Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-694

(594. országos ülés 1901. április 20-án, szombaton. QJ mint Máltának érintésével, Barcelonába és Valencziába. 9. Évenként 20 járat Fiúméból Olaszország ós Sziczilia fontosabb kikötőinek, valamint Máltának érintésével. 10. Fiúméból hat járat Marseillebe Portugaliánnk érintésével, Hamburgba vagy Kopenhágába, Antwerpen, Rotterdam vagy Amsterdam érintésével. 22. Évenként 12 járat Bordeaux-ból Fiúméba. 23. Évenként hat járat Kopenhágából, vagy Amsterdamból, vagy Rotterdamból, vagy Antwerpenből Tanger érintésével Fiúméba. 24. Évenként hat járat Braziliából Tanger érintésével Fiúméba, melyek közül két járat a, magyar királyi kereskedelemügyi miniszter kívánságára a La-Plata államok megjelölendő két kikötőjéből indítandó. 25. Évenként 12 járat Algírból Tunis, Sziczilia és Málta érintésével.« A negyedik bekezdés továbbá ekként szólna : »A 10. szám alatt érintett »Portugalia érintése« semmiesetre sem hagyható el a Fiuméből kiinduló járatoknál: viszont a Fiúméba indítandó járatoknál csak azon esetre kötelező Portugália, érintése, ha legalább 120 tonnányi rakomány lett bejelentve*. Ajánlom a módosítást elfogadásra. (Helyeslés balfelöl.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. ház ! Legelőször is egy vád ellen kell hogy védelmezzem magamat. Rakovszky István képviselő úr azt mondta, hogy ez a kormány eddig nem zárkózott el az ellenzéki részről jött módosítások elől, s hogy ezzel a rendszerrel ón szakítottam. Bocsásson meg nekem H. t. képviselő úr, ott, a hol az ember meggyőződésével ós a helyzet által adott lehetőséggel el lehet fogadni egy módosítást és azt jónak tartom, bizonyára ón sem fognék elzárkózni soha, s legyen meggyőződve a t. képviselő úr, hogy semmiféle makacsság e tekintetben bennem nincsen. (Helyeslés a jobboldalon.) Talán volt alkalma a t. képviselő úrnak arról meggyőződést szerezni, hogy a kapaczitáczió elől én sem zárkózom el. Azonban itt a helyzet, sjoeczialiter az én helyzetem, egészen más. Én legjobb tudásom és iparkodásom szerint kötöttem egy szerződést abból a czólból, hogy Fiume kereskedelmének szolgálatot tegyek. Vannak sokan ellenkező nézeten, kik ezt a szerződést rossznak, korainak, drágának tartják. Eddig is a vita folyamán mindig tárgyilagosan, s mindig adatokkal iparkodtam az én meggyőződésem helyességét bizonyítani; sikerült-e, vagy nem, azt nem tudom; de egyet talán mégis szabad e tekintetben igényelnem, azt tudniillik, hogy ha én az adatok alapján és a czél szempontjából egy szerződést czélszerünek tartok, ha ahhoz ragaszkodom, akkor ez nem azt teszi, hogy nem engedem magam kapaczitáltatni, hanem hogy a vita jelenlegi stádiumában még nem merült fel olyan lehetőség, olyan modus proczedendi, a mely e tekintetben egyáltalában jobb, czélszerűbb megoldást rám nézve lehetővé tett volna. Ily körülmények között természetes tehát, hogy ahhoz ragaszkodom. Ez nem ellenszenvből, nem makacsságból történik, hanem egyszerűen azon meggyőződésből, hogy ezen szerződés a maga feladatának megfelel. (Helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás a baloldalon.) A mi azt a szemrehányást illeti, hogy Meszlény Pál t. képviselő urnak azon megjegyzéseire, melyeket a tisztviselőknek, s az alantas közegeknek az Adriánál való élelmezésére, ellátására vonatkozólag tett, nem reflektáltam, legyen szabad kijelentenem, hogy ez nem azért történt, mintha az iránt érzékem nem volna vag}- érdeklődéssel nem viseltetném, mintha ezt szemügyre nem venném; sőt ellenkezőleg, őszintén bevallom, hogy ezen adatokról eddig még nem volt tudomásom. Rakovszky István: Mit csinált a kormánybiztos ? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Azokról az adatokról, a melyek mint vádak felhozattak, tudniillik hogyan spekulál az Adria, hogyan parancsol rá a kapitányra, s hogyan változtatja meg megint a rendszert stb., nem volt tudomásom. Az ón miniszterségem alatt legalább ilyen panasz nem fordult elő; én csak arról beszélek, a mi a működésem alatt történt. Mindenesetre ezt vizsgálat tárgyává teszem, s a mit lehet, a magam részéről meg fogok tenni. (Helyeslés.) A mi pedig a személyzetnek javadalmazását illeti, — ezt már Rakovszky t. képviselő úr hozta ma elő — e tekintetben csakugyan merültek fel a hírlapokban panaszok, s én vizsgálat tárgyává is tettem a dolgot. Tüzetes adatokat kívántam be, a melyekben az egyes közegeknek a fizetése közölve van. és összehasonlításokat tétettem a hasonló természetű hajóvállatokkal, például a Magyar-Horváttal, a Pugliával, a Lloyddal és ehhez vettem az Adriát; ezek rokontermészetű vállalatok. Ezekből az adatokból, a mint egy pár példával bátor leszek illusztrálni, azt a meggyőződóst szereztem, hogy— nem tagadom, van javítni való itt is •— ezekhez képest az Adriánál nem áll olyan rosszul a közegeknek javadalmazása, a mint az fel volt tüntetve. Vegyük például a parancsnokokat. Az Adriánál egy parancsnok kap havonként, ko-