Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-693
093. országos ülés 1901. április 19-én, pénteken. 51 állami vállalatnak megfizetni, mikor egy magánvállalat is van, a melyet szubvencziónálunk. Ezen tarifakedvezmény óriási és ha, a miniszter úr velem szemben tagadja, fentartom az állításomat, hogy a magyar államvasutak üzeméhez értő és azzal évtizedek óta foglalkozó embereknek véleménye és a legkiválóbb szakköröknek értesülése szerint az Adria horribilis, százezrekre menő pénzébe kerül indirekt a magyar államvasutaknak. (Nagy zaj bal felől.) Hogy Radocza János képviselőtársamat szintén megnyugtassam, midőn ón abban az irányban egész sorozat példát hoztam fel és midőn ón erre nézve a tételeket felsoroltam ós azt mondtam, hogy hozzávetőleg 400.000 koronára becsülöm ezt a titkos szubvencziót, ezt én negatíve értettem, tudniillik hogy ha a társulattal szemben nem igy járnánk el, ennyivel kevesebb volna a részesedése. és ennyivel nagyobb volna a magyar államvasút jövedelme. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Hogyha én ezt kifejtein, s erre fel nem kel Radocza képviselőtársam, ki ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, mint a hogy ő nem foglalkozott vele, különben egyszer csak felszólalt volna, mint a főváros legnépesebb kerületének képviselője ós nem egyszerű hollóval jelentette volna ki, hogy ő is képviselő, még pedig a fővárosban, de fölkel egy szakember, ki nem azért szakember, inert ezzel a kérdéssel foglalkozik, hanem mert kötelessége neki szakembernek lenni, mert abban a székben ül ós azt mondja nekem: »a képviselő úr azt mondta, hogy 400.000 koronát fizetünk, én peclig nem látok egyetlen egy fillért sem, hol fizetünk ? < — akkor én, bármikép tisztelem és becsülöm Hegedüs Sándor miniszter úrnak egyéniségét, személyét, ezt egyszerűen rosszakaratú félremagyarázásnak jelenteni ki. (Elénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kivan szólani. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Én Pichler Győző képviselő úrnak olyanformán válaszolok, hogy felolvasom két beszédéből azt a passzust, melyre állításomat alapítottam ós azután a t. házat kérem, hogy Ítéljen. A t. képviselő úr inárcziiis 21 -ón azt mondta: (olvassa) »Én a Francziaország és az Anglia, felé szóló tarifáról szólok; a tengeri díjak felemésztik a szárazföldi díjakat és ingyenes szállítás történik, a mivel titkos szubvenczió biztosíttatik az Adriának és ez egy évben 400.000 koronára megy fel.* Pichler Győző: Megy fel, de nem mondtam, hogy fizetik az Adriának. (Nagy zaj.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Tegnapi beszédjében pedig azt mondta (olvassa): >>Az Adria azok által rejtett szubvenczióban részesül, a, mely legalább 400.000 koronát tesz ki évenként. Az olasz ós franczia, tehát a legfontosabb hajójáratokról van itt szó, közöttük van Marseille is. Fentartom azt, hogy rejtett szubvencziót kap az Adria, és pedig legalább 400.000 koronát évenként. Ez a legfontosabb része talán a tarifakérdésnek, mert itt bonyolódik össze az Adria a magyar államvasutakkal, itt jön a magyar államvasutaknak a viszonya az Adriához tiszta világításban elő és itt látjuk, hogy a magyar államvasutak üzemére milyen befolyással van az Adria szubvencziója. A beszedett közvetlen, vagyis direkt díjtótelek következőkép osztatnak fel. A magyar államvasutak a normális tarifában 10, sőt néhány viszonylatban 12 százalék engedményt adnak, ellenben az Adria az egész tengeri díjat megkapja és abból nem enged egy fillért sem.* Azt mondja a képviselő úr, hogy ez a refakczia, ez a 10 meg 12 százalék úgy szerepel, mint egy jelentékeny koefficiense annak a 400.000 koronának, melyet a képviselő úr — nem tudom, hogy fejezzem ki magamat, ki adja, hogy adja —- az Adria mellékelőnyeként tüntet fel. Ezt a 10—-12 százalók refakcziát nem az Adria kapja, hanem az a, fél, (Zajos felkiáltások a szélső baloldalon : Azért megy az Adriához.') bocsánatot kérek, a félnek ez visszatéríttetik. Pichler Győző: Ezt a magyar államvasút fizeti vissza a félnek a reá eső tarifarészből! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: A megállapodást a múlt alkalommal felolvastam, hogy mindeg3nk fél azt a részét fizeti vissza a refakcziának, a mely az ő vonalára esik. Az államvasút fizeti a maga vonalára eső refakcziát ós az Adria a maga vonalára esőt, tudniillik ha refakczia fordul elő. Major Ferencz: Égy kellene lenni, de nincs úgy! (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelem ügyi miniszter: Ez azonban azért fordul ritkábban elő, mert a mikor a direkt tarifa megállapíttatik, a tengeri tarifa redukáltatik annyira, a mennyire kedvezményes tarifát nyújthat az a, vállalat, s ennek következtében ez a redukált tarifa számíttatik be a direkt tarifába. Már most az államvasút, mint minden vasút, a tarifát változatlanul állapítja meg, míg a hajóknál ez nem olyan változatlan, hanem hullámzásoknak van alávetve. Mi a különbség tehát? A vasútnál általában a maximális tarifa alkalmaztatik, és aztán a refakczia kiszol7*
