Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-694
Mii. országos ülés MM április 2t>-áti, szombaton. 57 Madarász József: Ugyanezt _ akartam mondani, hanem azon külömbséggel, — de elfogadom a t. előttem szóló óhajtását is, — hogy mivel az 1. §. már kimondta, hogy a szerződés, elfogadtatík, az 1. §. tárgyalása cdőtt a szerződésen kell kezdenünk ós azt szakaszonként, a mint a házszabályok rendelik, felolvasva, a felett tanácskoznunk, szakaszonként kérdezvén, hogy akar-e valaki hozzászólni vagy nem. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy az előttem tett indítvány következtében is előbb vegyük elő a szerződóst szakaszonként, pontról-pontra és midőn ezekkel végeztünk, akkor térjünk át az 1. §. tárgyalására, mert miként hiszem, a t. ház el fogja fogadni a 2. §-t de remélem legalább némi változtatással. De bármiként lesz, csak akkor lehet az 1. §-t, tiszteségesen és jól tárgyalni, ha már a szerződésen a ház túlment ós azt vagy elfogadta, vagy módosította, — ha az én reménységein teljesülne — egészen elvetette. Ez az, a mit előadni kívántam. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: T. ház! A kívánalom oly irányban merült fel Rakovszky István képviselő úr részéről, hogy az 1. §. párhuzamosan tárgyaltassók. Azt hiszem, az általa kívánt ezél elérhető lesz úgy, — mert ilyen alakban, hogy az 1. §. párhuzamosan tárgyaltassók, nem lehet, — hogy az 1. §. függőben hagyassók. . . (Helyeslés.) Rakovszky István: Utoljára nekem ez ellen sincs kifogásom. Elnök:... ós a 2. _§. tárgyaltassók előbb, mely a szerződós szövegét tartalmazza, s ha ezzel a szakaszszal a ház végzett, akkor térjen vissza az 1. §-ra. (Helyeslés.) Rakovszky István: Bocsánatot kérek, a ház csak akkor térhet vissza az 1. §-ra, ha a szerződés utolsó szakaszát már letárgyalta. Elnök: Ugyanezt mondtam! Rakovszky István: Úgy értettem, hogy azt méltóztatott mondani, hogy ha a szerződós 1. §-át letárgyaltuk. Elnök: Hogyha a szerződós, vagyis a 2. §. letárgyaltatott, akkor tér vissza a. ház az 1. §-ra. Hozzájárul ehhez a ház? (Igen!) Akkor következik a szerződós. Dedovics György jegyző (olvassa « 2. §-t). (Az elnöki széket Tallián Béla alelnök foglalja el.) Lukáts Gyula jegyző: Rakovszky István! Rakovszky István: T. képviselőház! Eloszlott talán a reménynek utolsó sugara is, hogy sikerülni fog ezen nagyon terhes szerződésen valamit is változtatni. Nagyon sajnálom, hogy így minden kilátás nélkül kell KÉFVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXV. KÖTET. ebben a harczban tovább is részt vermem, sajnálom annál inkább, mert voltak jelek arra, hogy a t. kormány szakított a múlttal, az előbbi kormányok praxisával, a mely abban állt, hogyha bármely beigazolt czáfolat jött az ellenzők részéről, azt már csak azért is ridegen visszautasították, mert épen az ellenzék részéről jött. Úgy a t. miniszterelnök úr, mint a t. pénzügyminiszter úr nagy, életbevágó és fontos törvényjavaslatoknál nem átallották az ellenzék részéről a kapaczitácziót elfogadni és az ellenzék által indítványozott móclosítványok nem egyike foglal helyet Magyarország törvénykönyvében az utolsó két év óta ós nem a törvény belbecsének kárára.. A legelső, a ki ily ridegen szakított ezzel, a t. kereskedelmi miniszter úr. És én ezennel egy kérdéssel fordulok ő hozzá. (Halijai:.') Tognap Polónyi Géza t. képviselőtársam felolvasott a Wiener Bankverem közgyűléséből egy passzust, a mely hiányzik a gyorsírói jegyzetekből. Ez a passzus akként szólt — beigazolhatom, mert hiszen újságból olvasta., — hogy a Wiener Bankverein kifejezte jelentésében, hogy az opezionáhs jogra nézve a magyar kormánynyal máris megállapodásra jutott. Kérdezem most már a kereskedelemügyi miniszter urat, vannak-e akár a Wiener Bankvereinnal, akár bárki harmadikkal más megállapodások, mint ezen törvényjavaslat? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Nincs! Semmi! Rakovszky István: Nincs? Akkor tehát elesik az én feltevésem. Mert én azon feltevésre alapítottam konklúziómat, hogy épen az, bogy titkos megállapodások léteznek, — a mint a Wiener Bankverein jelentése mondta. — az oka annak, hogy a t. kereskedelemügyi miniszter úr oly csoköiwösen ragaszkodik ezen törvényjavaslathoz. T. képviselőház ! A szerződős első czikkében azt a czímet olvasom, hogy: »Adria magyar királyi tengerhajózási részvény társaság.« Ha valakinek ezen qzím adatik : magyar királyi, ez mindenesetre kitüntetés számba megy ós evvel az a kötelezettség jár, hogy ezen kitüntetés szerint fog AÚselkedni az illető ós nem kompromittálja már külső megjelenésében is ezt a, czímet. Az Adria azonban mostanában embertelenül bánik alkalmazottaival, a mint ezt tegnap Meszlény Pál t. képviselőtársam előadásából hallottuk; az pedig valóban nem illik egy magyar királyi társasághoz, hogy kiaknázza, kizsa.rolja, kiélje az ő szegény hivatalnokait. De nem csak ez, a mi a. társulat, belóle-' téré vonatkozik és csak egyes képviselőknek előadásából jut felszínre, késztet engem erre s