Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-702

260 702. országos ülés 1901. május 4-én, szombaton. > , • • ' komplikált, vagy nem olyan módon van oda­állítva, hogy az első perezre is mindenki ne láthassa, hogy miről van szó. Nem tartom tehát szükségesnek, hogy az hosszú bizottsági konszideráczió tárgyává tétessék. A t. kép­viselő urak az ő saját módosításaikat sem kívánták a közgazdasági bizottsághoz utasí­tani, hanem azt akarták, hogy felettük rögtön határozzon a ház igenlegesen, vagy nemlege­sen. De én erre nézve felszólalásom végén meg fogom mondani, hogy mi az, a mit pro­ponálok. (Halljuk! Halljuk !) De hogy megindokoljam, hogy miért szó­lalok fel és hogy miért nem hagyhatom Polónyi Géza t. képviselőtársam megjegyzé­seit válasz nélkül, a következőket van szeren­csém előadni. Hogyha engem az a czól ve­zetne, hogy a t. képviselő urak kedvében járjak, vagy pedig az az illúzió élt volna bennem, hogyha eiTŐl a helyről proponáltatik egy ilyen dolog négy heti vita után egy oly kérdésben, a melynek minden részlete min­denki előtt ismeretes, s ha az, a mi proponál­tatik, kétségtelenül nagy javítmány, mert az ország jogát feritartja, le nem köti egy napig sem, mert hisz tíz évre most is le van kötve a kormány, a mely propoziczió tehát az or­szág jogát szabadon tartja: ha mondom, az az illúzió ólt volna bennem, hogy a t. kép­viselő urak nagyon megdicsérnek érte, hát ebből Polónyi Géza t. képviselőtársam felszó­lalása alaposan kigyógyított volna. Mert Po­lónyi Géza t. képviselőtársam elismeri a törek­vést, de azt mondja, hogy azt, hogy ez köz­megnyugvást fog kelteni, el nem ismerheti azért, mert a törvényhozás, a mint mondja, csak változatlanul van jogosítva azt a szer­ződóst meghosszabbítani és így nem szólhat hozzá tíz esztendő után, ós hogyha nincsen is jogi obligó, de van erkölcsi obligó. Bocsá­natot kérek, erre szóltam ón közbe, hogy az erkölcsi obligót nagynak tartom, de csak ha van ilyen, ámde azt belemagyarázni olyasmibe, a hol nincsen, nem engedhetem és nem en­gedhetem meggyöngítem ily törekvéssel azt, a mit jogilag egészen tisztán látok. Az ország sem jogilag, sem erkölcsileg semmire sincs obligálva; ne tessék tehát ezzel az argumen­táczióval ennek a módosításnak az értékét leszállítani akarni. Hát mi czélból akarja a t. képviselő úr azt leszállítani ? Ellenzéki állá­sának szempontjából? (Ellenmondás a szélső baloldalon.) Hát ez nem is volna helyes; hát akkor mi czélból akarja? Én azonnal meg­magyarázom, hogy jogászilag is téved a t. képviselő úr. Pedig a t. képviselő úr ezt a módosítást — a mely igen egj^szerű — nemcsak meg­hallgatta, hanem el is olvasta. A t. képviselő úr azt mondotta, hogy az van benne, hogy tíz év után változatlanul hosszabbítható csak meg a szerződós és ígyaz ország kezei mégis kötve vannak. Bocsánatot kérek, nem ez van benne, hanem az . . . (Zaj és nyugtalanság a bal­és szélső baloldalon.) magából az irott módosí­tásból olvasom. (Zaj.) . . . Hát hallgassák meg; talán csak nem helyezkednek az inkapaczi­tibilitás álláspontjára iryen kérdésben; a végén méltóztassanak megmondani, ha tévedek. (Hall­juk ! Halljuk!) Azt mondja ez a módosítás, szó szerint olvasom: A szerződós 26. §-ábanmegállapított határidő helyett a jelen szerződés érvényé­nek határideje 1911. deczember 31-ig terjedő határidőre állapíttatik meg.* Ez tehát peremptorius. Tehát ez a szer­ződés, a melyet most beczikkelyez a ház, nem tart egy órával sem tovább, mint 1911. de­czember 31-ig. Evvel tehát a kormány joga akkor feléled, ha nem mondana is semmit egyebet. Miért mondom én tovább, hogy ha akarja a törvényhozás meghosszabbítani, meg­hosszabbíthatja? Mert a társaságot akarom obiigóban tartani, nem az országot. Azt mon­dom : »A törvényhozásnak jogában áll, a mennyiben 1910. évi deczember 31-ig ez iránt intézkedik* — a mennyiben intézkedik, ha tehát nem intézkedik, akkor egyáltalában semmi kötés nincs — »a szerződést további tíz évre, azaz 1921. évi deczember 31-ig vál­tozatlanul meghosszabbítani.« Polónyi Géza.* Változatlanul! Széll Kálmán miniszterelnök: Igenis, változatlanul, ha akarja! Nincs igazuk a közbe­szóló uraknak; tovább is olvasom: »A társa­ságra nézA^e ez kötelezővé válik, ha 1910. évi deczember 31-ig erről a kormán}^ által érte­síttetik.* Miért kellett ide tenni: »változatlanul!* Azért, hogy a társaság tudja ós lássa, hogy mire van ő egyoldalúlag kötelezve, de az or­szág sehogy sincs; mert ha az ország azt tartja, hogy ezt a szerződóst nem akarja meg­hosszabbítani, akkor a módosítás világos szö­vege szerint nem intézkedvén, azt meg nem hosszabbítja. Ha pedig az ország, illetőleg az országnak természetes és mindenkori ügyvi­selője, a kinek elő kell készítenie az ország­nak minden dolgát, a kinek tehát gondolnia kell annak idején arra is, hogy meg akarja-e a szerződést hosszabbítani, vagy nem — mon­dom, ha a kormány a szerződést változatlanul meghosszabbítani nem akarja, de változtatni akar rajta: akkor tárgyalni fog ós a szerződés megváltoztatása iránt tesz előterjesztést. A mi­kor tehát a kormány abban a helyzetben lesz,

Next

/
Thumbnails
Contents