtársam ma a járatok egyesítésének a lehetőségét átalában a lissaboni járatokat illetőleg pedig gondolom Rakovszky István emlegette és magyarázta meg azt az óriási előnyt, mely az Adriára az egyesítésből háramlik. Hogyha az Adria nem pariroz, akkor a miniszter űr egyetlenegy járat egyesítését sem fogja engedélyezni. Rakovszky István: De a törvényben benn van a biztosíték, úgy látszik nem olvasta a szerződést. Gr. Batthyány Tivadar: A miniszter engedélyével . . . Rakovszky István: Nem! Gr. Batthyány Tivadar: Például nem köteles Kopenhágáig járatokat teljesíteni, hogjdia ennyi és ennyi rakománya nincsen. Eltekintve ettől, egy egész szeries módja van a miniszternek arra, hogy a társulat vezetését irányítja, hogy a társulattal rendelkezzék, ennélfogva teljesen meg lehetünk nyugtatva, — hogyha bár azt a lehetetlenséget, a feltétlen tarifa fenhatóságot nem is adta meg a társulat a kormánynak ezen szerződésben, — hogy a közgazdasági érdekeket mégis kellő enerzsiával kezelve és az ellenőrzést kellőleg gyakorolva, igenis mindaz, a rni a közgazdasági érdekekre szükséges, elérhető. Tovább nem folytatom, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) egyszerűen ismétlem azt, a mit már az általános vitánál is említettem, hogy igenis lehet kifogásolni egyik, vagy másik rendelkezést, sőt nagyon is lehet kifogásolni, de viszont vele szembe állítva az állami szubvenczió magasságát, 20 évről van szó, nem a tavalyi üzleti évről, mert ilyen abnormális üzleti év nem hiszem, hogy a 20 éven belül megint elő fogja magát adni . . . Major Ferencz: A tiz évi átlag 110/0 volt! Gr. Batthyány Tivadar: . . mert az utolsó esztendők mind kitűnőek voltak. Azt tudjuk és tessék a tengeri hajózás történetét végig nézni, mert egy il} 7 en nag}^ hósz-szal szemben állandó és sok évre terjedő tetemes besz szokott előállani. Ez a besz fog előállani most is. A t. urak mint kifogásolják, a kormánynak szemére vetik, hogy egy társulatot, a mely 10°/o dividendát oszt, hogy lehet szubvenczióban részesíteni, de pár év múlva igazat fognak adni a t. miniszter úrnak, a mennyiben azt a szerződést, a melyet ma önök igen előnyösnek tartanak a társulatra nézve, ha majd előáll a tengeri hajózás terén a besz, a társulat fogja joggal a kormányra nézve előnyösnek találni. A szakaszt elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Buzáth Ferencz jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: Valóban nem volt szándékom felszólalni, de teljes lehetetlen bizonyos állításokat szó nélkül hagyni. Élőt-
