Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-694

62 (S94. országos ülés 1901. április 20-án, szombaton. rónában kifejezve, 360—480 koronát, a szerint, milyen a rangfokozata; a Magyar-Horvátnál kap 140 koronát; de különben ez nem számít, mex't az parthajózást tart fenn. Hanem például a Pugliánál 300 koronáig, a Lloydnál 290—440 koronáig megy a fizetés; azonban hozzáteszem, hogy a Lloydnál a, brazíliai útnál még egy 60 koronányi pótlék is hozzájárul a fizetéshez, ezt tehát hozzá kell adni. De a brazíliai úton az Adria 528 koronát ad a parancsnoknak, méltóztatik tehát látni, hogy ezen két társulattal szemben pedig ezek nem jelentéktelen társulatok, az Adriánál a parancsnok nincs rosszul díjazva. Vegyük már most például az első fedélzeti tiszt fizetését. Az első fedélzeti tiszt az Adriánál havonként 180—204 koronát kap; a Magyar-Horvátnál a második évben már 160 koronát; a Pugliánál 200 koronát; a Lloydnál 230—250 koronát, s a brazíliai járatnál ehhez még hozzájön 50 korona; az Adriánál a brazíliai járaton kap összesen 300 koronát, tehát épen annyit, mint a Lloydnál. A második fedélzeti tiszt az Adriánál havonta kap 132—156 koronát; a MagyarHorvátnál 180 koronát, itt tehát jobban van fizetve; a Pugliánál 125 koronát, tehát itt rosszahbúl van fizetve; a Lloydnál 140—150 koronát; az Adriánál a brazíliai úton kap 221 koronát. Még csak egyet jegyzek meg : a kezdőtiszt az Adriánál kap 96 koronát, a Pugliára nézve nincs meg az adatom; a Lloydnál kap 70 koronát; a Lloydnál a brazíliai útért még ehhez hozzájárul 20 korona, ez összesen 90 korona; az ^Adriánál a brazíliai úton kap 120 koronát. Vagy vegyük az első gépósztiszt fizetését ; az első gépésztiszt az Adriánál kap havonként 312—336 koronát; a Pugliánál 300 koronát; a Lloydnál 220—320 koronát. A brazíliai úton hozzáfizet a,z utóbbi még 60 koronát, ez tehát összesen 380 koronát tesz ki; az Adriánál azonban a brazíliai úton a fizetés 432 koronára rág. Én tehát összeállítottam az egész tabellát minden egyes közegekre nézve, s mindenből, ón legalább azt a meggyőződést merítettem, hogy a, tisztek nem állanak rosszul és nincsenek is rosszul fizetve. Rakovszky István: Hát a levonások? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Itt természetesen tekintetbe jő először a levonások, másodszor a nyugdíj kérdése, a melyre kiváló figyelmet kell fordítani ós én nem tagadom, hogy szükségesnek tartom a társulatot e tekintetben kellő eljárásra szorítani, mert a nyugdíjra, vonatkozólag, a mint méltóztatnak tudni, most történtek meg a kellő intézkedések. Rakovszky István: Most csinálják! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Igenis, most kaptam meg; 1901. január elsejétől kezdve van' a szabályzat helybenhagyva, de most azután a kormánynak is gondját kell, hogy képezze, hogy e nyugdíjalapnak dotácziója necsak aránylag legyen jobb, (Helyeslés a baloldalon.) de egyszersmind kipótolja azon mulasztásokat, a melyek e tekintetben a múltban előfordultak. Én tehát a javadalmazás kérdésével általában oda konkludálok, hogy éber figyelemmel kell ezt kísérni, s az alkalmazottak érdekében meg kell tenni mindent, a rni csak lehetséges. A t. képviselő úr figyelmeztetett ezután az egyenruha kérdésére ós több effélére. Mindezekben igaza van; mindig ügyelni kell arra, hogy egy ilyen, már czíménél fogva is magasrangú vállalat közegeinek külső megjelenése is méltó legyen, és erre a társulatot figyelmeztetni is fogom. De fontosabb ennél a járatok kérdése. Itt két irányban foglalkozott a képviselő úr a dologgal. (Halljuh! Halljuk!) Először visszatért arra a polémiára, a mely köztem ós közte bizonyos járatok mórtföldszámára vonatkozólag felmerült, de utolsó konklúziója e tekintetben — mert sok részletbe nem akarok bocsátkozni — az volt, hogy a mennyire emlékszem, összesen 23.000 mértföldnyi clifferencziát hozott ki. Rakovszky István : Ha külön járat lenne ! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Igenis. Hát én ezt a differencziát egy nagyon közönséges figyelmeztetéssel el tudom enyésztetni. A t. képviselő úr tudniillik a Marseille és Valenczia közti távolságot 220 mórtföldre vette, pedig az 360 mértföld. Méltóztassék utána nézni, meg fog róla győződni, hogy így nem 11.200, hanem 32.000 s egynéhány mórtföld fog kijönni. Itt van a clifferenczia. Méltóztassék utána számítani, hogy vájjon kinek adata,: az ón adatom helyes-e, vagy a képviselő úré? Ennél azonban fontosabb az, a mit a járatok megtartása ós különösen a mórtföldeknek befutása tekintetében mondott, mert ón egészen abban a felfogásban vagyok, hogy igenis feltétlenül meg kell követelni, hogy a kikötött mértföldek Fiúméból és Fiúméba határozottan mint minimális kötelezettség, — ha már az egész szubvenczió kiszolgáltatik, — befuttassanak. A t. képviselő úr az Adriának három évi üzleti jelentéséből azt olvasta ki ós hozta fel, hogy 1900-ban volt plusz 10.000,1899-ben pedig mínusz 60.000. Úgy tudom, így mondta. 1898-at még kedvezőtlenebbül tüntette fel. Ezek az adatok igazak, azonban elfelejtette a képviselő úr, hogy itt, a hol az Adria beszámol, saját hajóinak teljesítményével számol be ós nem veszi fel