Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-702

703. orrzágos ülés 1901. május 4-én, szombaton. 261 hogy a társaságnak azt mondhatja: Te kötve vagy, én nem vagyok, én megváltoztathatom a szerződést, te nem változtathatod, ón meghosszabbítom, de nem hosszabbítom meg változatlanul, hanem így vagy úgy: akkor van-e valaki, a ki azt mondhatja, hogy az országjogi vagy morális obiigóban van? (Élénk helyeslés jobbról.) Az ország egészen szabad minden tekintetben. 1910-ben tesz, a mit akar; változatlan meghosszabbításra van kötelezve a társaság, de ha a kormány változtatni akar fajta, minthogy a szerződós megszűnik, változtathat a szerződéssel összefüggő természetes egyezkedés szerint, természetesen a társaságnak fenmaradván az a jog, hogy a változtatásba bele ne egyezzék. A társaság kötelezve van a változatlan meghosszabbításra, de az országnak joga van módosítani, vagy nem módosítani, meghosszabbítani, vagy meg nem hosszabbítani a szerződést. így áll a kérdés. Ezt semmikóp sem lehet elhomályosítani, ennek az értékét nem lehet devalválni. Hanem mielőtt bezárom felszólalásomat, meg kell még jegyeznem, hogy szó esett arról is, hogy ez kinek hát az érdeme, kinek sem. Bocsánatot kérek, ne klaszifikáljanak a-t. képviselő urak. Én megmondottam bevezető beszédemben, hogy onnan az első szónok, Kossuth Ferencz képviselő úr ezt az aggályt fejezte ki; ezt az aggályt én hallottam, expliczite hallottam, habár nem nagy beszédekben, kifejezésre hozni ezen az oldalon is, a többség soraiból. T. barátim odaát legnagyobb mértékben az adómentesség kérdésére helyezték a súlyt. Major Ferencz: Az időre is! Legelső beszédemben ! Széll Kálmán miniszterelnök: Én senkinek az érdemeiből semmit elvonni nem akarok, (Nagy zaj. Elnök csenget.) csak nem tartom helyesnek az efféle osztályozásokat, nem tartom helyesnek azt az eljárást, a mely a köntöst fel akarja osztani ós ki-ki nagyobb részt akar magának tulajdonítani. Ez a javaslat kifolyása annak — ós gondolom, itt van a kérdés súlya, hogy a kormámy kötelességének tartotta ilyen gazdasági kérdést, ilyen anyagi kérdést, a mely az ország lekötése, vagy szabad keze körűi forog, újabban és újabban megfontolni, és erre a rezultátumra jutott. (Elénk helyeslés jobb- és bal felöl.) És ebben nekem fáradhatatlan munkatársam volt Hegedüs Sándor kereskedelemügjd miniszter, a ki ebben a dologban épen úgy törekedett erre az eredményre jutni, és ópúgy fáradt, mint ón magam. (Éljenzés a jobboldalon.) És azért az ilyen hátralövóseket, (Zaj és mozgás a bal- és szélső baloldalon.) az ilyen utólagos lövéseket, a milyent hallottunk Rakovszky István t. képviselő úrtól — bocsánatot kérek — én malplaszirozottaknak tartom. Az adó dolgáról nem szólok: eleget vitatták ; de egyet mondok. Csak aztán így tessék odaállítani a dolgot, hogy most nincsen húsz évi adómentességről szó, hanem szó van tíz évi adómentességről; annak ellenében erre a tíz esztendőre ez a társaság kötelezte magát nyolez, harminczötezer tonnás tizeneg3nnillió koronás hajó építésére 1902-ig, tehát rögtön ós kötelezte magát gondolom 75 új járat fentartására. Én most nem vitatom a, dolgot: csak ha oda állítják igazságosan akárki előtt, azon adófizető előtt, a ki nyög az adóteher alatt, azt méltóztassék mondani: (Halljuk! Halljuk! Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Elnök csenget.) Tíz esztendei adómentességet kapott az Adria, de kapta azért, mert nyolez hajót . .. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Hármat!) tízenegymillió korona értékkel, és új járatokkal, tehát egy ellenszolgáltatást képező nagy prestácziót nyújt, s kapta ennek a szolgáltadásnak a kiegyenlítésére, mert a szerződése fennállván 1911-ig, ha mi most nem hosszabbítjuk meg, nem tartozott volna ezt a nyolez hajót, (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Hévrom !) hanem tartozott volna csak ötöt építtetni, (Felkiáltások a jobboldalon: Öt kicsit!) 1911-ig, 7.500 tonnásat, most pedig tartozik két év alatt nyolezat, tízenegymillióval, 35.000 tonnásat építeni. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Ezt igazságosan méltóztassék odaállítani, és akkor aztán ítéljen bárki a dolog lényege felett. ISTem zárhatom felszólalásomat annak a kijelentése nélkül, (Halljuk! Halljuk!) hogjr ez a javítmány most itt van, az igenis úgy keletkezett, a hogy mondtam, és az ennek a társaságnak, a, melyet oly sokat szidalmaztak, loyális magatartása és előzékenysége folytán is törtónt, az annak is érdeme. Tehát ne klaszszifikáljunk, hanem ismerjük el, a mi benne jó ós ismerjük el, hogy az ország keze szabadon van hagyva. Vegyék figyelembe, a mit a kormány czélúl kitűzött: azt, hogy biztosítsa magának minden körülmények között, változott helyzetben is a saját jogát, és egyoldalii lekötéssel kösse le a társaságot. Ezt méltóztassék figyelembe venni és a módosítást érdeme szerint megítélni. De, hogy a. képviselő uraknak én az ajtót el ne zárjam, hogy elolvasás útján is megbirálhasák módosítványomat: arra kérem a t. képviselőházat, méltóztassék abba belenyugodni, hogy ez a módosítás kinyomassák, szétosztassák ós hétfőn tárgyaltassók, (Általános helyeslés.) de nem a közgazdasági bizottság