Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-704

704. országos ülés 1901. május 7-én, kedden. 271 Az előadó úr kivan szólani, Hajdú József, a közigazgatási bizott­ság előadója: T. ház! Az állami gyermek­menhelyekről szóló törvényjavaslatot a főrendi­ház tárgyalta ós elfogadta, úgy azonban, hogy a t. ház által elfogadott szöveg szerint a 3. §-hoz egy módosítást vett fel. Ez a harma­dik szakasz, t. ház, azt a felelősséget ós kö­telezettséget, a melyet a kisdedóvásról alko­tott 1891 : XV. törvényezikk a 3—6 éves, a törvény szerint óvodaköteles korban lévő gyer­mekek felügyelete ós óvodába járatása tekin­tetében a szülőkre ós a gyámokra nézve meg­állapít, kiterjeszti a menhelyek igazgatóságára és ennek útján az intézet falain kivíil elhelye­zett gyermekeket gondozó szüleire is, és ily módon az óvoda-törvény rendelkezését ezzel a törvényjavaslattal összhangzásba hozza. Azonban, t. képviselőház, a lelenczek nem hat, hanem hét éves korukig tartatnak a gyer­mekmenhelyekben, vagyis az óvodaköteles koron túl még egy esztendeig; ez az egy esz­tendő tehát már az iskolaköteles korra esik. Szükséges ennélfogva, hogy az a felelősség, a mely az iskolaköteles gyermekek tanítta­tása tekintetében, szintén törvényen alapulván, a szülőkre és gyámokra nézve fennáll, a gyer­mek-menhelyek igazgatóságára és a gondozó szülékre is kifejezetten kiterjesztessék, vagyis hogy a népiskolai közoktatásról szóló 1868 : XXXVIII. törvényezikk rendelkezései épúgy, mint az óvoda-törvény rendelkezése, ezzel a törvényjavaslattal szintén kifejezetten össz­hangzásba hozassanak. Minthogy a főrendi­ház által eszközölt módosítás ennek a czél­nak megfelel és a javaslat 3. §-át kétségtelenül szabatosabbá teszi, a közigazgatási bizott­ság azt egyhangúlag elfogadta, azzal a mó­dosítással azonban, hogy a szöveget stiláris szempontból egy »pedig« szócskával tol­dotta meg. A közigazgatási bizottság nevében van szerencsém kérni a t. házat, hogy ehhez a módosításhoz ebben az alakban a maga részé­ről is hozzájárulni méltóztassék. (Helyeslés.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. kép­viselőház ! Ezen szakasz módosításának tör­ténete — a mint a t. képviselő urak méltóz­tatnak emlékezni rá — az, hogy a képviselő­házban a törvényjavaslat részletes tárgyalása alkalmával, gondolom, Berzevicz}^ Albert t. képviselőtársunk indítványára beszúratott a kisdedóvásról szóló 1891. évi törvényre való hivatkozás. A főrendiház ezt a hivatkozást és így a szakaszt, megtoldolta az 186S. évi népoktatási törvényre való hivatkozással. Mind­két hivatkozásnak czólja az, hogy az ellen­őrzés e gyermekekre nézve a mint hároméves korukig a kisdedóvásról szóló törvényben meg­állapított rendelkezések szerint történik, hat­éves koruk után a. népoktatási törvényben meg­állapított rendelkezések szerint gyakoroltassék, illetőleg az ottan megszabott szülői és gond­noki ellenőrzési teendők ezekre • is kiterjesz­tessenek. Én mindkét módosítást tulajdonképen magától értetődőnek tartom, mert ez a gyer­mekmenhelyekről szóló törvény azt a két tör­vónyezikket semmi rendelkezésében nem ab­rogálta, nem is intézkedett róla. (Helyeslés.) De ha már a világosság kedvóért a képviselőház elhatározta a kisdedóvásra való törvényre való hivatkozásnak felvételét, akkor logikus, hogy a népoktatásról szóló törvényre való hivatko­zás is bejöjjön. Én tehát szintén ajánlom a t. képviselőháznak a főrendiház ezen módosí­tását, a mely kétségtelenül világosabbá teszi a dolgot. De, t. képviselőház, a közigazgatási bi­zottság egy irály-módosítást is tett, a melyben talán igaza van a közigazgatási bizottságnak, talán nincs, mert vitás kérdés a magyar sti­lisztikában, hogy mi legyen a sorsa ennek a »pedig«. szónak. (Igaz! TJgy vau .') Én tehát nem azért, — hiszen valóban indifferens a dolog, — hanem azért,, hogy a törvényjavaslat minél előbb törvényerőre emelkedjék, és hogy én abban a helyzetben legyek, hogy ezen igazán társadalmi, politikai, közegészségügyi, ós min­den tekintetben fontos nemzeti czélokat szem előtt tartó törvény minél hamarabb törvény­erőre lépjen, s én abban a helyzetben legyek, hogy úgy az ország különböző részeiben, mint Budapesten hozzáfoghassak ilyen gyermek­menhelyek felállításához, (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) nagyon kérném a t. kép­viselőházat, méltóztassék a főrendiházi módo­sítást változatlanul, az irályi módosítás nélkül elfogadni, (Helyleslés jobb felöl.) hogy ez a törvény a két ház egybehangzó határozata értelmében minél hamarabb ő Felségének szentesítése alá legyen bocsátható. (Élénk helyeslés a jobb- és bal­oldalait.) Elnök: Kiván-e valaki a tárgyhoz szólani ? Ha senkisem kivan felszólalni, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A kérdés az: hozzájárúl-e a ház a főren­diház módosításához : igen, vagy nem ? Kérem azokat, akik a főrendiház módosításához hozzá­járulnak, és így a, bizottságnak stiláris módo­sítását nem fogadják el, szíveskedjenek fel­állani. (Megtörténik.) A ház a főrendiház módosítását elfogadta. Ehhez képest kijelentem, hogy a törvényjavas­latra nézve a két ház közt az egyetértés létre

Next

/
Thumbnails
Contents