Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-693
42 r »98. országos ülés 1901. április 19-én, pénteken. megteliessem. Hogy ő épúgy, mint Polónyi Géza képviselő úr, az én készültségemre ós tudományomra, vagy kószületlensógemre ós tájékozatlanságomra mily megjegyzéseket tettek, az alárendelt dolog. Pichler Győző: Ebben a tárgyban! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Igen, ebben B. tárgyban. Ez nem argumentum. E tekintetben tehát nem felelhetek avval vissza, hogy akár Polónyi Géza képviselő úrnak, akár Pichler Győző képviselő úrnak ebben a tárgyban való hivatottságát kritika, tárgyává tegyem. Hanem foglalkozom avval, a, mit előadtak tárgyilagosan és ennek következtében elzárom magamtól a személyes vonatkozásokat. Pichler Győző képviselő úr tudniillik legelőször is azt mondja, hogy én nem tudom tulajdonképen a kérdés érdemét megkülönböztetni, sem az útirányok megállapítása tekintetében, sem a tarifa kérdésében. Egyúttal hozzám fordul és azt mondja, hogy miért nem követeltem a társulattól azt, hogy Keletre, Indiába, Kinába, Japánba, valamint Dél- és Kelet-Afrikába járatokat indítson, mert erre lett volna szükség; kérdést intéz hozzám, hogy mi az oka annak, hogy ezt a lépést ón nem tettem meg. Találgatja is az okot és azt mondja, hogy e tekintetben Ausztriának vagyunk lekötelezve, mi itt csak provinczia vagyunk ós hogy mi kötelezettséget vállaltunk az osztrák kormánynyal szemben, a melyet itt nem tudunk ós hogy egy magyar hajóvá,]] a! adnak nem adjuk meg a szállítási kedvezményt, a melyet példáid Keletre megadunk a Lloydnak. Bocsánatot kérek, t. képviselő úr, e felett a kérdés felett én rendkívül csodálkozom. Mert itt nem olyan történt, a mit a t. képviselőház nem tud, sőt többet mondok, nem olyan történt, a mit a t. képviselő úr nem tudhatna, mert akkor már tagja volt a képviselő úr a képviselőháznak, a midőn a 341. számú iromány benyujtatott. Ez a 341. számú iromány a maga négy mellékletével a képviselő úr minden kérdésére tüzetesen felelt volna, csak el kellett volna olvasnia. Tudniillik ez a törvényjavaslat szól a magyar-keleti tengerhajózási részvénytársaságról, azonban evvel kapcsolatosan az akkori miniszter úr beterjesztett négy szerződóst és ezt a t. képviselőház és általában az egész törvényhozás helybenbagyólag tudomásul vette. Ezen szerződések elseje megállapodás az osztrák kormánynyal, és ebben az első pont a következőket tartalmazza (olvassa): »A szerződésszerű szolgálatra nézve a forgalmi területek oly módon elkülöníttetnek, hogy ezen szolgálat az osztrák Lloydnak a Keleten, Kelet-Afrikában, Indiában, Kínában és Japánban, az Adria magyar királyi tengeri hajózási részvénytársaságnak pedig a Nyugaton, vagyis Olaszországban, Máltában, Spanyolországban, Prancziaországban, Nagy-Brittaniában. Észak- és Kyugot-Afrikában, (Egyptom kivételével) ós Észak-Amerikában, utóbbit illetőleg a kilcnczedík pontban foglalt határozat épségben tartásával fentartatik. A Feketetenger területe semleges. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter kijelenti azonban, hogy az odessza-konstantinápoh/i ós batumkonstantinápolyi vonalakon addig, míg ezeken a vonalakon az osztrák Lloyd hajói szerződésszerűen közlekednek, a maga részére nem fog szerződésszerű járatokat berendezni. Fiume, illetve Trieszt ós Brazília, esetleg a La-P]ataterület közt a járatokat az Adria ós a Llovd váltakozva teljesítik.« Ez a szerződés egyszerűen megmagyaráz mindent. Ez a szerződés érvényes 190G. deczember 31-ig, törvényerővel bír, kötelezi a kormányokat a törvényhozás helybenhagyásává] . Láthatja a t. képviselő úr, hogy nem érzéketlenség és nem tudatlanság a Kelet irányában, hanem egyszerűen egy területmegosztás tartott engem vissza attól, hogy egyáltalában az Adria útján iparkodjam új járatokat csinálni Kelet felé. Ennek kiegészítéséül szolgál egy másik szerződés, a mely ugyanakkor köttetett a Lloyddal. Ez a második melléklete ennek az irománynak, és ebben a Lloydra vonatkozólag szintén kimondatik az a megállapodás egészen 1906. deczember 31-ig. Ebben többek között — a keleti szolgálatnak teljesítése természetesen rábizabván — elmondatik az, hogy milyen módon teljesítheti ezeket, ós egyúttal kimondatik, hogy (olvassa) : »Az osztrák Lloyd kötelezi magát a Galacz, illetve Constancza ós az 1. §-ban említett keleti kikötők közt a fentnevezett árúk elszállításáról akkóp gondoskodni, hogy az árúk közvetlenül, vagy átrakodás útján legalább egyszer hetenként elszállításra kerülj ének.« Van továbbá még egy szerződés, a Keleti tengerhajózási részvénytársasággal, illetőleg az Adriával, melyben az Adria arra kötelezi magát, hogy a 2. §., 1., 2. ós 3. pontjában, valamint a 6. §-ban említett járatokon — tudniillik a nyugati járatokon — ós az 5. §-ban kikötött átrakodási szolgálatban a Triesztből és Triesztbe való személy-, árúós értékszállítás díjszabása ugyanaz lesz, mint a Fiúméból és Fiúméba való szállítás díjszabása.*
