Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-694
58 6Í>4. országos ülés 1901. április 20-án, szombaton. a felszólalásra, hanem az is, hogy az Adria oly silányul és rosszul fizeti a tisztviselőit, hogy 1895-ben az egész tisztikara sztrájkolt és nem akart lítra kelni az ismételt fizetésleszállítások miatt. Ezekről akkoriban az »Independenza« is irt. íme, t. képviselőház, egy magyar királyi társaság, Fiúméban olyan kényes helyen a magyar királyi jelleget azzal tünteti ki, hogy embereit embertelenül kizsarolja, a mi az egész világ nevetségére azt eredményezi, hogy mikor hajói lítra akarnak indulni, nincsenek kapitányai, nincsenek kormányzói, mert a fizetósleszállítások miatt nem akarnak hajóra szállni. Hát t. kereskedelemügyi miniszter úr, mit csinált az a kormánybiztos, a kinek ott 4000 forint rendes fizetése van, hogy 7 nem tett jelentést a kormánynak, és nem jártak el a legnagyobb szigorral ezen társulat ellen, a mely nemcsak, hogy nem javult, hanem a tegnap előadottak szerint, — a melyekre nagyon sajnálom, hogy nem reflektált a miniszter úr, mert kis emberekről volt szó, — ezen kis embereknek megérdemelt és kiérdemelt fizetésén és élelmezési pótlékain is akar gazdagodni, akkor, mikor 14—15°/o-os dividendákat fizet, és 1,002.000 korona leírásokat eszközöl, kétmillió és néhány százezer kormányi bruttojövedelemből. Arra is figyelmeztetem a t. kereskedelemügyi miniszter urat, hogy az alkalmazottak külső megjelenése rendkívül szégyenletes. Saját tapasztalataimból is tudom, — mert utazgattam arra az Adria hajóival, — hogy egyenruhát sohasem viselnek, csak Fiúméban, és rendesen elrongyolódott, piszkos ruhákban járnak, de sapkájukon ott díszeleg a magyar korona, Hát ha már megadjuk a magya,r királyi czímet, — és Baross miniszternek az volt a főczólja ezen Adria társaság létesítésénél, hogy a magyar lobogó méltóan legyen képviselve, — hát ilyen mellékes dolgokra is tessék figyelni; nem lesz talán 14°/o-os dividencla, hanem csak 13 3 /4°/o, de ebből az 1 /4°/o-b6\ azután tisztességes módon lehet majd az embereket öltöztetni, T. képviselőház! Most áttérek ezen szakasznak sokkal fontosabb részére, a mely magukat a járatokat érinti. Már az általános vitában felemlítettem, hogy én a szubvencionálásnak ezen formáját szerencsésnek, helyesnek nem tartom, hanem a vonalaknak szubvencziónálását követelem. A vonalak szubvencziónálását követelem azért, mert akkor kevésbbé jövedelmező vonalakra is fogja, adni magát az Adria, és így talán megnyitna a magyar kereskedelemnek oly útirányokat ós oly kereskedelmi góczpontokat, a melyek előttünk manapság még ismeretlenek. Hisz a kereskedelmi tengerészeknek az is feladata, hogy keressen fel új kereskedelmi összeköttetéseket. De ha az Adriának fejlődósét tekintem, 1891-től kezdve, azt az egyet látom, hogy egyesegyedűli törekvése arra irányúi, hogy lehetőleg nagy dividendákat osztogasson, és azokkal az útirányokkal, a melyek neki nem jövedelmeznek, bár jövedelmezhetnének a magyar kereskedelemnek, felhagy. (Úgy van! hal felöl.) Nem lehet most a t. miniszter urat okolni és vádolni azon eljárásért, a melyet a Fekete tenger-járatok beszüntetésével, még pedig törvénytelen beszüntetésével követtek. Törvénytelen volt ez a beszüntetés, mert erről még ideiglenes felmentést sem lett volna szabad adni addig, míg a törvényhozás ehhez hozzá nem járult, a mi 1897-ben meg is történt. Ez is azt bizonyítja, hogy az Adria nem akart kötelezettségének eleget tenni, nem küldötte oda azt a. két gőzöst, nem próbálták meg a kereskedelemnek a megnyitását Magyarországa számára, hanem egy új kereskedelmi hajózási társulatot kellett alakítani új szubvencziÓA^al, hogy azon terhes kötelezettséget magára vállalja. De', t. képviselőház, ezek a járatok nemcsak hogy a czélnak meg nem felelnek, hanem nincsenek arányban a szubvencziőval sem. És most kell, hogy visszatérjek még egyszer azon érvelésre, a melyet az általános vita alkalmával fölhoztam, kell hogy visszatérjek annyival is inkább, mert a t. miniszter úr tegnapi felszólalásában egy elvet állított fel, a. mely tökéletesen megegyezik az ő indoklásával, tökéletesen megegyezik a törvény eljárásával, hanem egy nagy bökkenő van; hogy a kivitel nem egyezik meg evvel az elvvel. A miniszter úr a tegnapi napon ezt mondotta (olvassa): »A képviselő úr, — tudniillik Pichler Győző, — egészen végig élesen magyarázza a szubvencziót, a mely fix öszszeg és átalányban kifejezve 1,400.000 koronát tesz. De ez nem méretik sem mértföldek, sem járatok után, hanem in totó az összes já,ratoka/t és összes mórtföldszolgálatot, a melyre kötelezte magát a társaság, ennek fejében kell teljesítenie. Tökéletesen helyes, tökéletesen jó. De ez nem reparcziáltatik egyes járatokra és egyes hajókra.* Tökéletesen elfogadom ezt az elvet, de, t. képviselőház, a jelentésnek ez a része, a mely a miniszter aláírásával van itt ellátva, nem felel meg a tényeknek. Be fogom ezt bizonyítani a miniszter úr számításából és igazolni fogom még egyéb okokkal is. A jelentós a 20-ik oldalon előszámlálja a járatokat, 25 járatot tüntet ki 1,047.000 tengeri mértfölddel, a melyet az új szerződés értelmében kell majd az Adriának teljesíteni.
