Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-694
78 <>94. országos ülés 1901. április 20-án, szombaton. tem szóló t. barátom bizonyos megjegyzéseket tett az Adria tarifájára ós a kormány hatalmára vonatkozólag befolyhatni e tarifák megállapításába... Én a következő dillemát vagyok bátor felállítani: vagy hathatósan befolyhat e tarifák megállapításába a kormány, vagy nem; ha igen, akkor miért történnek olyan dolgok, mint a milyent példának okáért leszek bátor felolvasni egy fiumei kereskedelmi lapból, ha pedig nem folyhat be kellőleg a tarifa megállapításába a kormány, akkor e hiányon mindenesetre segíteni kellene. A. t. miniszter úr azt állítja, hogy a kormánynak van elég eszköze befolyhatni a tarifák megállapítására, de ha így van, akkor a kormány nem érvényesíti kellő erélylyel a befolyását. Ebből a diliemmából kieviczkólni nem lehetséges. A fiumei Difesa ezt írja: »Az Adria tarifái 30°/o-tól 50 '/o-ig magasabbak, mint a szabad hajózási tarifák. Tényleg, ha csakis a közóptengeri hajózásra szorítkozunk, azt konstatálhatjuk, hogy míg az Adria 7 frankot követel Szicziliáig, 9 frank 50 szantimet Génuáig, 14 frank 70 szantimet Francziaországba, 16 frank 60 szantimet Spanyolországba, akkor a külföldi hajók megelégesznek 5 frankkal Szicziliába 7 helyett, 7 vagy 8 frankkal Francziaországba 14 frank 70 szantime helyett. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: 9 frank 50 szantime helyett! Kossuth Ferencz: Nem.Gfénuába 9 frank 50 szantime, Francziaországba 14 frank 70 szantime az Adria tarifája. Spanyolországba megelégesznek 10 frankkal 16 frank 60 szantim helyett. Abban a perczben, midőn ezt a czikket irjuk, mondja a Difesa: van a kik ötöljön egy hajó, a mely Gemiába és Speziába elfogad rakományokat 5 és V 2 frankért, és Spanyolországba, 9 frankért, az adriai 19 frank ós 60 szantime díjtétellel szemben. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Lehetséges. Fordulnak elő még olcsóbbak is. Kossuth Ferencz: T. ház! E díjtótelek bizonyítják előírni állításomat, hogy vagy a t. kormány nem gyakorolja kellő erélylyel befolyását arra, hogy a viteldíjakat a minimumra szállítsa le, a, mit lehetne is követelnie, mikor oly nagy szubvencziót kap egy társaság, mint az Adria; vagy pedig nem gyakorolhatja e befolyást és ezért van az említett anomália. Ismervén a t. miniszter úr erélyessógét és ügybuzgalmát és bocsülvén az ő hazafiságát, meg vagyok győződve, hogy ő gyakorolja, a mennyire képes a kormány befolyását az árcsökkentésre, de e befolyásnak érvényt szerezni nem képes. És ez igen természetes dolog is. Miért? Azért, mert a szerződós olyan, hogy a kormány befolyás gyakorlása nehéz, ós tőle nem függő és mesterségesen alakítható börze-díjtételektől függ úgy, hogy tulajdonképen sohasem fogja kivívni azt, a mi az országnak előnyére lenne, hog}^ minél olcsóbban szállítsa a tengeren a magyar árúczikkeket a külföldre. Minthogy már bátor voltam felszólalni, még csak egy megjegyzést teszek. A. múltkor a t. miniszter úr figyelmét reá irányítottam arra a szerintem teljesen elmondhatatlan igazságra, hogy senki nem tudja még, hogy milyenek lesznek a kereskedelmi szerződések a külállamokkal 1907 után; ennek következtében azt sem tudhatja, hogy milyen tengeri vonalakra lesz akkor szüksége a magyar kereskedelemnek, ime tehát most előre lekötni a tengeri hajózás irányát olyan dolog, a mit csak akkor szabadna megtenni, hogyha máskép nem cselekedhetnénk. De minthogy máskép cselekedhetünk, mert még tíz évre fennáll a szerződés az Adriával, mindenesetre nagyon koczkáztatott dolog most megkötni kezeinket. Ez az én állításom, a melyet eddig senki meg nem czáfolt abból az egyszerű okból, mert megczáfolni lehetetlen. A mi pedig azt illeti, hogy Magyarországnak a tengeren túli kereskedelmére befolyással lesz-e, vagy nem az, vájjon megköthető-e vagy nem Ausztriával a vám- ós kereskedelmi szövetség, erre a t. miniszter úr azt mondta ha jól értettem, hogy nem látja, minő befolyással lehet ez a magyar kereskedelemre. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Nem a kereskedelemre, hanem a szerződésre! Kossuth Ferencz: Tehát a szerződésre! Igen nagy befolyással lehet, t. miniszter úr, mert ha nem vagyunk képesek megegj^ezni Ausztriával, ez csak — ismervén a kormány állásjoontját bátran állíthatom — azért fog bekövetkezni, mert Ausztriában végtelen pretenziókkal fognak előállani.. . (Zaj a jobbos baloldalon. (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélsőbaldalon.) Elnök: Csendet kérek! Kossuth Ferencz: Mondom tehát, hogy ismervén a kormány irányzatát, meg vagyok győződve, hogyha nem kötik meg Ausztriával a vámszövetsóget, oz csak azért fog bekövetkezni, mert Ausztria követelései oly nagyok lesznek, hogy a vámszövetség e miatt nem lesz megköthető. Ennélfogva nincs kizárva, bár nem is valószínű, (Halíjuk! Halljak! a bal- és szélső baloldalon.) hogy vámháború jön létre Magyarország és Ausztria között, a mi nem lenne kívánatos, de nem lehetetlen. Már pedig ha vámháború jönne létre Magyaror-