Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-694

fíí)4. országos ülés 1901, egyúttal a bérelt hajókat is. Már pedig meg van neki engedve ós esetről-esetre mindig megengedtetik, hogy ő teljesítményeinek egy részét ne saját hajóival teljesítse, hanem bérelt hajókkal. Hiszen ebből is egy vádat csináltak. Hajói emlékszem épen Major Ferencz képviselő úr hozta fel ezt és e tekintetben nagyon sok figyelemreméltót mondott, mert ha elharapózni engedjük a bérelt hajóval való működést az Adriánál, az a magyar tengerészeti ügynek határozottan árt. Ebben igaza van. Ez egyik fontos indoka annak, hogy siettettem a hajószaporítást, mert, a mint voltam bátor az első vita alkalmával említeni, arra a meggyőződésre jutottam, hogy a mostani saját hajóink évről-évre 40.000 tengeri mórtföldet futnak be. Ez olyan Leistung, a mint mondani szokták, hogy ennél többet nem is lehet kívánni. Ha a,zt akarjuk, hogy az Adria még nagyobb mértékben teljesítse ezt a szolgálatot saját hajóival: arra kell törekednünk, hogy saját hajóit szaporítsa. A mi pedig a proporcziót illeti, a melyben saját hajói működnek, ezekben az években, melyekre a képviselő úr hivatkozott, legnagyobb részben állott a bérelt hajókkal való működésben. A következő 1899. évben az Adria összesen 513 járatot teljesített, közöttük 326 járatot saját hajóival. Rakovszky István: 523-at! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Nálam ennyi van; lehet azonban, hogy az a helyes. Idegen hajókkal teljesített 187-et. így tehát mikor rájön, hogy saját hajóinak a mértföldszáma 905.779, ez tökéletesen igaz, azonban a, 187 járatnak a mértföldmennyisógét még hozzá kell adni a szolgáltatásokhoz, mert természetes dolog, ez bérelt hajókkal történt. Már most lássuk az 1900. esztendőt! 1900-ban teljesített az Adria 542 já,ratot. A t. képviselő úr az előbb kinevette a 326 járatot, mert ez 1900-ban van, az imént joedig 1899-ről beszéltem. Itt van az eltérés. Most beszélek 1900-ról. Ebben az évben teljesített 542 járatot ós ebből saját hajóival 323-at, idegen hajóval 219-et. Ez a magyarázata annak, hogy azt a szolgáltatást, a melyre kötelezve van, teljesítette, sőt még nagyobb mértékben teljesíti azt. Már most ezt a szolgáltatást akarom kifejezni a t. képviselő úr-, nak nemcsak mórtföldekben, de szállítmányokban is, mert ebből fogjuk megítélni, hogy milyen proporcziók vannak itt. A múlt alkalommal, midőn Major Ferencz t. képviselő úrral, xígy hiszem, az idegen kikötők közti teljesítményeket közöltem, akkor beszéltem Hamburgról, az olaszországi ós francziaországi kikötőkről és erre vonatkozólag hoztam fel az adatokat április 20-án, szombaton. f^g két esztendőről úgy, hogy mit teljesített saját. ós mit teljesített idegen hajókkal az Adria. Most azonban, hogy megítéljük a helyzetet, az egészet fel kell, hogy vegyem. Tehát felveszem az egész évnek a teljesítményét. De kijelentem, nehogy félremagyaráztassam, hogy abban, a mit mondandó vagyok, az idegen kikötők közötti - forgalom is benne van. Tehát az egészet lokaliter vettem. És akkor a dolog így áll. 1897-ben például a behozatal volt összesen a saját hajóival 667.978 métermázsa, és bérelt hajóival 195.175 métermázsa. 1898ban volt a behozatal saját hajóival 590.884 métermázsa, bérelt hajókkal 114.571 métermázsa. 1899-ben volt saját hajóival 427.309 métermázsa, bérelt hajókkal 152,963 métermázsa. 1900-ban volt a behozatal saját hajóival 286.550 métermázsa, idegen hajókkal 165.620 métermázsa. Tehát összesen 452.170 métermázsa. A kivitel volt 1898-ban összesen 1,511.399 métermázsa saját hajóival, idegen hajókkal 505.796 métermázsa, 1897-ben volt a kivitel s a saját hajóival 1.498.603 métermázsa, bérelt hajókkal 414.821 métermázsa, 1899-ben volt a kivitel saját hajóival 1,643.037 métermázsa, bérelt hajókkal 780.512 métermázsa. 1900-ban volt a kivitel saját hajóival 1,983.200 métermázsa, bérelt hajókkal 844.910 métermázsa. Ebből méltóztatnak tehát látni, hogy a teljesítménynek nem ugyan a legnagyobb, de mindenesetre igen jelentékeny része bérelt hajókkal történvén, üzleti jelentésének ezen részében, a hol saját hajóiról és azoknak működéséről ad számot, ez nem fordulhat elő. Ez vezethette a t. képviselő urat félre. A. Carolára nézve már tegnap nyilatkoztam, hogy ez nem az én tényem, hanem ezt én mint befejezett dolgot vettem át; e tekintetben tehát nem változtathatok semmit. A mi már most a t. képviselő úrnak indítványát illeti, nem tagadom, hogy ott bizony több szolgálmány van felvéve ós határozottan jó volna az is ; hanem méltóztatnak tudni, hogy ez azután szintén pénzbe kerülne. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy eredeti tervem és programmon arra zsugorodott össze, a mit a szerződésben hozok javaslatba. Nem ! Sokkal többet kívántam, de ez többe került volna. Hogy ezt javaslom, így a: mint van, ez azért történik, mert ez megállapodás, a melytől én tisztán pénzügyi szempontokból sem térhetek el ós azért kérem az eredeti szöveg megtartását. (Helyeslés jobb fel öl.) Elnök: T. ház! Rakovszky István képviselő úr félremagyarázott szavainak helyre igazítása czímón kért szót! Rakovszky István: T. ház! Fólrema-