Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-704
272 704. országos ülés 1901. május 7-én, kedden. jött, és így a törvényjavaslat legfelsőbb szentesítés végett ő Felsége elé fog felterjesztetni. Erről egyúttal a főrendiház értesíttetni fog. Következik a napirend szerint a Fiúméban szervezendő középfokú közigazgatási hatóságról szóló törvényjavaslat (írom. 1002. 1022). Az előadó úr kivan szólani, Belitska Béni, a közigazgatási bizottság előadója: T. képviselőház? A. közigazgatási bíróságról megalkotott 1896: XXVI. törvényczikk 158. §-a értelmében a törvény hatálya Fiume városára ós kerületére is kiterjesztetvén, figyelemmel a Fiume városában létező különleges viszonyokra, ott a törvény azoknak a viszonyoknak megfelelő módosításokkal A^olt életbeléptetendő. Minthogy pedig a közigazgatási bíróság mint harmad- és legtöbb fokú bíróság lőn annak idején szervezve, mely elé a másodfokú közigazgatási hatóságok határozatai kerülnek felülvizsgálat és végelintézés alá, Fiúméban pedig ilyen középfokú közigazgatási hatóság nem létezett, a kormány 1897. évi 18.984. számú kormányrendelettel Fiúméban is életbeléptette a közigazgatási bizottságok intézményét, valamint mindazokat a, törvényeket, a melyek a közigazgatási bírósággal vonatkozással bírnak, ós egyben a közigazgatási bizottság hatáskörébe utalta azoknak a teendőknek egy részét, a melyeket az 1886. évi népiskolai törvény ós az 1876 : XXVII. törvényczikk a községi iskolaszékre ruház át. Fiume város képviselőtestülete azonban nem választotta be a közigazgatási bizottságba a, kiküldendő tiz tagot, és így ott már elejétől fogva is a közigazgatási bizottság csak csonkán volt összeállítható, s egész működése leginkább abból állott, hogy annak üléseiben a szakreferensek megjelentek, jelentéseiket felolvasták, azokat tudomásul vették, a tulajdonképeni közigazgatási középfokú intézkedéseket pedig a fiumei kormányzó végezte, a kinek részint a város statútuma, részint a törvény, de leginkább a kifejlődött gyakorlatnál fogva is jelentékeny egyéni hatásköre volt. Az a, körülmény tehát, hogy a fiumei szűk térre szorítkozó közéletben egy ilyen nagyobb arányú intézmény, mint a közigazgatási bizottságnak intózmén3 r e, magának ós a szervezetnek megfelelő hatáskört nem talált, másrészt pedig a közigazgatási teendőket másodfókúlag a kormányzó mellett a csonkán megalakított közigazgatási bizottság is végezte ós így a közigazgatási középfokú teendők ellátásában bizomms tekintetben bifurkáczió állt elő, a mely pedig mindenütt, a hol jelentkezik, csak bénítólag hat az ügyek elintézésére, mindezen körülmények arra indították a kormányt, hogy módot keressen ezen visszás állapot megszüntetésére. Ezen módot a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatban találta, a melyet én részemről, és velem a közigazgatási bizottság is, a jelen körülmények között a legszerencsésebb konczepcziónak ismert el, a mely a lehető legjobb módon oldja meg a kérdést, hogy a jövőre nézve mik épen nyerjenek egységes módon elintézést,..Fiúméban a középfokii közigazgatási teendők. A törvényja.va,slattal szervezett kormányzói tanács önálló hatáskörrel nem bir és így államjogi jelentőségre igényt nem tarthat, hanem kizárólag segédszerve a középfokban működő kormányzónak, azt eljárásában támogatni van hivatva és testületileg csak azon ügyekben jár el, a melyéket erre a tekintetre a kibocsájtandó végrehajtási rendelet ki fog jelölni. Tulajdonkópen csak két új állás szervezéséről van szó és pedig a pénzügyi ós közgazdasági előadói állásról, míg a kezelő személyzet, a mostani fiumei kormányzói kezelő személyzetben máris ^rendelkezésre áll. Miután ez a javaslat Fiume autonómiáját nem érinti semmiben, másrészt pedig a magyar államiság tekintélyét és kihatását magasabb mértékben biztosítja azáltal, hogy jövőben a középfokú közigazgatási teendőket kizárólag állami tisztviselők fogják elintézni ós végre miután a javaslat törvényerőre emelkedésével Fiume város polgárai is birtokába jutnak mindazoknak a biztosítékoknak, a melyeket a közigazgatási bíróságok megalkotása óta minden mag\^ar állampolgár élvez, a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadására ajánlom. (Helyeslés a jobboldalon). Nyegre László jegyző: Mezőssy Béla! Mezőssy Béla: Ez a törvényjavaslat, t. képviselőház,' nézetem szerint az úgynevezett fiumei kór dóst nem oldja meg véglegesen, csakis az összeütközések lehetőségét korlátozza és az egész kényes ügyet, hogy így fejezzem ki magamat, egyelőre elaltatja, lecsendesíti. Jól tudom én azt, t. ház, hogy fontos és még a döntésre meg nem érett politikai kérdésekben legtöbbször a quieta non movere elve szokott érvényesülni az állami élet terén, de különösen a magyar közéletben, a hol tengersok szúrós kérdés lappang már évek óta, a melyhez nem igen szeretnek, vagy nem is igen mernek hozzányúlni államférfiaink. (Úgy van ! a szélső baloldalon). Nem mernek, mert ezen kérdések mindegyike amryi bonyodalmat ós összeütközést rejt magában, hogy valósággal a mesebeli sárkány hét fejéhez hasonlít, a melyek közül ha egyet-kettőt le is tud ütni a merész kezdeményező, marad még untig elég fő, a mely