Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-694
74 öí) 4. országos ülés 1901. nosókkal szemben ; ebből a szempontból semmiesetre sem méltányos megróni az Adria társulatot. Rakovszky István: A Lloydnál van! Gr. Batthyány Tivadar: Látja t. képviselőtársam, kifogásolják, ha az ember nem beszól ós nem tudok egy mondatot elmondani a nélkül, hogy félbe ne szakítsanak. Rakovszky István: A ki haragszik, annak nincs igaza ! Gr. Batthyány Tivadar : Akkor t. képviselőtársaimnak nincs igazuk, mert én ezen vita alatt nagyon sokat láttam az urakat haragudni. (Úgy van! Úgy van! Elénk tetszés jobbfelöl.) Rakovszky István: De jobban senki sem haragudott, mint a miniszter. (Zaj. Halijuk! Halljuk!) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Ne méltóztassanak dialógusokat csinálni a beszédekből ! Gr. Batthyány Tivadar: Ismétlem, — mert a mondatot nem tudtam befejezni — hogy az Adriának ezen szempontból semmi szin alatt sem lehet szemrehányást tenni. Áttérve most már a további kérdésekre, mindjárt elsőnek is kénytelen vagyok felkérni a t. házat, hogy valahogy Major Ferencz t. barátomnak azon eszméjét, a mely egyszer, sok év előtt már felmerült, s akkor szerencsésen el is lett temetve, valahogy fel ne karolja, s ez alatt értem a tengeri hajózás államosítását. Major Ferencz: Nem úgy mondtam! Gr. Batthyány Tivadar: Egyszerűen a tengeri kereskedelmi hajóknak az állami üzembe való vétele az, a mit t. képviselőtársam kivan. Major Ferencz: Ez az! Gr. Batthyány Tivadar: Nohát ez az, a mi ellen én a legvégsőig küzdenek, ha egyáltalában ez a kérdés valamikor miniszteri oldalról szóba jönne. Engedelmet kérek, (Halljuk! Halljuk!) t. képviselőtársam mindenesetre — beszédéből legalább azt vettem ki — arra gondol, hogy ezt az államvasutak vennék kezükbe. Major Ferencz: Igen! Gr. Batthyány Tivadar: És hogy ez lenne példáéd Kecskemétről, Budapestről, vagy Kolozsvárról folytatása az államvasutaknak, Fiúméból s tovább a tengeren túlra. Ez elméletileg gyönyörű szép dolog, de a gyakorlatban ón nem ismerek a világon olyan üzletet, olyan üzleti kört, a mely olyan mobilitást igényel intézkedéseiben, a mely olyan rigorozitást kivan meg az üzemi kiadások redukálása április 20-án, szombaton. tekintetében, a minő a tengerhajózás. Nem ismerek olyan üzletet, a mely a közvetlen gyors és a, legvégsőig vitt kommercziális vezetést annyira igényelné, mint a tengerhajózás. Már pedig bocsánatot kérek, hogy ezen kellékekkel egy állami szervezet bírhasson, az egyszerűen ki van zárva. Ki van zárva, azért, mert az állami kezelés eo ipso nehézkesebb, kell, hogy nehézkesebb legj^en, lassúbb, kell, hogy lassúbb legyen, egyszerűen azért, mert az állam egy ilyen óriási vagyonkezelést egy ember kénye-kedvére nem bizhat ós kénytelen egy nagy ellenőrző apparátust fentartani, mihelyt pedig ez az ellenőrzés korrekt, rigorózus, akkor az az üzem határozottan lassú, meg van bénítva, akkor pedig az az üzem nem kommercziális és akkor az az üzem meg nem felel hivatásának. Major Ferencz: Belgiumban így van! Gr. Batthyány Tivadar: Tudom, a belga két gőzöst érti, de mi az a belga két gőzös, a. mely egy pár órát megy a kanálison át, ahhoz képest, hogy ez a nagy magyar vállalat ..harmincz-negyven gőzöse a világ minden részébe jár, messze utakon közlekedik. (Úgy van! Úgy van ! jobb felöl.) Különben egy konkrét példával fogom igazolni, hogy a leghivatottabb organizmus, az államvasutak igazgatósága mennyire érzi annak nehézségét, hogy kommercziális bázison üzemeket .vezessen. Mi Fiume részéről éveken át szorgalmaztuk, kértük, ón e házban is többször fölszólaltam az iránt, hogy a fiumei közraktári vállalatot vegyék át az államvasutak kezelésébe, nem birtam elérni, végre báró Dániel Ernő miniszter úr igenis elvileg elhatározta, hogy állami kezelésbe veszi. És min akadt meg a a dolog? Az államvasutak igazgatóságának ellenzésén, a, mely semmi szín alatt a felelősséget magára vállalni nem akarta. Igenis, Pichler Győző képviselő úr, ez így van. Pichler Győző: Hát az eszkompt-bank közraktára semmi? Gr. Batthyány Tivadar: Épen arról van szó! Pichler Győző : Arról van szó, hogy nem adta ki az eszkompt-bank a kezéből. Hagyjuk ezt a dolgot! (Zaj. Az elnök csenget.) Ezt jó lesz hagyni! Jó lesz hagyni az eszkomptbank közraktárát! (Az elnök csenget.) Ez nagyon kényes kérdés! Ne hozzon ilyent elő! (Zaj. Halljuk! Halljuk! Az elnök csenget.) Gr. Batthyány Tivadar: Nem hagyom, t. képviselőtársam! Én támadtam meg ezt, én támadtam a sajtóban az eszkompt-banknak ezt a vállalatát . . . Pichler Győző: Tudom, és abban igaza van a gróf úrnak!
