Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-706

318 7(Mi. országos Illés 1901. május 10-én, pénteken. rendszernek kiegészítése volna, úgy, hogy Olaszország szivébe lehetne a, mi zónarend­szerünkkel menni, ha a társulat napi járato­kat rendezne és fel volna ruházva mindazon kellékekkel, melyeket a mai utazás kényelme megkövetel. Ép ezért ezt nagyon fontosnak tartom ós ne is méltóztassanak ezen átsiklani, mert ha ebbe mélyebben méltóztatnak beletekinteni, (Halljuk! Halljuk !) nagyon fontos érdekeket lát­hatnak itt veszélyeztetve, mert e szerződés, a mint kifejtettem, megakadályozza azt. hogy maga a magyar állam saját szervezetében, saját üzemében, saját belátása szerint fejlesz­sze ki ezen vonalakat. (Helyeslés bal felöl.) A t. miniszter úr tudtommal a közleke­dési bizottságban ezen ideától nem zárkózott el, sőt azt mondotta, hogy ezzel ő is óhajt foglalkozni, hogy a jövőben fog is vele fog­lalkozni: de ón azt hiszem, hogy ezt a dolgot 16 évre nem szabad, nem lehet eltolni, ha­nem módot kell találni arra, hogy mihama­rább képesek legyünk nagy érdekeinket meg­védeni. Azért voltam bátor határozati javaslato­mat beterjeszteni, hogy legyen egy szakasz, a mely módot nyújt a magyar kormánynak, hogy egy évi felmondási idő mellett az üzem­nek becsértékben való megváltását és saját üzemébe való átvételét keresztül vihesse, a mint a magyar állani közlekedési és vasúti politi­k áj a m egki v ánj a. Ezt óhajtottam a t. ház figyelmébe ajánlani. Nagyon örülök, hogy a függetlenségi párt elnöke is osztja e tekintetben véleménvemet. (Helyeslés balfelöl.) Nyegre László jegyző: Lukáts Gyula! Lukáts Gyula: T. ház ! Ezen szerződés törvénybe iktatásánál mást aligha tekinthetek, mint azt, hogy most eg;v szerződés az egyik társulattól átruházta/tik a másik társulatra. A szerződós egészen a régi, a szubvenczió is a régi, csakhogy egyben különbözik ez a szerződés az előzőtől: abban, hogy valamivel több terhet ró a társulatra, a mennyiben egy újabb ancona-fiumei vonalat léptet életbe a nélkül, hogy ezért a legkisebb rekompenzácziót is adna. A másik kérdés az, hogy a biztos ós tisz­tességes szolgálatra melyik társulat nyújt több garancziát: az-e, a mely előzőleg tartotta fenn ezen vonalakat, va.gy a mostani társulat ? A tegnapi és mai vita meggyőzött min­ket arról, hogy a házban véleménykülönbség nincs arra nézve, hogy a.z a társulat, a mely ezután fogja teljesítem az ancona-fiumei vo­nalon a járatokat, megbízhatóság tekinteté­ben kifogás alá nem eshetik. Figyelembe kell e mellett venni a ( zt is, hogy ez nagyobb tár­sulat, ós hogy a velencze-anconai vonalokon prima, vagyis első osztályú hajókat kell alkal­mazni, melyeket ha néhány esztendő múlva gyengóbekké válnak, nem kell kiselejtezni ós potom áron eladni, hanem pótolhatja azt új, hasonló első minőségű hajókkal, a mig az előbbi hajókat a Quarnero némely vonalain alkalmazhatja. Ezek az indokok voltak azok, a melyek a függetlenségi ós 48-as pártot arra indítot­ták, hogy a jelenlegi törvényjavaslatot meg­szavazzák. A mi már most Major Ferencz t. képviselőtársam határozati javaslatot illeti, azt én nem egészen értem, vagy legalább nem gondolkoztam még felette: Én tudniillik azo­kon a hajó vonalokon, a melyek vasúti állo­másokat kötnek össze idegen államokbeli vas­úti állomásokkal, minő például az osztende­doveri, vagy pláne a calais-doveri vonal, a, melyeknek rettenetes nagy forgalmuk, de kü­lönösen személyforgalmuk van, egyet sem találok állami kezelés alatt. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter : A belga állami! Az ostende-doveri ! Lukáts Gyula: Szóval ón csak annyit konstatálok, hogy ha. ezeket a vonalakat ál­lami kezelésbe veszszük is, azért a hajók nem fognak még gyorsabban járni és viszont a vállalat is. ha szükséget látja, gyorsabban járathatja a maga hajóit. (Zaj.) De minthogy Major Ferencz t. képviselőtársam indítványa a társulattá] szemben előnyt nyújt a magyar kereskedelmi kormányzatnak ós én részemről minden ilyen előnyt szívből üdvözlök: nagyon természetesen elfogadom Major Ferencz hatá­rozati javaslatát. A -függetlenségi párt nevében azonban egy kéréssel fordulok az igen tisztelt minisz­ter úrhoz, a, fiume-ancona és a fiume-velen­czei vonalnak legfőbb ezerjók az volna, hogy a magj^ar utazó közönség a legnagyobb gyor­sasággal utazhassék Olaszországba, különösen az olasz nagy városokba. Nálunk minden meg­történt erre nézve, de a tengeren gyakran meg­esik az úgynevevett forza maggiore miatt, hogy ezek a hajók kellő pontossággal nem tudnak megérkezni az olasz kikötőkbe. Az olasz vasutak Adriatica vonalának igazgatósága,, pedig úgy látszik, nem valami figyelmes Magyarországgal szemben. Hivatkozhatom ebben a tekintetben pártom igen tisztelt elnökére, ki bár alig pár perez késéssel érkezett meg a hajó, fiakkeren is csak a legsebessebb hajtással tudott eljutni á Vasúthoz, hogy elutazhassék. Másrészt hivat­kozhatom az igen tisztelt miniszter úr kollégá­jára. Egy alkalommal oly szerencsés voltam Wlassics Gyula vallás- ós közoktatásügyi mi-

Next

/
Thumbnails
Contents