Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-694
(ifi 094. országos ülés 1901. április 20-An, szombaton. nagyobb mértékben berakodnak, akkor azután érintik Fiumét, úgyszólván egypár órára s úgy mennek tovább, így tehát a marseillei járatok elsősorban Trieszt érdekében vannak s az Adria tényleg Triesztnek teljesíti is a marseillei járatokat. (Úgy van-! a baloldalon.) De eltekintve ettől, a járatokra vonatkozólag még az a fontos aggályom is van, hogy az egyes kikötők generalizálva vannak. Generalizálva vannak az összes nyugati kikötők, nem azért, mintha az Adria mindenüvé be is futna., hanem azért, hogy magának biztosítsa ezt a, kört, ós hogy kizárjon innen mindenkit, kizárja a szabad hajózást nemcsak Marseilleből, vagy Bordeauxból, hanem valamennyi nyugati kikötőből. Valóban nem érthetem, hogy szakértő ember, szakminiszter hogy engedhet be a szerződésbe ilyen dolgot, a mely nem egyéb, mint tisztán kifejezett monopólium-adás. Bizonyítsa be nekem az ellenkezőt a t. miniszter úr! Az Adria azért biztosít magának a szerződésben minden nyugati kikötőt, hogy — ha esetleg nem is jár be oda, ha egyik-másik helyre nem is teszi be a lábát sem — más vállalat ne kaphasson szubveneziót oda ós így neki konkurrenczia ne teremtessék. Ez magában véve oly nehózménye ezen szerződésnek, hogy én a magam részéről a, magyar hajózás érdekében jóvá nem hagyhatom az ilyen menettervet, a hol ilyen generalizáczió van felvéve, a mely csak arravaló, hogy monopóliumot teremtsen az Adriának. T. miniszter úr! Az Adria-hajózásra vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy ezen járatoknál, a mebyek itt be vannak véve, még az új tíz hajó megépítésénél sincs kikötve semmi arra nézve, hogy az Adria ezeket a járatokat saját hajóival fogja teljesíteni. De az ki van kötve egy másik szakaszban, — a melyről majd annak idején bővebben szólok, — hogy az Adria, szabad hajózást űzhet. Én. attól félek, t. miniszter úr — minthogy a. kereskedelemben nincsen olyan nagy ugrás, hogy az eg}nk évben elég volt 25 hajó, a másik évben kell tízzel több, — hogy az Adria, ezen tíz hajóját legnagyobb részben majd szabadhajózásra, fogja felhasználni. Hiszen most is több mint negyvennel űz szabad hajózást, de majd még nagyobb mérvben fogja űzni, a. minthogy kénye-kedve szerint űzheti is azon kartellnél fogva, a melyben az olasz hajóstársasággal van, és azon megegyezés folytán, a mely közte és a többi társulatok közt a Földközi tengeren fennáll. Most megadatik neki a mód, hogy ezen opczió ós ezen új húsz évi kitolás folytán minden veszteség nélkül megépítheti a tíz hajót, sőt kétségtelen, hogy e közül a tíz közül ötöt a részvényesek úgyszólván ingyen kapnak, mert hatmillió felpénz — a mely megfelel öt-hat hajónak — a zsebükben marad. Nekik tehát nem oly nagy áldozat a tíz hajó beszerzése, annál kevósbbé, mert biztosítva van nekik a szabad hajózás. Ebből az következik, hogy ezáltal mi útját vágjuk a fiumei egészséges hajóépítésnek és a magyar hajók szaporodásának, mert ezzel igenis monopóliumot adunk kezeibe az Adriának, minthogy kizárjuk a szabad hajózás segélyezését az összes nyugati kikötőkből, s az egész nyugati irányt kezébe adjuk az Adriának. Így tehát természetes, hogy nem akad vállalkozó, sem hajóépítő, a ki ilyen bizonytalanságban és ilyen nagy monopolizált társulattal szemben jövedelmet várhatna a hajóópítéstől, vagy a szabad hajózástól. Ez világos és tiszta dolog, mert ha elzárom a levegőt bizonyos irányban, akkor feltétlenül elzárom azt is, hogy arra a helyre akár csak egy madár is betegye a lábát. így van ez itt is. Elveszem az életet a szabad hajózás emelkedésétől és attól, hogy Fiúméban magyar hajók nagyobb számban ójnilhessenek, mert a hajójáratok után a legnagyobb jövedelmeket teljesen biztosítom és monopolizálom az Adria számára. E tekintetben már úgy gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam, mint Mezei Mór szintén előadták aggályaikat épen a szabad hajózás szempontjából és azt mondották, hogy lehetetlen, hogy a t. miniszter úr máskép értelmezze a 31. §-t, mint úgy, hogy azért egyes járatokat lehet, sőt kell is szubvencziónálni, illetőleg bizonyos kedvezményben részesíteni. A miniszter úr azonban válaszában ezt kizárta, mondván, hogy azon terület, a melyen a szubvenczionálás történt, teljesen ki van zárva a szabadhajózás szubvencziója szempontjából. Tehát igazam van nekem akkor, midőn azt mondom, hogy igenis a szabad hajózás ezáltal tulajdonkópen meg van ölve, teljesen meg van bénítva, ós nem marad más a szabad hajózás számára., mint esetleg a keleti irány akkor, ha a Lloyddal való szerződós lejár. Gr. Batthyány Tivadar: Már most! Major Ferencz: Nem erre mondottam, csak a keleti irányt mondottam. Tudom, hogy ez most is meg van, de az Adriának akkor nyilik meg az ő tere Keleten. Nagyon jól tudom e dolgot. Tehát 1906-ban jár le a Lloyddal való szerződés ós én azt hiszem, hogy ennek talán van egy kis része a mostani húszéves meghosszabbításban.
