Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-693

52 (>9'i. országos ülés 1901. április 19-én, pénteken. gáltattatik. A tengeri vállalatoknál pedig már I a tétel megállapításánál történik a tétel redukcziója. (Zaj bal felől.) Egy kis türelmet kérek, mert, azt hiszem, tárgyilagosan beszélek. (Igaz! Úgy van!) De időközben a megállapított díjtételeknél is, nem állandóan, és nem is gyakran, előfordulhat az, hogy a konkurrenczia hullámzásánál fogva a megállapított, de már akkor redukált tengeri díjtételekből is történik leengedés. Ezt az Adria épen olyan módon téríti vissza, mint az államvasút. A kép viselő urat azonban félrevezette egy körülmény, a melyet vagyok bátor a dolog tisztázása érdekében felhozni. Az tudniillik, hogy ezen díjtételeket a Triesztből induló forgalom épúgy igénybe veheti, mint a Fiuméből induló forgalom. Ezt a képviselő úr fel is hozta. Ez a megállapodás a két kormány között, — ezt különben szó szerint felolvastam — abból a ezélból jött létre, hogy egyik kikötő a másik kikötőt egyáltalában ne szorítsa háttérbe. Ez a magyarázata ennek a. dolognak. (Tetszés és helyeslés jobb felől.) Pichler Győző: T. képviselőház! (Nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Milyen czímen?) Csak egy pillanatra veszem igénybe a t. ház türelmét, hogy teljes világításban legyen ez a kérdés. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Budapestről valaki felad egy árút Marseillebe. fizet érte 28 frankot. Ebből mondjuk, 17 frank esik a tengeri díjtételre, 11 a magyar államvasutakra. Az ón számításom azon alapú], hogy a kedvezmény, a melyet e tarifából adnak, s a mely 10 vagy mindent összeszámítva 20°/o, nem az egész 28 frankból lesz levonva, hanem csupán a magyar- államvasút tarifájából, s így az 15°/o-ot fizet a saját tarifájából, az Adria, pedig egy krajczárt sem. Ez a magyarázat. (Úgy van! balról.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Tökéletesen jól állította fel a t. képviselő úr. a példát, csakhogy ellenkező következtetésre jut. Vegyük ezt a roueni tarifát. Egészen úgy van. a mint ő mondta. Megállapíttatik 28 frankban. De hogy azt a tengeri tarifát 17-re tehessék, már előbb redukálni kellett azt 23—25-ről. Ebben mutatkozik a kedvezmény. A vasút ezt nem így számítja; a vasút nem változtat a mae'a tételein, azok minden irányban állandó érvényben ki vannak hirdetve. Most, ha a, vasút direkt tarifát akar felállítani, hogy segít magán? Nem azt mondja, hogy kihirdetett tételemet leszállítom, hanem azt, hogy a ki ebben az irányban a direkttarifát igénybe akarja, venni, annak, mikor feladja az árúját, számítom az egész tarifát, de ezt és azt a százalékot neki vissza fogom I téríteni. Ez a különbség az eljárásban. A tengeri tarifánál tehát redukáltatik előre a díjtétel, az államvasútnál és minden vasútnál előre nem redukáltatik, mert ezeknek általános, könyvben kihirdetett tóteleik vannak. (Igaz! Úgy van! jobbról és a középen.) Elnök: A tanácskozás be lóvén fejezve, következik a határozathozatal. A kérdés az: elfogadja-e a ház a törvényjavaslat czímét szemben Rakovszky István képviselő úr határozati javaslatával? Kívánják a határozati javaslat felolvasását? (Felkiáltások jobb felől: Nem! Felkiáltások bal felöl: Igen!) Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Madarász József: A kérdéshez kérek szót. (Zaj.) Elnök: Már elrendeltem a határozati javaslat felolvasását! Lukáts Gyula jegyző (olvassa a határozati javaslatot).. : Madarász József: A kérdéshez kérek szót! T. ház! A házszabályok értelmében és az eddigi gyakorlat következtében kérem a, t. házat és a t. elnök urat, hogy a, kérdést ne úgy tegye fel, a mint ajánlotta, hanem halasztási indítvány lévén benyújtva, a mely visszautasítta,tni kívánja már a czímnél a javaslatot bővebb megfontolás végett, a mit a házszabályok bármikor megengednek, kérem a kérdés feltételét akként: elfogadja-e a képviselőház a, Rakovszky István által beadott indítványt: igen. vagy nem? (Helyeslés a, bal- és a szélső baloldalon.) Elnök: A kérdést ón is így óhajtottam feltenni, de Rakovszky István képviselő úr szemólvesen kívánta azt, hogy miután névszerinti szavazást kért, csak egy szavazás ejtessék meg, s mivel visszaveti a javaslat czímét, állíttassák szembe az ő határozati javaslata, a czímmel. Ezt kérte a képviselő úr! Rakovszky István: T. képviselőház! Én csatlakozom Madarász József t. képviselőtársamnak indítványához. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: így tehát két szavazás lesz. Az első kérdést felteszem a halasztást kérő határozati javaslatra vonatkozólag. A határozati javaslat már felolvastatott. Miután a névszerinti szavazás erre vonatkozik, ki fogom húzni a betűt. (Megtörténik.) »S«. (Élénk felkiáltások a szélső baloldalon: Sáp!) Mielőtt a névszerinti szavazást megejtjük, kimondom, hogy a névszerinti szavazásnál a névsort fogja olvasni Dedovics György, a távollevőket fogja jegyezni Lukáts Gyula, az igennel szavazókat Molnár Antal jegyző úr, a nem-mel szavazókat pedig Buzáth Ferencz jegyző úr.