Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-702

703. orrzágos ülés 1901. május 4-én, szombaton. 261 hogy a társaságnak azt mondhatja: Te kötve vagy, én nem vagyok, én megváltoztathatom a szerződést, te nem változtathatod, ón meg­hosszabbítom, de nem hosszabbítom meg vál­tozatlanul, hanem így vagy úgy: akkor van-e valaki, a ki azt mondhatja, hogy az ország­jogi vagy morális obiigóban van? (Élénk he­lyeslés jobbról.) Az ország egészen szabad min­den tekintetben. 1910-ben tesz, a mit akar; változatlan meghosszabbításra van kötelezve a társaság, de ha a kormány változtatni akar fajta, minthogy a szerződós megszűnik, vál­toztathat a szerződéssel összefüggő természe­tes egyezkedés szerint, természetesen a tár­saságnak fenmaradván az a jog, hogy a változtatásba bele ne egyezzék. A társaság kötelezve van a változatlan meghosszabbításra, de az országnak joga van módosítani, vagy nem módosítani, meghosszabbítani, vagy meg nem hosszabbítani a szerződést. így áll a kér­dés. Ezt semmikóp sem lehet elhomályosítani, ennek az értékét nem lehet devalválni. Hanem mielőtt bezárom felszólalásomat, meg kell még jegyeznem, hogy szó esett arról is, hogy ez kinek hát az érdeme, kinek sem. Bocsánatot kérek, ne klaszifikáljanak a-t. kép­viselő urak. Én megmondottam bevezető be­szédemben, hogy onnan az első szónok, Kos­suth Ferencz képviselő úr ezt az aggályt fejezte ki; ezt az aggályt én hallottam, expli­czite hallottam, habár nem nagy beszédekben, kifejezésre hozni ezen az oldalon is, a többség soraiból. T. barátim odaát legnagyobb mérték­ben az adómentesség kérdésére helyezték a súlyt. Major Ferencz: Az időre is! Legelső be­szédemben ! Széll Kálmán miniszterelnök: Én sen­kinek az érdemeiből semmit elvonni nem aka­rok, (Nagy zaj. Elnök csenget.) csak nem tartom helyesnek az efféle osztályozásokat, nem tar­tom helyesnek azt az eljárást, a mely a kön­töst fel akarja osztani ós ki-ki nagyobb részt akar magának tulajdonítani. Ez a javaslat kifolyása annak — ós gondolom, itt van a kérdés súlya, hogy a kormámy kötelességének tartotta ilyen gazdasági kérdést, ilyen anyagi kérdést, a mely az ország lekötése, vagy sza­bad keze körűi forog, újabban és újabban megfontolni, és erre a rezultátumra jutott. (Elénk helyeslés jobb- és bal felöl.) És ebben nekem fáradhatatlan munkatársam volt Hegedüs Sán­dor kereskedelemügjd miniszter, a ki ebben a dologban épen úgy törekedett erre az ered­ményre jutni, és ópúgy fáradt, mint ón ma­gam. (Éljenzés a jobboldalon.) És azért az ilyen hátralövóseket, (Zaj és mozgás a bal- és szélső bal­oldalon.) az ilyen utólagos lövéseket, a milyent hallottunk Rakovszky István t. képviselő úrtól — bocsánatot kérek — én malplaszirozottaknak tartom. Az adó dolgáról nem szólok: eleget vi­tatták ; de egyet mondok. Csak aztán így tessék odaállítani a dolgot, hogy most nin­csen húsz évi adómentességről szó, hanem szó van tíz évi adómentességről; annak ellenében erre a tíz esztendőre ez a társaság kötelezte magát nyolez, harminczötezer tonnás tizen­eg3nnillió koronás hajó építésére 1902-ig, te­hát rögtön ós kötelezte magát gondolom 75 új járat fentartására. Én most nem vitatom a, dolgot: csak ha oda állítják igazságosan akárki előtt, azon adófizető előtt, a ki nyög az adóteher alatt, azt méltóztassék mondani: (Halljuk! Halljuk! Nagy zaj a bal- és szélső bal­oldalon. Elnök csenget.) Tíz esztendei adómen­tességet kapott az Adria, de kapta azért, mert nyolez hajót . .. (Felkiáltások a bal- és szélső bal­oldalon: Hármat!) tízenegymillió korona érték­kel, és új járatokkal, tehát egy ellenszolgál­tatást képező nagy prestácziót nyújt, s kapta ennek a szolgáltadásnak a kiegyenlítésére, mert a szerződése fennállván 1911-ig, ha mi most nem hosszabbítjuk meg, nem tartozott volna ezt a nyolez hajót, (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Hévrom !) hanem tartozott volna csak ötöt építtetni, (Felkiáltások a jobboldalon: Öt ki­csit!) 1911-ig, 7.500 tonnásat, most pedig tar­tozik két év alatt nyolezat, tízenegymillióval, 35.000 tonnásat építeni. (Élénk tetszés a jobb­oldalon.) Ezt igazságosan méltóztassék odaállí­tani, és akkor aztán ítéljen bárki a dolog lényege felett. ISTem zárhatom felszólalásomat annak a kijelentése nélkül, (Halljuk! Halljuk!) hogjr ez a javítmány most itt van, az igenis úgy kelet­kezett, a hogy mondtam, és az ennek a tár­saságnak, a, melyet oly sokat szidalmaztak, loyális magatartása és előzékenysége folytán is törtónt, az annak is érdeme. Tehát ne klasz­szifikáljunk, hanem ismerjük el, a mi benne jó ós ismerjük el, hogy az ország keze sza­badon van hagyva. Vegyék figyelembe, a mit a kormány czélúl kitűzött: azt, hogy bizto­sítsa magának minden körülmények között, változott helyzetben is a saját jogát, és egy­oldalii lekötéssel kösse le a társaságot. Ezt méltóztassék figyelembe venni és a módosí­tást érdeme szerint megítélni. De, hogy a. képviselő uraknak én az ajtót el ne zárjam, hogy elolvasás útján is megbi­rálhasák módosítványomat: arra kérem a t. képviselőházat, méltóztassék abba belenyu­godni, hogy ez a módosítás kinyomassák, szét­osztassák ós hétfőn tárgyaltassók, (Általános helyeslés.) de nem a közgazdasági bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents