Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-693

693. országos ülés 1901. április 19-én, pénteken. 43 Ezeket a heterogén dolgokat azért olvastam fel együttesen a t. ház előtt, hogy egyszerre reflektálhassak Pichler Győző képviselő úrnak az útirányokra egyúttal a Trieszt ós Fiume közötti viszonyra vonatkozó öszszes megjegyzéseire, mert ezekből egyszerűen kitűnik, hogy a terület megosztása a forgalom tekintetében a Lloyd ós Adria között kormánymegegyezéssel és a törvényhozás hozzájárulásával egész 1906. deczember 31-ig megtörténvén, természetes, hogy az Adriának e tekintetben Keleten nincs keresnivalója; másodszor, hogy a Nyugatnak és a Keletnek kölcsönös kiszolgálása, a két kikötőre, tudniillik Fiumére és Triesztre nézve úgy eszközöltetik, hogy a Lloyd befutja Fiumét, valahányszor megy ki Keletre a maga útjaira, és megfordítva; az Adria befutja Triesztet, a mikor megy a Nyugatra, a díjtételekre nézve pedig szigorúan ki van kötve', hogy ezek tökéletesen egyenlők kell, hogy legyenek. Ebből tehát következik, t. képviselő úr, hogy a ruták megállapítása a Keletre vonatkozólag egyáltalában nem volt kiterjeszthető. Már most a képviselő úr a,zt mondja, hogy milyen szubvencziót adunk mi a, Lloydnak. Bocsánatot kérek, szubvencziót egyáltalában nem adunk, hanem a megállapodás az, — ós a mint méltóztatik tudni, ez mindenütt előfordul, — hogy az odavaló útra nézve a magyar árúk, még pedig tisztán és kizárólag a magyar árúk arányában a Szuez-csatornailletéket megtérítjük. Tehát ha a hajó bejön Fiumébe, ott felrakja a magyar árúkat, —• és e tekintetben czukorkivitelünk rendkívül fejlődött — ezt, de kizárólag a magyar árúk utáni Szuez-csatorna illetékeket az odavaló útban megtérítjük. Ezt azt hiszem, szubvencziónak senkisem nevezheti. A mi már most a nyugati járatokat illeti, a t. képviselő úr felhozta Hamburgot, Rotterdamot és Antwerpent, és azt mondta, hogy megfordult az Adria hajója, eddig is ott, ezt tehát nem tekintheti vívmánynak, azonban bővebb megtekintés ós meggondolás után mégis hozzátette, hogy elismeri, hogy eddig erre kötelezve nem volt, és csak akkor ment, ha rakománya volt. Hogyha már most kötelezővé tétetik ez a járat, igen természetes, hogy ennek egészen más fontossága van a kereskedelemre nézve, mert hisz azt méltóztatnak tudni, hogy a szabad hajózásban minden irányban lehet menni minden szubvenczió nélkül, ha a megfelelő rakomány együtt van. De épen az indulásnak, az összeköttetésnek ez a bizonjdalansága és váltakozása, valamint a menetrendben, tarifában ós mindenben a, lekötöttségnek teljes hiánya természetes, a kereskedelmi összeköttetéseket nem fejleszti, nem fekteti olyan biztos alapra, mintha állandó összeköttetés, rendes menetrend és kötelező járatok vannak. Ha már most ón egészen a képviselő úrnak kívánsága szerint járok el, és az itt lekötött 472 járatból kidobom azokat, a melyek alternative vannak felvéve a szerződésbe, a melyek tudniillik — a mint ő is mondotta — esetleg elmaradhatnak, a melyeket azonban — és ezt ne méltóztassék elfeledni, — más kombináczióban teljesíteni kell: akkor az kötelező, el nem maradható, ki nem cserélhető, és illetőleg más kombináczióban nem teljesíthető, feltétlenül teljesítendő direkt járatok száma az új szerződósben 450, a váltakozó, más kombináczióban teljesíthető járatok száma pedig 22, és így jön ki az a 472 járat, a melyre a szerződós fektetve van. Ha már most ezt össze méltóztatik hasonlítani a jelenlegi szerződéssel, a melyben a kötelező járatok száma 397, azt hiszem, mégis csak kitűnik, hogy már a kötelező járatok száma is jelentékeny, és-egyuttal az alternatív vagy a kombmácziúba felvehető járatok számával még jelentékenyen emelkedik. Azt mondja a képviselő úr, hogy miért maradt el Glasgow, illetőleg miért redukáltatott? Nem egy év tapasztalása, hanem 1891 óta, az tapasztaltatott, hogy itt rakományt a, hajó nem kap. Már pedig sem a, magyar kereskedelemnek, sem a magyar államnak nem áll érdekében az, hogy teljesen üresen oda járjanak hajók csak azért, mert ez ben van a járatok között. Ezért egyeztem bele, hogy ez redukáltassák. Azután pikánsán azt kérdezi a t. képviselő úr, (Hulljuk! Halljuk) hogy mi van a Karola hajóval, de mindjárt utána fel is találta és megmondta, hogy az Szirakuza és Málta között teljesíti a szolgálatot. Nekem tehát most már csakis a kérdésnek komoly részére kell válaszolnom, hogy miért nem teljesíti a szolgálatot Fiume és Sziczilia között, úgy, a mint az eredetileg tervezve volt. Hát ez egy régi dolog, t. képviselőház. Az a hajó akár konstrukcziójánál, akár nagyságánál fogva már nyolez év óta erre a szolgálatra alkalmasnak nem találtatott és az akkori kereskedelmi miniszter beleegyezett abba, hogy ez a szolgálatból kivétessék. Ez történt 1893-ban, azóta teljesíti a szolgálatot Szirakuza, ós Málta között. Major Ferencz: És szolgálja az angol érdekeket! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Bocsánatot kérek, meg kellett maa"